Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az Európai Uniónak (EU) stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.

Szolidaritásra kell törekedni a tagországok között, tisztességes együttműködésre, és fokozni kell az együttműködést a migráció kiinduló és tranzitországaival – hangoztatta.

Hozzáfűzte: az Európai Uniónak jogi és erkölcsi kötelessége, hogy életeket mentsen, de az életmentés önmagában nem elégséges. Az uniónak szerinte „humánus határokra” van szüksége, tiszteletben kell tartania minden ember emberi méltóságát. Kijelentette, meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, és modernizálni kell az európai menekültügyi rendszert. Új, átfogó menekültügyi és migrációs megállapodást kell létrehozni, valamint garantálni kell a schengeni övezet működését úgy, hogy biztosítható legyen a szabad mozgás és az emberek biztonsága egyaránt.

A bizottsági elnökjelölt beszédében hangsúlyozta, hogy az uniós értékek, valamint a legsérülékenyebbek megvédésének legjobb eszköze a jogállamiság erősítése.

„Biztosítani fogom, hogy a jogállamiság garantálása érdekében teljes és átfogó eszköztárat használjunk európai szinten. Nem lehet kompromisszumot kötni, ha a jogállamiság tiszteletben tartásáról beszélünk. Ezért az egész EU-ra vonatkozó jogállamisági mechanizmust kell kialakítani az Európai Bizottság vezetésével” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt – tette hozzá.

Ursula von der Leyen kijelentette azt is, hogy biztosítani fogja a nemek közötti teljes egyenlőséget az uniós biztosok testületében.

„Ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fogok habozni új neveket kérni” – mondta.

Von der Leyen kiemelte annak fontosságát is, hogy Európa határozottabban fellépjen fel a világban egyebek mellett a gazdaság, és a biztonságpolitika területén. A döntések mögé pedig minden tagállamnak be kell állnia – hangsúlyozta. A közös védelmi politika egyik legfontosabb eleme a NATO-val folytatott együttműködés, ugyanakkor közös európai védelmi unióra van szükség – közölte.

Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére (Brexit) vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a bizonytalanság, a béke, és a stabilitás megőrzése érdekében.

„Bizottsági elnökként kész leszek meghosszabbítania a brit kilépés dátumát, ha arra szükség van a jobb megállapodás érdekében. A Egyesült Királyság szövetségesünk marad, barátunk és szoros partnerünk” – fogalmazott.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Mint elmondta, mindent meg szeretne tenni az európai minimálbér bevezetése érdekében, ez ugyanis minden teljes munkaidőben dolgozó ember számára méltóságteljes életet garantálna. A szakszervezetekkel együttműködve általános keretrendszer kialakításán kell dolgozni – hangoztatta.

Kitért arra is, hogy támogatja az Európai Parlament által a 2014-es választások előtt létrehozott, az Európai Bizottság elnökének kiválasztását biztosító csúcsjelölti rendszert, azonban közösen kell dolgozni annak jobbításán. Érthetőbbé, láthatóbbá kell tenni az emberek számára, és foglalkozni kell az európai jelöltállítási rendszer, az úgynevezett transznacionális listák rendszerének kérdésével is, mint az európai demokrácia kiegészítő eszközével – mondta.

„Számomra a legfontosabb, hogy Európa erős és egységes legyen. Aki Európát gyengíteni, megosztani akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, az ellen nagyon keményen fogok harcolni” – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jelöltet az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania, erről az EP plénuma kedd délutáni ülésén tart szavazást.