Egymásra licitál az ellenzék
Az MSZP-Párbeszéd európai minimálbért ígér az egészségügyben, a Gyurcsány-párt európai minimálnyugdíjat, az LMP pedig a "nagyvállalatok rabságától" szabadulna.
MSZP-Párbeszéd: európai egységes minimálbér kell az egészségügyben is
A magyar egészségügyben is be kell vezetni egy európai egységes minimálbért, ami megmentheti az ágazatot az összeomlástól – mondta Korózs Lajos, a szocialisták országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A parlament népjóléti bizottságának MSZP-s elnöke gyalázatnak nevezte, ami az egészségügyben zajlik, de szerinte nem lehet csodát várni abban az ágazatban, ahol a „miniszter a leggyámoltalanabb ember”.
Hangsúlyozta, az idén 2,1 százalékos béremelés történt az egészségügyben, ami a 3,1 százalékos infláció mellett reálbércsökkenést jelent.
Nincs mit csodálkozni, ha az ágazatban dolgozók elhagyják a pályát – mondta Korózs Lajos, aláhúzva, európai minimálbérre vonatkozó programjuk megvalósulása esetén az egészségügyi szakdolgozók bérének legalább 750 ezer forintra, az orvosok juttatásának pedig minimum 1,5 millió forintra kell emelkednie a következő európai parlamenti ciklusban.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, az egészségügyben dolgozóknak nincs okuk az ünneplésre az ápolók napján.
Tájékoztatása alapján a magyar kórházakban dolgozó 50 ezer ápoló mellől további 25 ezer ápoló hiányzik.
A Párbeszéd frakcióvezetője szerint a munkaerőhiány elsődleges oka, hogy az ápolók külföldön találnak megfelelő béreket és munkakörülményeket. Megjegyezte, a kormány által 50-60 százalékosnak mondott legutóbbi béremelésből mindössze 8-10 százalékot kaptak kézhez a dolgozók.
Az MSZP-Párbeszéd ezért hétfőn parlamenti határozati javaslatban kezdeményezi az ápolók azonnali 50 százalékos béremelését – mondta az ellenzéki politikus.
Kiemelte továbbá, a bértábla valamennyi egészségügyi szakdolgozóra történő kiterjesztését, a bér- és sürgősségi pótlékok kifizetését, valamint egy a kivándorlást visszafordító életpályamodell bevezetését is követelik.
Szabó Tímea kérdésre válaszolva elmondta, a kormány állításaival ellentétben az Európai Bizottság egyértelműen cáfolta, hogy bármilyen problémájuk lenne a babaváró hitellel kapcsolatban, sőt üdvözölték azt.
A Párbeszéd politikusa a babaváró támogatással kapcsolatban ismét elmondta, szerintük „újabb hitelcsapda” helyett olyan megélhetést, egészségügyi ellátást, oktatást kellene biztosítani a magyar embereknek, amelynek segítségével biztonságban érezhetik magukat és mernek gyermekeket vállalni.
Korózs Lajos a goebbelsi propagandához hasonlította a kormányzati kommunikációt arra a felvetésre reagálva, hogy az Európai Bizottság korábban a migránskártyák ügyében sem mondott igazat.
Európai minimálnyugdíjat és a nyugellátások megvédését ígéri a DK
A Demokratikus Koalíció (DK) egyebek mellett az európai minimálnyugdíj bevezetését és a korábban megszerzett nyugellátások megvédését ígéri európai uniós programjában.
Az ellenzéki párt európai parlamenti (EP-) listavezetője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján hét pontban sorolta fel a DK nyugdíjasokat érintő elképzeléseit. Dobrev Klára elsőként a korábban már többször bejelentett elképzelésükről, az úgynevezett európai minimálnyugdíjról beszélt. „Emberi minimumnak” nevezte, hogy a legalacsonyabb nyugellátás mértéke érje el „a normális, tisztességes élethez” szükséges szintet.
Emellett a nyugdíjemelés kiszámításakor újra a vegyes rendszert alkalmaznák, vagyis az infláció mellett a bérek változására is tekintettel lennének. Kérdésre hozzátette, a DK úgy számol: a minimálnyugdíjnak a minimálbér mintegy 70 százalékát kell elérnie.
Dobrev Klára törvénytelennek nevezte a magánnyugdíjpénztárak államosítását és a szolgálati, valamint a rokkantnyugdíjak elvételét.
A listavezető az európai egészségügyi minimumra áttérve azt mondta, hogy az uniós állampolgárokat minden országban ugyanaz az ellátás kell, hogy megillesse.
Emlékeztetett, a DK a közelmúltban olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megtiltaná a kisgyermekes családok kilakoltatását. A magatehetetlen, idős embereket ugyanígy nem szabad az utcára kitenni, ezért az időskori kilakoltatás ellen is védelmet kell nyújtani – fűzte hozzá.
A hazai idősgondozás rendszere gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, tíz éven belül emberek milliói maradnak ellátás nélkül – mondta. Emiatt az uniós és a hazai támogatásokból duplájára kell növelni az idősotthonokban lévő férőhelyek számát és legalább ötven százalékkal kell felemelni a szektorban dolgozók bérét – érvelt.
Az utolsó pontra áttérve azt mondta, szeretnék, ha európai uniós forrásokból az időskori életminőséget javító intézkedésekre is lehetne költeni.
Más témában rákérdeztek arra, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára bírálta a Nemzeti Választási Bizottságot, mert nem függesztette fel Czeglédy Csaba DK-s EP-képviselőjelölt mentelmi jogát. Dobrev Klára azt felelte: a kormány úgy gondolja,
Az önkormányzati választásról szóló kérdésekre már Rónai Sándor, a DK szóvivője válaszolt. Kérték, reagáljon arra, hogy az LMP és a Jobbik által is támogatott Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt többször is bírálta a DK támogatását is élvező Karácsony Gergelyt, valamint az ellenzéki polgármesterjelölteket.
Rónai Sándor válaszként azt mondta, a DK-nak az a célja, hogy Budapesten és az ország többi településén is leváltsák a Fideszt, aminek érdekében egy minél szélesebb együttműködésre törekszenek. Nem egymást kell sértegetni, hanem meg kell állapodni egymással, hogy mindenütt csak egyetlen ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz jelöltjével – tette hozzá.
LMP: az uniót ki kell szabadítani a nagyvállalatok rabságából
Az LMP küldetésének tartja az Európai Unió kiszabadítását azoknak a nagyvállalatoknak a rabságából, amelyek rabul ejtették a közösség fő döntéshozó szerveit – mondta az ellenzéki párt európai parlamenti (EP-) választási listavezetője vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Vágó Gábor úgy fogalmazott, a profithajhász nagyvállalatok alacsony szinten tartják a környezetvédelmi- és munkaügyi szabályozást, és ezért történik például a klímaváltozás.
Példaként említette, hogy a száz legnagyobb vállalat felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmadáért. „Ők azok, akik a negyedéves profitjuk érdekében tönkreteszik a bolygót” – mondta, majd hozzátette, Európa gazdasági és társadalmi kettészakadása szintén a nagyvállalatoknak tudható be.
Kiemelte, az LMP azt szeretné elérni, hogy Magyarországon ne a nagyvállalatok diktálják a stratégiai partnerségi szerződéseket a kormánynak. „A kormány ne legyen a nagyvállalatok csicskása” – fogalmazott.
Ezért mondjuk azt, hogy „Európa vagy zöld lesz, vagy nem lesz” – ismételte meg a politikus pártja választási jelmondatát.
Demeter Márta, az LMP társelnöke, a párt másik EP-képviselőjelöltje szerint a kormány nem kíván tenni semmit a „tömeges kényszerű kivándorlás ellen”.
Hangsúlyozta, a legfrissebb felmérések szerint 610 ezer magyar él külföldön, akiknek 70 százaléka megélhetési problémák miatt hagyta el az országot.
Az ellenzéki politikus tragikusnak nevezte, hogy legalább ugyanennyi fiatal tervez külföldön munkát vállalni. Emlékeztetett, az LMP éppen ennek megakadályozására kezdeményezte, hogy az uniós pénzekből a jövőben ne a külföldi nagyvállalatokat, hanem a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások kapjanak támogatást.
