Hableány-tragédia: kettős mérce az ítélkezésben?
A vádhatóságon kívül a közvéleményt is felháborította, hogy a bíróság szabadlábra helyezte a kapitányt.
A Legfőbb Ügyészség a napokban úgy nyilatkozott: hiba volt a május 29-én a budapesti Duna-szakaszon 28 halálos áldozattal járó tömegszerencsétlenséget okozó szállodahajó kapitányát óvadék ellenében kiengedni az őrizetből. A vádhatóságon kívül a közvéleményt is felháborította, hogy a bíróság jogerősen szabadlábra helyezte a Hableányt legázoló hajó első emberét, sőt egyes ellenzéki zughonlapokon még a kormány hibáztatásáig is eljutottak. A tömegszerencsétlenség okozásával gyanúsított ukrán kapitány elengedése mögött – a Tűzfalcsoport szerint – közvetve a Soros-szervezeteknek a magyar független bíróságokat érintő évtizedes befolyásszerzése áll.
A rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT) tagjának, Dr. Matusik Tamás büntető ügyszakos csoportvezető bírónak a csoportjába tartozó bíró engedte ki a rendőrségi őrizetből a magyar Hableány városnéző hajót legázoló MV Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát. Matusik Tamás hazánkban az előzetes letartóztatásról írt értekezései révén szerzett magának „elismerést”. Szaktudását olyan szervezetek szolgálatába állította, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Soros György által alapított és támogatott Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF). Egy interneten elérhető dokumentum szerint 2013 februárjában a Fair Trials International és a Magyar Helsinki Bizottság szervezésében Budapesten, a Nyílt Társadalom Intézetben (OSI) rendezett „Helyi Szakértői Csoport” találkozóján ő is részt vett. Ott úgy említik, mint „a Helsinki magyarországi büntetőjogi reformmal kapcsolatos projektjének felkért szakértője”. Ebben a projektben, amit az OSF támogatott, született egy többszerzős tanulmány is. A dolgozat többek között azt részletezi, hogy Magyarországon túl szigorúak a szabályok, túl sok ember kerül előzetes letartóztatásba. Szó szerint azon keseregnek az egyik feljegyzésben, hogy „rendkívül nehéz hatékonyan fellépni az előzetes letartóztatás elrendelése ellen…”
Matusik cikket is írt a büntetőeljárás, konkrétan az előzetes letartóztatás reformjának sürgősségéről – Matusik Tamás: Gondolatok az előzetes letartóztatás hazai gyakorlatát ért kritikák kapcsán (Magyar Jog, 2015/5., 289– 293. o.). Ez a cikk azóta is a Helsinki Bizottság témával kapcsolatos anyagaiban az egyik leggyakrabban hivatkozott munka.
Matusikról azt is tudni lehet, hogy jó kapcsolatot ápol Vadász Viktorral, az OBT szóvivőjével. Vadász egy időben a bírókat képző Magyar Igazságügyi Akadémia élén állt. Ő felelt a programok szervezéséért is, és ilyen minőségben engedélyezhette a Soros-szervezeteknek, hogy bírókat érzékenyítsenek. Matusik – OBT-s tagtársához, Vadász Viktorhoz hasonlóan – előszeretettel használja a Twittert arra, hogy kormányról és az Országos Bírói Hivatalról (OBH) kritikus bejegyzéseket tegyen közzé, ezzel a bírói függetlenséget és a bírói intézmény méltóságát is sérthetik, és hazánkat is kedvezőtlen színben tüntetik fel.
Ami a konkrét esetet, a dunai hajókatasztrófát illeti, június 28-án Polt Péter legfőbb ügyész egy jogorvoslati indítványt terjesztett fel a Kúria felé, mely a dunai hajóbaleset ügyében a letartóztatás kapcsán hozott bírósági határozatok ellen vet fel aggályokat. Az indítványban a legfőbb ügyész kifejtette, hogy a terhelt személy jelenléte az eljárási cselekményeken kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával garantálható, mivel a gyanúsított magyarországi lakó-, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkezik, munkájából adódóan a tartózkodási helye gyakran változik és Európában jelentős helyismerettel rendelkezik. Felvetette emellett a megalapozott gyanú tárgyát képező cselekmény tárgyi súlyát, illetve hivatkozott arra, hogy a Viking Sigyn kapitánya a bizonyítást nehezítendő adatokat törölt a telefonjáról, ami újabb ok a letartóztatásra. A legfőbb ügyész szerint az óvadék fejében történő szabadon engedés már attól törvénysértő volt – első és másodfokon egyaránt –, hogy nem tartalmazott semmilyen döntést az ügyészi fellebbezés kiegészítésében írtakkal kapcsolatban, ezen felül úgy rendelték el a bűnügyi felügyeletet, hogy a gyanúsított konkrét tartózkodási helye a döntés meghozatalakor a hatóság előtt egyáltalán nem volt ismert.
A Viking Sigyn kapitányának esete egyébként nem példa nélküli. Van egy másik OBT-s bíró, Szabó Sándor, akinek a beosztottja a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjában Marian Cozma veszprémi kézilabdázó gyilkosát feltételes szabadságra engedte. Bár Szabó Sándor éppen ezt a csoportot vezeti, állítása szerint a döntésről csak a sajtóból értesült, mert „éppen szabadságon volt”.
A Soros-szervezetek érzékenyítése, úgy tűnik, megtette a magáét, aminek a bűnözők, a jogszabályokat lábbal tiprók örülhetnek. Fontos megjegyezni viszont, hogy a baloldali ellenzék, illetve a Soros-szervezetek által mind itthon, mind nemzetközi színtéren támadott Handó Tünde, az OBH elnöke letiltotta a Helsinki képzéseiről a bírókat, ami miatt máig kesereg a balliberális oldal.
