ENSZ-főtitkár: az EU túl fontos ahhoz, hogy elbukjon
Soha nem volt nagyobb szükség egy erős és egységes Európai Unióra, mint a mai, kaotikus világban, és az EU túl fontos ahhoz, hogy kudarcot valljon - hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében.
A volt portugál kormányfő kiemelte, hogy az ENSZ és az EU a két legnagyobb „békeprojekt” a második világháború után kezdődött korszakban. Mindkettő példa nélküli mértékben hajtott hasznot a Föld népeinek, milliókat emelt ki a szegénységből, és válságövezetekben békét teremtett. Azonban ezek az intézmények és alapértékeik, az európai felvilágosodás értékei minden eddiginél nagyobb nyomás alá kerültek.
A konfliktusok egyre összetettebbek, egyre inkább összefonódnak egymással, és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog „visszataszító megsértésével” járnak.
Az emberi jogok politikája teret veszít a nemzetállami szuverenitás politikájával szemben, és évtizedek óta nem tapasztalt nagyságú tömegeket kényszerítenek hazájuk elhagyására, a kapuk pedig bezárulnak előttük, méghozzá éppen Európában.
A demokrácia alapelvei „össztűz alatt állnak”, a jogállamiságot „aláássák”, az egyenlőtlenség növekedik, miközben gyűlöletbeszéd, rasszizmus és idegenellenesség „tüzeli a terrorizmust a közösségi médián keresztült”.
Ebben a helyzetben az EU-nak ki kell tartania, erősebbé és egységesebbé kell válnia. Bukása végzetes lenne, világszerte a multilateralizmus – a nemzetközi kapcsolatok többoldalú megállapodáson alapuló formálása – és a jogállamiság bukását jelentené – fejtette ki Antonio Guterres.
A jelenkor legfontosabb globális kihívásai a klímaváltozás, a migráció és a digitális technológiák terjedése, és megválaszolásukhoz a leghatékonyabb eszköz a közjónak alárendelt gazdaság, a szociális biztonságról gondoskodó hálózatok rendszere és a szolidaritás, vagyis az európai szociális modell – tette hozzá.
A klímaváltozásról szólva a többi között hangsúlyozta, hogy át kell alakítani az adórendszert, „nem a munkát, hanem a szennyezést kell megadóztatni”.
A migrációval kapcsolatban leszögezte: „ma valamennyi társadalom tendenciaszerűen többnemzetiségű, többkultúrájú és többvallású, amit nem fenyegetésként, hanem gazdagodásként kell felfogni”. Az európai kultúra kiindulópontja is „különböző kultúrák asszimilációja” volt, az pedig ennek az „örökségnek a meggyalázása, és nem a védelme, ha bűnbakká tesszük a migránsokat és bezárjuk a kapukat a menedékkérők előtt”.
A technológiai változásokról, a „negyedik ipari forradalom” várható következményeiről egyebek mellett kifejtette, hogy ma még elképzelhetetlen mértékű „diszrupció” – romboló hatású átalakulás – megy végbe a munkaerőpiacon, állások milliói szűnnek meg, az új munkahelyek pedig más területeken jönnek létre, amire fel kell készíteni az oktatási rendszert és a szociális ellátórendszereket.
António Guterres 1995-től 2002-ig volt Portugália miniszterelnöke volt, 2002-től 2015-ig, ENSZ-főtitkárrá választásáig a világszervezet menekültügyi szervezetét (UNHCR) vezette. Az európai értékek képviseletéért és a multilateralizmus újjáélesztéséért és megerősítéséért végzett munkájáért kapja a Károly-díjat, amellyel korábban mások mellett Ferenc pápát, II. János Pál pápát és Herman van Rompuy belga politikust, az Európai Tanács volt elnökét tüntették ki.
