Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber, archív
Hirdetés

„A jövőben nem születhet több ilyen, hátsó szobákban meghozott döntés, meg kell reformálni az EU döntéshozatali rendszerét. Átláthatóvá és demokratikussá kell tenni a folyamatot” – húzta alá az ex-kancellár, aki a szeptemberi választás eredményeként ismét szeretne a bécsi kormány élére kerülni.

„Az nem lehet, hogy uniós kormányfők a választás után bejelentik, hogy a győztes csúcsjelöltet nem tartják elfogadhatónak az Európai Bizottság élére” – mutatott rá Kurz, aki első sorban a szociáldemokratákat kárhoztatja azért, hogy kategorikusan elutasították Manfred Webert.

„Hogy érezzék így a választók azt, hogy nem csapták be őket?” – tette fel a kérdést az osztrák politikus, aki a hét második felében járt Berlinben. Sebastian Kurz szerint elfogadhatatlan, hogy a balközép mellett más politikai erők képviselői is a csúcsjelölt ellen fordultak. Külön kiemelte Emmanuel Macron francia elnököt mint azok egyikét, akik „el akarták ásni” a csúcsjelölti rendszert. Kurz úgy véli, hogy nem egyeztethető össze az uniós szerződés szellemével, hogy a választók akaratát egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az interjúban Kurz méltatta von der Leyent, s reményét fejezte ki, hogy nem csak a Néppárt képviselői fognak bizalmat szavazni neki az Európai Parlamentben (EP), hanem más frakciókból is kap majd szavazatokat.

„Annak örülök, hogy a tanács nem a választásokon vesztes, szociáldemokrata Frans Timmermanst jelölte” – húzta alá a korábbi osztrák kormányfő. Kurz úgy véli, hogy Timmermansszal az Európai Bizottság, az unió legnagyobb hatalmú hatósága a versenyképesség és a migráció szempontjából veszélyes álláspontra került volna.

A volt osztrák kancellár az interjúban a szigorú migrációs politika mellett tette le a garast, bírálta a civil szervezeteket amiatt, hogy Európába hoznak menedékkérőket, valamint az érkezők visszaszállítása mellett foglalt állást.

„Szerintem hiba, hogy civil szervezetek vesznek részt abban, hogy törvényellenesen embereket hoznak Európába. Ezzel csak hamis reményeket keltenek, és valószínűleg csak még több embert ösztönöznek arra, hogy kockáztassák az életüket. Mindaddig, amíg a földközi-tengeri mentés belépőjegyet jelent Közép-Európába, egyre többen fognak útnak indulni. Ha garantáljuk, hogy mindenki, aki illegálisan indul útnak, visszakerül a hazájába vagy egy tranzitországba, azzal megállítjuk az illegális migrációt, felszámoljuk az embercsempészek üzletét, és, ami a legfontosabb, végleg véget vetünk annak, hogy emberek fulladnak a Földközi-tengerbe” – hangoztatta a volt kancellár.

Kurzot a bécsi parlament mozdította el a kancellári posztról, miután az Ibiza-videóként híressé vált felvétel miatt felbomlott a jobboldali kormánykoalíció, a néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) együttműködése. Az Ibizán készült videón Hans-Christian Strache, az FPÖ akkori vezetője egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőnek anyagi támogatásért cserébe a többi között politikai előnyöket, közbeszerzési szerződéseket ígért.

Ennek ellenére Kurz az interjúban egyáltalán nem zárta ki, hogy a néppárt ismét koalícióra lépjen az FPÖ-vel.

„Koalíciókról a választás után fogunk tárgyalni. Először a választóké a döntés” – hangoztatta Ausztria valaha volt legfiatalabb kancellára a szeptemberi előrehozott választásokra utalva.