Előrehozott választások lesznek Görögországban
Előrehozott parlamenti választásokat rendeznek vasárnap Görögországban, a közvélemény-kutatások szerint hatalomváltásra lehet számítani. Két, pénteken közzétett felmérés adatai is azt mutatják, hogy a gazdasági fellendülést, adócsökkentést és alacsonyabb munkanélküliséget ígérő ellenzéki konzervatív párt 10-15 százalékponttal vezet a baloldali kormányzó párttal szemben.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 7-én – három hónappal az esedékes időpont előtt – előrehozott parlamenti választásokat tartanak Görögországban, miután pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) mind az európai parlamenti választásokon, mind a görög helyhatósági választásokon alulmaradt az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttal szemben.
Az AP amerikai hírügynökség elemzése szerint a Görögországban közel egy évtizede húzódó válság kedvezett a szélsőséges pártok – köztük például az Arany Hajnal nevű radikális jobboldali párt – felemelkedésének, ám a pénzügyi mentőcsomag időszakának tavaly augusztusi befejeződésével megfigyelhető a visszatérés a hagyományos politikai rendszerhez – szemben az Európai Unió más tagállamaival, ahol a hagyományos pártok a populista politikai szereplők miatt erős nyomásával kerültek szembe.
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a kormány növelte a szociális segélyekre fordított kiadásait, Ciprasz továbbra sem igazán tudott szavazókat visszanyerni – emelte ki az elemzés. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a kampányidőszak utolsó hetében az Új Demokrácia kétszer annyi bizonytalan szavazót tudott megnyerni magának, mint amennyit a Sziriza.
A most 44 éves görög miniszterelnök 2015-ben került hatalomra azzal az ígérettel, hogy szembeszáll a Görögország külföldi hitelezői által előírt megszorító intézkedésekkel, amelyeket a pénzügyi válságba került országnak a mentőhitelek fejében kellett elvállalnia. A Sziriza népszerűségvesztése szorosan összefügg az utóbbi évek megszorító intézkedéseivel, amelyeket a kormánynak végeredményben végre kellett hajtania.
Ciprasz kormányának népszerűségét emellett a tavaly augusztusi, Athén külterületén pusztító erdőtűz „rossz kezelése” is aláásta, a katasztrófában ugyanis 101 ember vesztette életét.
Jelentős társadalmi ellenállást váltott ki a szomszédos Macedóniával kötött megállapodás is, amely véget vetett a hosszú évtizedek óta húzódó névvitának a két ország között, egyúttal szabad utat adott az immáron Észak-Macedónia nevet viselő ország uniós integrációjának.
A kormánypárt fő kihívója a Kiriákosz Micotákisz ellenzéki vezető által vezetett Új Demokrácia párt, mely az európai parlamenti választásokon közel 10 százalékponttal jobb eredményt ért el a Szirizánál, majd egy héttel később elsöprő győzelmet aratott a görög helyhatósági választásokon. A közvéleménykutatások szerint a párt az elmúlt hetekben is megőrizte népszerűségét.
Ciprasz azzal kampányolt, hogy tovább folytatná a jóléti állam és az egészségügyi rendszer helyreállítását – meglátása szerint azonban ellenfelei leállítanák e törekvéseket.
Kihívója, a most 51 éves Kiriákosz Micotákisz fő ígérete az adók csökkentése, valamint a vállalkozás-barát reformok életbe léptetése.
Micotákisz az AP-nek úgy nyilatkozott:
„Ciprasz úgy döntött, hogy túladóztatja a középosztályt. Nyilvánvalóan megvan a lehetőség arra, hogy visszavágjuk a túlzott mértékű adókat. Úgy tűnik, mindenki egyetért abban, hogy adócsökkentésre van szükségünk, köztük a hitelezőink is.”
A párt ugyanis a jövedelem-, az ingatlan- és a társasági adó csökkentésére, valamint a szociális hozzájárulás mérséklésére tett ígéretet, továbbá a minimálbér emelésére és a rendőri állomány növelésére.
A Reuters brit hírügynökség idézi George Chouliarakis görög pénzügyminiszter-helyettest, aki úgy látja, hogy az adócsökkentések tönkretehetik az ország költségvetési stratégiáját.
A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság recesszióba taszította a görög gazdaságot, 2009-ben az állami költségvetés hiánya elérte a GDP 15 százalékát. Görögország a hitelminősítőknél a lehető legalacsonyabb besorolásba került, a görög válság már az eurózónát fenyegette.
Az államcsőd elkerülése érdekében a kormány az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagjára szorult, de ennek fejében sorozatos, egyre súlyosabb megszorításokra kényszerült. 2015-ben, miután az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza pártszövetség került hatalomra, népszavazáson utasították el a nemzetközi hitelezők által követelt újabb megszorításokat. Ennek ára az lett, hogy a görög pénzügyi rendszer „lélegeztető gépre került”, korlátozni kellett a lakossági pénzfelvételt, és Görögország első fejlett országként nem tudta határidőre törleszteni tartozását az IMF-nek.
A válságos helyzetben a parlament 2015 augusztusában az ellenzék támogatásával szavazta meg a még keményebb megszorításokat, a pártja egy részének támogatását elvesztett Ciprasz pedig lemondott.
A legutóbbi, 2015. szeptember 20-án megrendezett parlamenti választásokon a Sziriza szövetségesével, a jobboldali-nacionalista Független Görögök (ANEL) párttal együtt 155 képviselői helyet szerzett, a kormányt ismét Alekszisz Ciprasz alakította meg. Habár a választásokat a Sziriza megnyerte, a párt időközben jelentősen meggyengült. Az elmúlt négy évet gazdasági nehézségek és a válságból való lassú kilábalás határozták meg.
