Hirdetés
Fotó: MTI/Illyés Tibor, archív, illusztráció

Az már a hét elején eldőlt, hogy a nemzetek számát és a versenyzői létszámot tekintve is megdől az eddigi csúcs, de még azóta is bővült a mezőny: az aktuális adatok szerint 118 ország 1071 vívója lép pástra a BOK Csarnokban.

„A legfontosabb, hogy jó házigazdák legyünk, és emellett abban bízom természetesen, hogy többször halljuk majd a magyar himnuszt” – mondta az MVSZ vezetője, aki szokásához híven nem fogalmazott meg számszerű elvárást.

Hozzátette: a szervezés során sok egyeztetés zajlott, sikerült mindent megoldani, most zajlik a látványelemek összehangolása, finomítása.

Sztaics István, a szervezőbizottság vezetője elmondta, hogy közel egy éve kezdtek el foglalkozni az előkészítéssel, akkor még csak pár tíz fős csapattal, de a világbajnokság közeledtével, a mezőny növekedésével folyamatosan újra kellett tervezni az elrendezést a csarnokokban.

„Jelenleg 300 fő szorgoskodik az építésen, de ez még bővülni fog. Mindenkivel együtt az építő csapat föl fog kúszni 700 fősre” – folytatta.

Arra a kérdésre, hogy miért esett a választás a BOK Csarnokra, úgy reagált, a helyszíni nézőknek fontos, hogy közel legyenek az eseményekhez, és itt ideálisak a viszonyok. Az élményt az A csarnokban, ahol a legfontosabb asszók, mérkőzések zajlanak majd, a küzdőteret három oldalról határoló 124 méter hosszú, 4 méter magas LED-fallal igyekeznek teljessé tenni, melyen többek között animációk, lassítások, egyéb látványelemek jelennek majd meg.

Az adatokat tovább sorolva Sztaics István elmondta, hogy a B csarnokban 22 pástot állítottak fel – itt lesz a legtöbb mérkőzés -, a C-be négy színes és hat normál pást került – a tervek szerint a legtöbb magyar itt vív majd a korai szakaszokban -, az A-ban pedig négy színes és egy pódiumpástot alakítottak ki a versenyek legfontosabb részének lebonyolítására.

Udvarhelyi Gábor szakvezető a szövetségi elnökhöz hasonlóan nem bocsátkozott esélylatolgatásba, de azt elmondta, hogy bár az egyéni versenyek nincsenek háttérbe szorítva, azért az olimpiai szereplés kiharcolása szempontjából a csapatversenyek most fontosabbak.

„Ezt így gondolják a versenyzők és az edzők is” – szögezte le.

A válogatott tagjai az utolsó napokon úgy hangolódtak, mint ha külföldön lenne a világbajnokságuk.

„Szállodában laknak, közösen étkeznek, utaznak a helyszínre és edzenek, ez természetes. Nem hiszem, hogy a családi tűzhely mellől kellene mennie a vívóknak a vb-re” – tette hozzá.

A szakvezető még elmondta, hogy megfelelő helyszíneken mindenki tudott megfelelően készülni, a versenyzők az edzőpartnereikkel együtt mindent megtettek azért, hogy sikeresek legyenek.

Tamás Henriette, a szövetség főtitkára arról beszélt, hogy sok kiemelt vendég érkezik a világbajnokságra.

„Nagy létszámban fogadunk VIP-vendégeket, a döntős napokon 200-300 fős VIP-létszámmal tudunk majd számolni” – mondta.

Örömmel számolt be arról, hogy a csütörtöki nyitóünnepségen valószínűleg itt lesz Aliser Uszmanov, a nemzetközi szövetség (FIE) elnöke, illetve Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is ellátogat a versenyre.

Az egyéves olimpiai kvalifikációs időszak legfontosabb állomásán a program hétfőn a női párbajtőrözők és a férfi kardozók egyéni selejtezőjével kezdődik, majd kedden és szerdán is előcsatározások zajlanak. Csütörtöktől szombatig az egyéni versenyek főtáblás küzdelmeit bonyolítják le, közben megkezdődnek a csapatversenyek, melyek érdemi része vasárnaptól keddig tart majd.

A hazai világbajnokságok magyar dobogósai – HÁTTÉR

A hazai rendezésű vívó-világbajnokságok közül csak egyen, az 1975-ösön nem sikerült aranyérmet szereznie a magyar válogatottnak, de a dobogós helyezéseket tekintve az is sikeres volt, akárcsak a többi.

Hivatalosan 1937-től rendeznek vb-ket ebben a sportágban, a nemzetközi szövetség (FIE) azonban abban az évben világbajnokságnak ismerte el az Európában 1921-től 1936-ig évente megrendezett nemzetközi vívóbajnokságokat. Ezek közül kettő zajlott – részben vagy egészben – Magyarországon.

A legutóbbi, 2013-as budapesti vb-n – amely leginkább tükrözi a mai erőviszonyokat – egy arannyal és két bronzzal zártak a magyarok.

A hazai rendezésű nemzetközi vívóbajnokságok és világbajnokságok magyar érmesei:

1926 (Oostende – párbajtőr/Budapest – tőr, kard):
arany: Gombos Sándor (kard)
ezüst: Berti László (tőr), Petschauer Attila (kard)
bronz: –

1933 (Budapest):
arany: Kabos Endre (kard), férfi kardcsapat (Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Maszlay Lajos, Jekelfalussy-Piller György, Zirczy Antal), női tőrcsapat (Bogáthy-Bogen Erna, Dany Margit, Elek Ilona, Elek Margit)
ezüst: Bogáthy-Bogen Erna (tőr)
bronz: férfi tőrcsapat

1959 (Budapest):
arany: Kárpáti Rudolf (kard), férfi párbajtőrcsapat (Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Sákovics József), női tőrcsapat (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Morvay Zsuzsa, Kovácsné Nyári Magda, Rejtő Ildikó, Székelyné Marvalics Györgyi)
ezüst: Mendelényi Tamás (kard), férfi kardcsapat (Kárpáti Rudolf, Mendelényi Tamás, Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán)
bronz: férfi tőrcsapat (Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Pacséry Kázmér, Papp Csaba)

1975 (Budapest):
arany: –
ezüst: férfi kardcsapat (Gedővári Imre, Hammang Ferenc, Gerevich Pál, Kovács Tamás, Marót Péter), női tőrcsapat (Bóbis Ildikó, Maros Magda, Rejtő Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)
bronz: Marót Péter (kard), Osztrics István (párbajtőr), Bóbis Ildikó (tőr), férfi párbajtőrcsapat (Osztrics István, Erdős Sándor, Schmitt Pál, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző)

1991 (Budapest):
arany: Horváth Mariann (párbajtőr), női párbajtőrcsapat (Horváth Mariann, Szalay Gyöngyi, Szőcs Zsuzsanna Várkonyi Marina, Eőri Diána), kardcsapat (Abay Péter, Bujdosó Imre, Köves Csaba, Nébald György, Szabó Bence)
ezüst: Abay Péter (kard)
bronz: Várkonyi Marina (párbajtőr), Kovács Iván (párbajtőr), Nébald György (kard)

2013 (Budapest):
arany: férfi párbajtőrcsapat (Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András, Szényi Péter)
ezüst: –
bronz: Szilágyi Áron (kard), Szász-Kovács Emese (párbajtőr)