Miskolcról jelentjük
A rendszerváltozás idején a szakadék szélére sodródó iparvidék mára több szempontból is példaértékűvé vált. Miskolc a Green City mozgalom első magyarországi mintavárosa, megyeszékhelyeink közül itt van a legnagyobb zöldterület, és itt találhatók hazánk legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb tömegközlekedési eszközei is.
A Bükk lábainál fekvő, lehengerlően szép természeti adottságú borsodi megyeszékhely értékeire, ígéretes stratégiáira szeretnék az ország és a világ figyelmét felhívni a Study Tour néven futó programsorozat ötletgazdái és szervezői. Ennek húzóarca Müller Péter Sziámi, aki évtizedek óta több szálon is kötődik Miskolchoz: egy időben itt élt és a színházban rendezett, majd komoly szerepe volt az operafesztivál elindításában és kibontakoztatásában is. Jelenleg pedig kreatív sajtótúrákon demonstrálja, hogy Miskolc sokkal jobb hely annál, mint ahogy a városról a köztudatban élő sztereotípiák alapján gondolná, aki még nem járt ezen a magnetikus észak-magyarországi vidéken.
Zöld könyv, zöld busz
A település okos- és zöldarcát bemutató, legutóbbi Study Tour-eseményt az operafesztivál idején rendezték. A külföldről és a fővárosból érkező újságírók így egy pezsgő kultúrájú nagyvárosba csöppentek, ahol a program során megismerhették a helyi ízeket, nevezetességeket, turisztikai attrakciókat és azokat a fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően Miskolc ma hazánk és a kontinens egyik legzöldebb városának számít.
A település első embere, Kriza Ákos fideszes polgármester arról számolt be, hogy ez az egyre vibrálóbb, sokszínű, modern város a következő évtizedre minden generáció számára kiemelkedő életminőséget nyújtó zöld- és okostelepüléssé válik. A célok pontosítására a városvezetés szakemberekkel együtt kidolgozta a Zöld könyvet, amely abban nyújt gyakorlati segítséget, hogy milyen tényezőket hogyan kell figyelembe venni a különböző beruházások és fejlesztések során a fenntarthatóság érdekében.
A jelen és a jövő elgondolásai egyfajta tudatos városműködtetés irányába mutatnak, áthatva az egész települést és erősítve régióbeli központi szerepét. A koncepció három legfontosabb alapelve a fenntarthatóság, a hálózatban gondolkodás és az információkhoz való hozzáférés.
– Miskolc az elmúlt években bebizonyította, hogy innovatív, a jövőre nyitott város, ahol átveszik és továbbfejlesztik, ami másutt a világban már bevált, sőt, számos egyedi megoldásunk is született – mondja Kriza Ákos.
Rengeteg pozitív változás történt a közelmúltban például a közösségi közlekedés terén. A Zöld nyíl projektnek köszönhetően meghosszabbították a villamos pályáját, lecserélték a teljes járműállományt, és szerepel a rövid távú célok között újabb környezetbarát tömegközlekedési eszközök beszerzése is.
A dízelüzemű járgányokat zöldbuszokra cserélik, továbbá újabb hetven CNG-üzemű autóbuszt terveznek vásárolni. Gázüzemű járművek használata során ugyanis 98 százalékkal kevesebb nitrogén-oxid jut a levegőbe, mint a dízelmotorosoknál.
Hamarosan bevezetik az elektronikus jegyrendszert, és a modernizációnak köszönhetően várhatóan a jelenlegi gyakorlattal szemben az utasok pénztárcáját is kímélő, értékarányos díjszabás lép végre életbe. A tervek szerint kártyával való fizetés esetén csak a nap végén, utólag vonná le a közlekedési vállalat a szolgáltatás árát. Ez azt jelenti, hogy ha például egy turista átlépi majd a napijegyes keretet, nem kell többet fizetnie, csak a napijegyet. Aki pedig kimeríti a havi bérlet árát, onnantól kezdve automatikusan ingyenes utazásra lesz jogosult a hónap hátralevő részében. Ez azért jó, mert az ember sokszor nem tudja előre, pláne vendégként egy idegen városban, vajon mennyit fog utazni, és melyik konstrukciót érdemes választania.
Megújuló erőművek
A város tulajdonában lévő biogázüzem képes rá, hogy a megfelelő tisztítórendszer és szén-dioxid kiválasztására alkalmas technológia bevezetése után az általa megtermelt teljes gázmennyiséget a CNG-autóbuszok üzemeltetésére fordítsa. A szakértők úgy vélik, mindez hosszú távon könnyebben megtérülő, gazdaságos rendszert eredményez, így egyre kevesebb anyagi támogatást igényel majd a terület.
Az alternatív lehetőségeknek egyre nagyobb figyelmet szentelő helyi önkormányzat saját naperőművet is működtet. A Bogáncs utcai egy megawattoss létesítmény által termelt energia a város intézményeiben hasznosul, ahol egyre karcsúbbak az áramszámlák.
– Az eddig tapasztalatok alapján a kijelölt intézmények villamosenergia-költsége mintegy harmadával csökkent, több mint egymillió-kétszázezer kilowattóra villamos energiát tudunk termelni – mondja Vécsi György energetikáért felelős polgármesteri biztos. – Várakozásunk szerint szén-dioxid-kibocsátásunk is több mint ezer tonnával fog mérséklődni éves szinten a megújuló energia hasznosításának eredményeként. A naperőmű 3480 monokristályos panelből épül fel, ezek a szórt fényt is jobban képesek hasznosítani, és ezt az eddigi termelési adatok is alátámasztják.
A város már azt is bátran vállalja, hogy 2030-ra negyven százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, hiszen Miskolcon ma már ötven százalék fölötti a megújulók használatának aránya. Közép-európai szinten is kuriózumnak számít, hogy hazánk legnagyobb lakótelepén, a több tízezer embernek otthont adó Avason már rég geotermikus energiával fűtik a panelházakat. Az égbe nyúló szürke tornyok nem túl vidám látványát lágyítja a káprázatos panoráma, hiszen innen Miskolctapolcára és a Vargahegyre is kilátás nyílik. A rengeteg fa pedig mérsékeli a forróságot a betonból épült városrészben, a hatalmas lombkoronák enyhülést hoznak, és annyira friss, tiszta nyáron erre a levegő, mintha egy bükki turistafaluban lennénk, nem pedig az ország legnagyobb lakótelepén.
Kihasználni a lehetőségeket
– Miskolc nemcsak a legzöldebb, hanem a legokosabb magyar város is, hiszen túl azon, hogy több tízezer itt élőnek ajándékozott laptopot az önkormányzat, ingyenes internetelérést biztosítanak az utazóközönségnek minden egyes buszon és villamoson – emeli ki Prion Gábor, az úgynevezett smart megoldásokért felelős polgármesteri biztos. – Emellett számos közterületen, megállóban fogható már a jel, és hamarosan kiépül egyfajta wificső is, amely a villamosjáratok közlekedési vonalán, ötvenkét megállón keresztül fog végigfutni. Így egy összefüggő, tizenegy kilométeres sávban is ingyen internetezhetnek majd az emberek a miskolci közterületeken.
A fenntarthatóság jegyében ezenkívül 2012 óta radikálisan visszaszorítják a papírhasználatot. Prion Gábor úgy véli, a település élen jár az elektronikus ügyintézési lehetőségek terén, a helyi közigazgatás fejlesztésében. 2013-ban hazánkban elsőként digitalizálták teljes mértékben az adóbevallási felületet, a helyiek pedig jól fogadták, már a bevezetés évében tizenhétezer iparűzésiadó-bevallásból tizenkétezer-ötszázat állítottak ki a nyomtatványkitöltő programmal.
A szakember hozzátette, a település igyekszik okosan kiaknázni a digitális forradalom és a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket a közbiztonság, a közlekedés és az élet számos területén. Miskolc lesz az első olyan magyarországi város – Európában is csak néhány ilyen akad –, amelynek intelligens forgalomirányítási rendszere teljes mértékben központilag vezérelt, a forgalomhoz alkalmazkodó irányításra lesz képes.
A jövő év végéig pedig Magyarország legnagyobb térfigyelő bázisát készülnek kiépíteni kilencszáz megfigyelési ponttal, százharminc kilométeres optikai hálózattal. Folyik több, a hatékony városüzemeltetést szolgáló adatbázis felépítése is. Nem csupán a különböző lakóingatlanok, telkek szerepelnek különféle nyilvántartásokban, hanem feltérképezik a növényzetet is: a különleges térinformatikai rendszer segítségével 2020 végére minden közterületi fát és cserjét is felmérnek. Az intelligens beruházásnak köszönhetően pontosan fogják tudni azt is, milyen állapotban vannak a különböző utakat szegélyező fák, mikor és hol célszerű cserjéket nyírni és csemetéket ültetni.
Miskolcon még a kukák is okosak lesznek. A jól szervezett hulladékkezelő rendszernek köszönhetően nyomon követik a gyűjtést és az újrahasznosítást is, a konténereket pedig chippel készülnek felszerelni. A szelektív gyűjtőszigeteket ultrahangos szenzorokkal látják majd el, így naprakész információkat kapnak a tárolók töltöttségi szintjéről, ezáltal optimalizálhatják a szemétgyűjtést és -szállítást.
A napelemmel és egyéb villamosenergia-termelő egységgel felszerelt épületeket egyetlen hálózatba szándékoznak kötni. Így együtt szabályozza majd a rendszer az időjárástól függő termelést a tervezhetővel, például a biogázt, depóniagázt hasznosító alaperőművek működésével. Az okosmérők a hatékonyságot javítják, a zárt hálózat a költségtakarékos működést és a minimalizált szén-dioxid-kibocsátást szolgálja, végső soron pedig a város teljes energiafüggetlenségét készíti elő.
– Ez a rendszer arra is képes lesz, hogy túltermelés esetén, amikor tehát ingyenenergiánk van, átirányítsa azt a szükséges helyekre – mondja Prion Gábor. – Miskolc elindult abba az irányba, hogy százszázalékosan megújuló energiát hasznosító, energetikailag önellátó várossá váljon.
