A Hableány tragédiája

Először ellentmondó információk jelentek meg, nem lehetett biztosat tudni sem az eltűntek, sem a halottak, sem a túlélők számát illetően. Szakadatlanul zuhogott az eső, a Duna áradása, az erős sodrás és a rossz látási viszonyok pedig tovább nehezítették a mentést.

A rendőrség másnap közölte, hogy a Margit hídnál, a Dunán május 29-én 21 óra 5 perckor egy személyhajó és egy szállodahajó ütközött, előbbi drámai gyorsasággal elsüllyedt. A személyhajón a hatóságok rendelkezésére álló utaslista szerint összesen 35-en tartózkodtak, ebből ketten magyar állampolgárok – a hajó személyzete –, valamint 33 dél-koreai. A baleset után a mentésben részt vevők hét embert kimentettek a vízből, és további hét személy holttestét találták meg – ők valamennyien a Koreai Köztársaság állampolgárai. Huszonegy személyt eltűntként tartanak nyilván. A rendőrségi sajtótájékoztatón az is elhangzott: az ütközést az okozhatta, hogy a Hableány irányt változtatott, amikor befordult a szállodahajó elé.

Tóth Mihály, a Hableányt üzemeltető Panorama Deck Kft. szóvivője szerda éjjel azt nyilatkozta, hogy a baleset rutinszerű hajós városnézés közben történt. Közölte, hogy a körülmények pontos ismerete nélkül nem bocsátkozik feltételezésekbe, a baleset okait a hatóságok vizsgálják. Elmondta, hogy a hajót folyamatosan szervizelték, műszaki hibáról nem tudnak.

A Viking Sigyn nevű szállodahajót üzemeltető céget éjjel nem lehetett elérni, és először még azt az értesülést sem erősítette meg senki, hogy ez a hajó ütközött a Hableánnyal. A Viking Sigyn a balesetet követően a Jászai Mari tér közelében horgonyzott, amikor hajnalban rendőrök vonultak a fedélzetére. Felvételeik alapján a hajó üres volt: az utasokat leszállították róla.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói csütörtökön már gyanúsítottként hallgatták ki a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát. A 64 éves Sz. Jurij odesszai lakost ezek után őrizetbe vették, szombaton a bíróság az V., illetve a XIII. kerületi ügyészség indítványára a gyanúsított letartóztatása mellett döntött, mert szerintük csak így garantálható, hogy jelen legyen a tárgyaláson. Ügyvédje viszont azt akarja elérni, hogy védence bűnügyi őrizetben, óvadék ellenében szabadlábon védekezhessen.

A férfi a gyanúsítással szemben panasszal élt: tagadja, hogy szabályt szegett volna vagy bűncselekményt követett volna el.

A svájci székhelyű Viking hajózási társaság közben megerősítette, hogy Sigyn nevű hajója részese volt a balesetnek. A Viking hajóján lévők közül senki nem sérült meg. A társaság együttműködik a hatóságokkal a baleset körülményeinek kivizsgálásában – közölte a cég.

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke péntek reggel az M1 aktuális csatornán azt mondta, az eddig látott videófelvételek szerint nem a Hableány fordult be a Viking szállodahajó elé, hanem a nagyobb jármű ütközött neki a kisebbnek: a Viking nekiment, majd maga alá gyűrte és felborította. Úgy véli: nemcsak a hajókon lévő helymeghatározó műszerek segítéségével, hanem szabad szemmel is látniuk kellett egymást.

Elmondta azt is, a nagyobb hajó valószínűleg magához szippantotta a kisebbet. Ezt támasztja alá, hogy a Margit híd pillérei között haladtak el éppen, ahol a sodrás erősebb, és közel voltak egymáshoz. Erre szerinte fel lehetett volna készülni, és egyértelmű az is, hogy a szállodahajónak lassítania kellett volna, és megvárni, amíg a Hableány áthalad a híd alatt.

Bencsik Attila szerint azért süllyedt el a Hableány az ütközés után nagyon gyorsan, hét másodperc alatt, mert a szállodahajó orra nem klasszikus hegyes hajóorr, hanem egy, a jármű hossztengelyére merőleges homlokfal. Ennek következtében a Hableány nem tudott jobbra vagy balra kitérni, így felborult, a víz nyomása és a szállodahajó mozgási energiája pedig a víz alá lökte a sétahajót – értelmezte a történteket Bencsik Attila.

Egy újabb videófelvétel azt mutatja, hogy a szállodahajó épp előzte a sétahajót, amikor a tragédia történt. Az előzésnek a hajózásban szigorú szabályai vannak, hasonlóan a közúti közlekedéshez, ezeket pedig a szállodahajó feltehetően figyelmen kívül hagyta.

Más hajózási szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a baleset körülményeit pontosan ki kell vizsgálni, mielőtt valaki videófelvételek alapján véleményt mondana. Hasonlóan a légi katasztrófákhoz, amikor csak a gép feketedobozának megtalálása után lehet biztosat mondani a baleset körülményeiről. A katasztrófát éppúgy okozhatta műszaki hiba, mint emberi mulasztás, de akár még a Hableány kapitányának rosszulléte is. Alapszabály a hajózásban, hogy vissza kell keresni a két hajó rádió-adatforgalmazását, ebből még nagyon sok minden ki fog derülni, tudtuk meg.

Közben a dél-koreai elnök a külügyminiszterrel az élén kormányszintű operatív csoport megalakítását rendelte el a koreaiak magyarországi vízi balesete miatt. Azt is bejelentették, hogy a miniszter vezette csoport még csütörtökön Budapestre utazik, valamint a magyar fővárosba küldenek egy 13 fős mentőcsoportot is.

A koreai média megszólaltatta a Hableány katasztrófájának túlélőit Budapesten. A Csoszonilpo (Chosun Ilbo) című újságban az egyikük azt mondta, az ütközés pillanatában körülbelül húszan a fedélzeten voltak, fotóztak, mintegy tíz ember pedig az alsó kabinokban tartózkodott.

A 31 éves Jung-mo látta közeledni a nagy hajót, de elképzelni sem tudta, hogy össze fognak ütközni. A 32 éves Yoon úgy emlékezett, hogy a hajójuk egyből felborult és elsüllyedt. A fedélzetről a vízbe estek az emberek, a kabinokban lévők viszont valószínűleg nem tudtak gyorsan kijönni.

Jeong talált egy mentőövet, és minden erejét beleadta, hogy elérje, mert tudta, hogy az élete múlik rajta. A rajta lévő zsinórt Yoon felé dobta, így kettejüket a vízfelszínen tartotta az öv. A 60 éves Anmo úszni próbált, aztán egy másik hajó matrózának a kezében tudott megkapaszkodni, de csak egy ideig. Kicsúszott, elsodródott, de sikerült a túlélnie, amíg a mentőcsapatok megérkeztek.

A 15 fokos, erős sodrású, áradt folyóvízben szinte a csodával határos, hogy vannak túlélők. Óriási lélekjelenlétüknek köszönhetik, hogy életben maradtak.

A hajóroncs kiemelése a Duna magas vízállása miatt elhúzódhat. Sajnos nagyon valószínű, hogy a roncsban további áldozatok rekedtek, azok, akik az ütközés pillanatában a hajó belsejében voltak.

Hétvégén egymást érték a megemlékezések és a gyűjtések az áldozatok családtagjainak megsegítésére.

A hajóbalesetek viszonylag ritkák. Legutóbb több mint hét évtizede volt olyan súlyos hajós katasztrófa Magyarországon, mint amilyen szerda este történt a Margit híd közelében, idézte fel Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára azt a balatoni tragédiát, amikor a nyári idő, a húszfokos vízhőmérséklet és a part közelsége ellenére is többen meghaltak. Ugyanakkor a mostanihoz hasonló, de csak sérüléssel járó baleset történt már egyszer, másfél évvel ezelőtt a Dunán. Ráadásul pontosan ugyanott, ahol szerdán, és akkor is egy sétahajó és egy szállodahajó ütközött össze.

Hajóbaleset volt Olaszországban is. Egy lehorgonyzott turistahajónak ütközött egy irányíthatatlanná vált tengerjáró luxushajó Velencében. A kikötői hatóságok szerint legalább négyen könnyebben megsérültek. A kórházba szállított személyek 66 és 72 év közötti turisták: amerikai, új-zélandi és ausztrál állampolgárok. Ketten már nem szorulnak ellátásra. A baleset a San Basilio nevű hajóállomásnál történt, a Giudecca-szigettel szembeni csatornaszakaszon, az egyik fő hajózási csatorna bejáratánál, ahol a hajók a nyílt tengerről beúsznak a városba. Olasz médiaértesülések szerint motorhiba vagy egy vontatókötél elszakadása okozta a balesetet, amely után Velencében azonnal leállt a forgalom. Felfüggesztették a vasárnapra meghirdetett ünnepi hajós felvonulást is.

Régóta vita tárgyát képezi, hogy kitiltsák-e a tengerjáró hajókat a lagúnaváros egyre zsúfoltabb vízi útjairól. Ez 2004 óta napirenden szerepel, de eddig sohasem vezették be. 2017-ben a velenceiek saját kezdeményezésre népszavazást is rendeztek, amelyen megerősítették, hogy ki akarják tiltani a tengerjárókat Velencéből. A referendum jogilag azonban nem volt érvényes. A római közlekedési minisztérium vasárnap bejelentette, hogy június végére rendelettel akarja kitiltani az óriás turistahajókat a velencei csatornákról.

Évente mintegy 600 tengerjáró hajó úszik be Velencébe. Negyvenezer tonna súly feletti óriások, amelyek egyenként több ezer turistával érkeznek a városba. Kínálatukban szerepel, hogy egészen a Szent Márk térig behajóznak. Ezekkel az óriási tengerjárókkal érkezik Velencébe a látogatók 20 százaléka. Ez évi 400 millió euró bevételt hoz a városnak.

Mindent bevetnek, ami úszik

Már a baleset utáni percekben a helyszínre érkeztek a speciális technikát felvonultató járművek. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának sürgősségi mentőhajóját eleve úgy alkották meg, hogy rendkívüli körülmények között is képes legyen mentésre a Dunán, így a mostoha körülmények között is képes volt bekapcsolódni a túlélők felkutatásába. Felszerelésének köszönhetően az elsüllyedt Hableány szonáros (hanggal történő navigációs) felkutatásában is részt tudott venni, a tragédia másnapján pedig annak ellenőrzésében segített, hogy elmozdult-e a Duna fenekén heverő hajótest. A speciális vízi járművet hivatalosan egyébként még nem is állították rendszerbe, a március végi műszaki átadást követően erre csak pünkösd után került volna sor.

Az ütközés után nem sokkal riasztották az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredet is, ők azt a parancsot kapták, hogy mérjék fel képességeiket, mivel tudják támogatni a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelmi szakemberek tevékenységét. A katonák létrehoztak egy búvár- és egy hajócsoportot, utóbbi egy tűzszerész-járőrhajóból és egy beépített szonárral rendelkező folyami aknamentesítőből állt. A járőrhajó a felszíni keresés-kutatást, az aknamentesítő pedig a hajóroncs felkutatását kapta feladatul. A búvárok folyamatosan készenlétben állnak, szükség esetén segítik majd a rendőrségi és katasztrófavédelmi búvárok tevékenységét. Az AM-31 Dunaújváros aknamentesítő ezenfelül egy pontonhídelemet is a Margit híd közelébe juttatott, ez szolgál búvárplatformként a merülésekhez.

Hétfőn már csak a kétszáz tonna emelésére képes Clark Ádám darut várták a dunai hajóbaleset helyszínére. Mint a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, Hajdu János lapzártánk napján elmondta, a Duna magas vízállása miatt a daru egyelőre nem fért át a hidak alatt. A Dunaújváros aknaszedő hajó, illetve a katasztrófavédelem és a vízügy egy-egy darus hajója már körbehatárolta a merülés helyszínét, készen áll a tűzszerészek pontonhídja is, a honvédségi vízi jármű szonárjával pedig nagy pontossággal tudják nyomon követni a Hableány helyzetét. Ám a sodrás jelenleg olyan nagy, hogy a lemerülő nehézbúvár fejét a sisakkal együtt letépné, a látótávolság pedig nulla a folyómederben. Péntek délután a TEK búvárja mégis megkísérelt egy merülést a híd pillérének árnyékában, egy három méter hosszú létra segítségével, de a sodrás miatt nem tudta megközelíteni a roncsot, végül őt is egy mentőbúvárnak kellett kihúzni a folyóból.

Nem jártak eredménnyel a hétvégi, víz alatti drónos kutatások sem, csupán annyit sikerült kideríteni, hogy a roncs mélyebben hever, mint ahogy korábban gondolták.

Az amúgy is tekintélyes eszköztárat Ausztriából, Csehországból és Norvégiából ide szállított berendezések is bővítik, de a jelenlegi sodrás mellett ezeket sem lehet bevetni. A koreai mentőalakulat ugyan megpróbálkozott egy meglehetősen borsos árú, speciális kamera leeresztésével, ám a sodrás elkapta, és csak az utolsó pillanatban sikerült megmenteni.