Irán növeli az urándúsítást
Irán vasárnap bejelenti az urándúsítás növelését a nukleáris programjáról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodásban meghatározott határt meghaladó 5 százalékra - közölte egy iráni tisztségviselő a Reuters hírügynökséggel.
„A fő bejelentés holnap az urándúsítás szintjének 5 százalékosra való növelése lesz a megállapodás keretében elfogadott 3,67 százalékról” – mondta szombaton a neve elhallgatását kérő tisztségviselő.
A Fars félhivatalos iráni hírügynökség korábban jelentette, hogy Abbász Aragcsi iráni nukleáris főtárgyaló vasárnap további korlátozásokat jelent be az említett egyezmény keretében vállalt egyes kötelezettségeinek végrehajtása terén. Aragcsin kívül további tisztségviselők is tesznek bejelentéseket a Teheránban helyi idő szerint délelőtt fél 11-kor tartandó sajtótájékoztatón – tette hozzá a Fars.
Iránban hétfőn meghaladta az alacsonyan dúsított uránkészlet mennyisége a 2015-ös atomalkuban kiszabott 300 kilogrammos felső határt, annak ellenére, hogy a szerződés európai aláírói felszólították Teheránt: tartsa magát a megállapodásban vállaltakhoz.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter akkor be is jelentette: Irán a következő lépésként a 3,67 százalékosnál egy kicsivel nagyobb mértékben dúsított uránt fog előállítani.
A francia elnöki hivatal szombat este közleményében arról tájékoztatott, hogy Emmanuel Macron államfő több mint egy órán át tárgyalt telefonon Haszan Róháni iráni elnökkel, és abban állapodott meg vele, hogy július 15-ig megvizsgálja a párbeszéd folytatásának lehetőségét az atomalkut aláíró országokkal. Az elkövetkező napokban az elnök folytatja a konzultációkat az iráni hatóságokkal és az érintett nemzetközi partnerekkel, hogy csökkenjen az iráni atomprogram miatti feszültség. A közlemény szerint Macron komoly aggodalmának adott hangot a nukleáris megállapodás „meggyengülése”, illetve ennek lehetséges következményei miatt.
A szerződésben részes országok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztségviselői a múlt pénteken megbeszélést folytattak az atomalku megmentése érdekében. A fórumon Irán közölte, hogy az európai országok nagyon kevés kereskedelmi támogatást ajánlottak neki cserébe azért, hogy elálljon a készletek meghaladásáról szóló tervétől. Teherán lépése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, és azóta több szankciót is életbe léptetett az iszlám köztársasággal szemben.
Teherán egy évvel később, 2019. május 8-án jelezte, hogy a szerződés többi aláírójának hatvan napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, és ezzel megmentse az atomalkut.
A mintegy négy éve megkötött többhatalmi megállapodás feloldotta az Irán elleni nemzetközi szankciók többségét, amiért Teherán cserébe korlátozásokat fogadott el atomprogramjának végrehajtásában.
Teherán megkezdi a megengedettnél magasabb fokú urándúsítást
Irán megkezdi a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását – közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes az al-Majadín televízió jelentése szerint.
A hivatalos bejelentés szerint Teherán néhány óra múlva megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Ezzel Irán megsérti az atomprogramjáról négy évvel ezelőtt megkötött nemzetközi megállapodást.
Aragcsi kijelentette, hogy Teherán azért szánta el magát erre a lépésre, mert az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.
Előző nap egy a neve elhallgatását kérő iráni tisztségviselő azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy a vasárnapi fő bejelentés az lesz, hogy a megállapodásban rögzített 3,67 százalékról 5 százalékra növelik az urán dúsításának szintjét.
Behrúz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője az vasárnapi sajtótájékoztatón közölte, hogy az iráni atomlétesítményeik készek állnak arra, hogy bármilyen mennyiségű és bármilyen szinten dúsított uránt állítsanak elő, minden csak a kapott utasítások függvénye.
A vasárnapi sajtótájékoztatón magas rangú iráni vezetők közölték, hogy Irán hatvan nap múlva újabb kötelezettségvállalásait vonja vissza, ha a többi aláíró fél nem intézkedik, hogy megvédje Teheránt az amerikai szankcióktól, de nyitva hagyja az ajtót a diplomáciai tárgyalások előtt.
Aragcsi emlékeztetett, hogy országa a szerződés megtartását támogatja, és hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalásai csökkentésére május óta tett intézkedések visszafordíthatók, ha kielégítik az igényeit. Ez utóbbiak elsősorban az iráni kőolajexport lehetőségének biztosítására vonatkozik az amerikai szankciók kivédésével.
Aragcsi arra nem tért ki, Irán várhatóan milyen kötelezettségvállalásait vonja vissza szeptemberben. Ezt majd megfelelő időben bejelentik – tette hozzá.
Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az iráni atomprogram körül 2018 tavaszán újultak ki ismét a feszültségek, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut és újból az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat rendelt el.
A megállapodás előtt Irán 20 százalékosra dúsított uránt állított elő fűtőanyagként a teheráni reaktor számára, a dél-iráni orosz építésű busehri erőmű számára pedig 5 százalékban dúsított uránt.
„A szükségletek szerint fogunk uránt dúsítani. most éppen nincsen szükségünk dúsított uránra a teheráni reaktorhoz” – közölte a sajtótájékoztatón Behrúz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője.
Az ENSZ-nek az atomsorompó-szerződés betartásán őrködő szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap bejelentette, hogy az ellenőrei azonnal jelentést tesznek a bécsi vezetőségnek, „mihelyst ellenőrizték a bejelentett fejleményt”.
Netanjahu: Nagyon veszélyes, hogy Irán fokozza az urándúsítást
Az izraeli miniszterelnök szerint nagyon veszélyes, hogy Irán megszegi az urándúsításra vonatkozó nemzetközi korlátozásokat. Benjámin Netanjahu ismét Teherán elleni szankciók kiszabására szólította fel Európát – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet vasárnap.
Netanjahu azután nyilatkozott, hogy Irán bejelentette, megkezdi a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, illetve felkészült bármilyen szinten és bármilyen mennyiségben az urán dúsítására, válaszul az Egyesült Államok nyomására.
Washington szankciókkal próbálja a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodás újratárgyalására kényszeríteni Teheránt.
„Ez egy nagyon-nagyon veszélyes lépés” – mondta Netanjahu nyilvánosan a kormány ülése előtt. „Irán megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett ünnepélyes ígéretét az urándúsítás egy bizonyos szint alatt tartásáról” – mondta a kormányfő.
„Felhívom barátaimat, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetőjét, akik aláírták ezt a megállapodást, és azt mondták, hogy megszegése esetén súlyos szankciókat szabnak ki a Biztonsági Tanács döntése alapján. Merre vannak?” – kérdezte képletesen Netanjahu.
„Az urán dúsítása csakis egy okból történhet, atombomba megteremtésére” – tette hozzá az izraeli miniszterelnök, aki élesen bírálta megszületése idején az Iránnal kötött atomalkut.
Előzőleg Juvál Steinic energiaügyi miniszter is ostorozta az iráni lépést. Az újság honlapjának, a ynetnek adott élő interjúban Steinic elmondta, hogy Irán az urán dúsítására vonatkozó korlátozások mérsékelt átlépésével elindult a nukleáris fegyverek irányába.
„Irán fittyet hány a vele együtt meghúzott határvonalra” – mondta Steinic. „Nukleáris zsarolást hajt végre ellenünk, az Egyesült Államok és az egész világ ellen” – tette hozzá a biztonsági kabinetben is részt vevő izraeli miniszter.
Ez Steinic szerint azt is jelenti, hogy félresöpri a megállapodásban rögzített határt, és megkezdte a korántsem egyszerű menetelést a nukleáris fegyverek felé.
Teherán lépése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, és azóta több szankciót is életbe léptetett az iszlám köztársasággal szemben.
A mintegy négy éve megkötött többhatalmi megállapodás feloldotta az Irán elleni nemzetközi szankciók többségét, amiért Teherán cserébe korlátozásokat fogadott el atomprogramjának végrehajtásában, többek közt vállalta az urándúsítás mértékének korlátozását.
