Szabad akaratunkból vittük sikerre
Az elmúlt két évszázad történelmi fordulópontjai közül a rendszerváltoztatás volt az, amelyet az ország szabad akaratából, jelentős áldozatok árán sikerre vitt - jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Terror Háza Múzeum 30 éve szabadon című kiállításának vasárnapi megnyitóján.
Hozzátette: 1989-90 esélyét valóra tudtuk váltani, nem kellett az ország szabadsága és a nemzeti szuverenitás tekintetében kompromisszumot kötni.
Az azonos című emlékév irányító testületét is elnöklő politikus hangsúlyozta: eljött az idő, hogy a rendszerváltoztatás nemzedéke kezdjen beszélni gyermekeinek, unokáinak az akkor történtekről, hozzátéve, e kötelesség teljesítése erősíti a nemzeti közösséget.
„A múlt közös küzdelmei bizonyítják, hogy összetartozunk egymással, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és hogy itt egyszerre, együtt van felelősségünk és feladatunk, sorsunk és életünk” – fogalmazott a miniszter.
Hangsúlyozta: tudni és érteni kell, hogy nem magától értetődő a szabadság, amely azért valósulhatott meg, mert „az emberek hajlandóak voltak a gondját viselni”, és amikor módjuk volt rá, hajlandóak voltak harcolni érte.
Bár 1956-ban a túlerő leverte a forradalmat, a vérben és bűnben fogant kommunista rendszer halálos sebet kapott – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely kiemelte: a huszadik századi magyar történelem a magyar nemzet számára a hazugságok és a megkésett igazságok korszaka.
A hazugságok miatt kellett „az első világháborút lezáró diktátumot békeszerződésnek, a náci megszállást váltó szovjet megszállást felszabadulásnak, a kommunista diktatúrát népi demokráciának, a forradalmat ellenforradalomnak, az emberek megkínzását államvédelemnek, a forradalom miniszterelnökének kivégzését igazságtételnek” nevezni.
Hozzátette, a megkésett igazságok miatt válhattak valósággá 1956 követelései a rendszerváltozáskor, ezért tudták a kommunista diktatúra áldozatait méltósággal újratemetni harminc esztendeje, és ezért hagyta el az utolsó szovjet katona 1991-ben Magyarországot, és ezért terjed ki ma az állampolgárság lehetősége a világ minden magyarjára, ezért foglalták törvénybe a nemzeti összetartozás napját.
Ugyanide sorolta, hogy az MSZP a kormánypártokat vádolja azzal, hogy ki akarják törölni a történelemből a nemzetért mártíromságot vállaló Nagy Imrét, miközben a szocialisták jogelődje kivégeztette a miniszterelnököt, majd három évtizeden át minden eszközzel megtorolta a legcsekélyebb kegyeletnyilvánítást is vele összefüggésben.
Gulyás Gergely megjegyezte: ma is sok a nehézség, de egy büszke és emelkedő nemzet tagjai vagyunk, ahol mindenkinek kell, hogy legyen esélye arra, hogy előbbre lépjen, hogy egyről a kettőre jusson. „Ma Közép-Európa és benne Magyarország a szabadság hazája és Európa jövője; ennél többet aligha remélhettünk három évtizeddel ezelőtt” – tette hozzá.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az emlékév kormánybiztosa – 1989-et a csodák éveként említve – arról beszélt: 56 mártírjainak újratemetésén 300 ezernél is több ember vett részt. Ők ott megismerhettek egy „fiatal politikust, aki a pesti srácokhoz és lányokhoz méltó bátorságról tett tanúbizonyságot” – mondta a főigazgató, utalva Orbán Viktor emlékezetes akkori beszédére.
A kommunista rendszer tökéletes világot ígért, a szabadság világa viszont soha nem lehet tökéletes, nem is kell annak lennie, mert sohasem volt tökéletes világ, de bárki láthatja, hogy az elmúlt harminc év küzdelme gyönyörű és felemelő eredményeket hozott – mondta Schmidt Mária.
