Európa Kapitány

„Ez a sok és zavaros megváltó, aki lépten-nyomon föltűnik, legjobb jele annak, hogy katasztrófa felé haladunk.” (Ivo Andric)

Bajbajutott, elesett embereken viccelődni, netán gúnyolódni a legalávalóbb tettek egyike. Ám aljasságban messze alulmúlja ezt az a fajta cselekedet, amikor elesett embereket juttatunk direkt bajba, hogy aztán az ő szenvedésükön példálózzunk a saját emberségünkkel, liberalizmusunkkal. A vízi migránstaxis Lady Szivacs pontosan ezt teszi. A „művelt” nyugat pedig cinkosa ebben.

Ártó segítők

Mert mi is történik valójában? Mármint… ha lecsupaszítjuk a tényekről a rájuk rakódott legendáriumot. Tulajdonképpen csupán annyi, hogy Afrika valamely nyugalmas kikötőjében áll egy hajó, amelyik azért kötött ki, hogy migránsokat vegyen fel. E ténnyel tisztában van mind a hajó kapitánya, mind pedig a legénység. Pontosan tudják, mit miért tesznek. Ahogyan azt is pontosan tudják, hogy azok az emberek, akik a hajóra kerülnek, úgy lettek összeválogatva a csempészek által. Aki tudott fizetni, az jöhetett, aki nem tudott fizetni, az maradt, ahol van. 

Hogy mit is tesznek ezek a drágalátos migránssegítő szervezetek? Netán élelmiszert, gyógyszert és ivóvizet visznek a háború vagy éhínség sújtotta területekre? Vagy talán maguk mennek el értük, és válogatás nélkül segítik át őket a veszélyes területeken, hogy a biztonságos kikötőben horgonyzó hajójukra segítsék őket? Ó, nem! Egyik sem! Csupán körözgetnek a nyílt vizeken, s felszedik azokat, akiket az embercsempészek picinyke dereglyéiken útnak indítanak a nyílt óceán felé. Aztán ha a szükség úgy hozza, maguk is picinyke csónakokba pakolják őket az európai partok közelében, s onnantól Neptunus legyen irgalmas hozzájuk. Így veszik meg a saját halálukat több ezer euróért ezek a szerencsétlenek.   

Honnan a pénz? 

Na de egy éhínség vagy – urambocsá – háború sújtotta vidéken hogyan szerez az ember több ezer eurót? Eladja mindenét? Kinek? Mennyiért? Ki vesz házat egy belövési zónában? S itt jönnek azok a nyugat-európaiak által máig városi legendáknak tartott pénzszerzési módok, amelyek létét lehet ugyan tagadni, de aki akárcsak egy fél órát is böngészik a Deep Weben, az internetnek azon sötét bugyrában, ahol szó szerint minden megtalálható, ami illegális, gyorsan rájöhet arra, hogy mennyire nem legenda a legenda.

Ha példának okáért egy szaúdi milliárdosnak (vagy egy svájci bankárnak) új vesére van szüksége, mert a dialízis már nem megoldás, akkor igen hamar találhat magának működőlépes szerveket. Egy vese árából pedig a családfő eljuttathatja pereputtyát az öreg kontinensre. Vagy legalábbis az első migránshajóra. Aztán elég nagy a kereslet a kisfiúkra, kislányokra is, mondanom sem kell, milyen célból. S végsősoron a veszélyzónákban mindig, mindenkoron jól működő feketegazdaság is megteszi a dolgát. A forintra átszámítva húszmilliós házak egymillióért kelnek el, a családi arany pedig sárgaréz árban cserél gazdát. S ezt mind tudja a kapitány és mind tudja a legénység.

Véren vett szabadság

Nyugat-Európa vezetőinek többsége (az általuk megvezetett polgárokkal egyetemben) valóságos hősnek tartja Carola Racketét, a civilhajó Sea-Watch 3 kapitányát. A képregényhős Amerika Kapitányhoz hasonlóan Európa Kapitánynak nevezik őt, és mindenhol körülrajongják. De vajon akkor is megtennék-e, ha tudnák, hogy vér tapad a kezéhez? A kérdés költői. Persze, hogy megtennék, mégpedig két okból kifolyólag. Egyrészt azért, mert nagyon is tudják, másrészt mert az ő kezük is könyékig vörös. 

A piaci rést bizony ők nyitották ebben a fene nagy álságos népességcserében, mégpedig azért, hogy busás haszonnal vonuljanak vissza néhány év múlva hivatalaikból, s betonfalakkal körülvett, fegyveresek által őrzött, milliárdos villáikból posztolgatva hirdessék az égalitét és a fraternitét. Pénzen vett szabadságuk pedig garancia arra, hogy csak akkor szembesüljenek a való világgal, amikor nekik úgy tartja úri kedvük. Mert valójában nem a migránsok veszik meg a szabadságukat, hanem ők, a migránsok pénzén. A migránsok vérén.

***

E gyilkosok néma cinkosai majd minden vezető európai posztra beették, beásták magukat. S innen nevezik Európa Kapitánynak ezt a liberális köntösbe bújt szörnyeteget. S ha hagyjuk, földrészünket, amelynek ő kapitánya, egy idő után muszáj leszünk átkeresztelni Európáról Titanicra.