Az ukrán parlamenti választás tétje
A vasárnap sorra kerülő ukrajnai előrehozott parlamenti választás tétje, hogy olyan többség jöjjön létre az új törvényhozásban, amellyel megvalósíthatja Volodimir Zelenszkij idén megválasztott elnök kitűzött céljait.
Ukrajnában a parlament és az elnök közötti megosztott hatalom miatt az államfőnek erősen korlátozottak a lehetőségei, amit jól mutatott az elmúlt hónapok helyzete: Zelenszkij május 20-i beiktatása után a regnáló parlament – amelyben még az előző államfő, Petro Porosenko mögött álló erők voltak szűk többségben, neki viszont egy képviselője sem volt – egyetlen előterjesztését sem tűzte napirendre. Így egyértelmű volt, hogy Zelenszkijnek mihamarabb új összetételű parlamentre van szüksége, és ki kellett írnia az előrehozott törvényhozási választást.
A felmérésekből úgy tűnik, hogy az új elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt komoly győzelmet arat a választáson, és nagy frakciója lesz a parlamentben. Ez elemzők szerint jórészt annak köszönhető, hogy az új elnök hivatalba lépése óta eltelt rövid idő alatt még nem volt ideje az ukránoknak tömegesen kiábrándulni Zelenszkijből. Azt, hogy az elnök eddig még szinte semmi eredményt nem tett le az asztalra, azt az őt akadályozó parlament számlájára írják.
Elemzők két forgatókönyvet vázolnak fel: az egyik szerint Zelenszkij pártja egymaga megszerzi a parlamenti többséget és nem lesz szüksége koalíciós szövetségesre. Ez esetben néhány politológus arra a veszélyre figyelmet, hogy „egy kézben” fog ismét összpontosulni az elnök mögött a törvényhozói és a végrehajtó hatalom, mint legutóbb a Moszkva-barát Viktor Janukovics elnöksége idején. Ha ugyanis a Nép Szolgája egyedül alkot kormányt az nagy felelősséget ró Zelenszkijre és csapatára, s ha nem lesznek hamar látványos eredmények, az gyorsan a bukásához vezethet.
A Nép Szolgája esetében erősen kérdéses, hogy a körzetekben induló egyéni jelöltek milyen eredményt hoznak. Ukrajnában vegyes választási rendszer van, a képviselők fele pártlistákról kerül a törvényhozásba, a másik felét a körzetekben győztes egyéni jelöltek teszik ki. Zelenszkij a kampány utolsó heteiben, hogy „megtolja” pártja vidéki kampányát, több megyeszékhelyre látogatott el, ahol látványosan vont kérdőre és rúgott ki helyei tisztségviselőket.
A szakértők többsége ugyanakkor inkább afelé hajlik, hogy a Nép Szolgájának mégiscsak szüksége lesz koalíciós partnerre. Erre esélyesnek látják Julija Timosenko volt kormányzó Haza (Batykivscsina) vagy Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártját, esetleg mindkettőt.
Timosenko több ízben jelezte, hogy kész együttműködni Zelenszkijjel, ami azt jelenti, hogy nem zárkózik el a koalíciótól. Valószínűleg szívesen venné a felkérést a miniszterelnöki posztra is, ennek viszont kicsi a valószínűsége. A kulisszák mögül kiszivárgott értesülések szerint Zelenszkij inkább egy teljesen új személyt szeretne a kormány élén látni. A haza párt a felmérések szerint tartja magát a 7 százalék körüli támogatottságon, így bizonyosan bejut a parlamentbe.
A Holosz párt támogatottsága azonban bizonytalan. Az utóbbi felmérések mértek egészen magas, csaknem 9 százalékos támogatottságot és azt is, hogy nem lépi át az ötszázalékos bejutási küszöböt. Ennek oka, hogy Vakarcsuk a kampány alatti nyilvános szereplései során tett néhány szerencsétlen kijelentést, amit nem túl jól fogadtak a választók. Például azt, hogy a lakossági gázár csökkentése most nem aktuális. Többször programját ismertetve saját magával is ellentmondásba keveredett, emiatt populistának és dilettánsnak titulálták. Azt sem tudta meggyőzően cáfolni, hogy oligarchák állnak mögötte, miközben ő az oligarchizmus elleni harcot tűzte ki zászlajára. Másrészről Porosenko hívei is igyekezték lejáratni, hiszen főleg a volt elnöktől vesz el szavazatokat az ország nyugati részében.
Porosenko szintén jó eséllyel beviszi a parlamentbe Európai Szolidaritás névre átkeresztelt pártját mintegy 7-8 százalékkal. A volt elnök országjáró kampányát tarkította néhány kisebb botrány. Rendre megjelentek az utcai rendezvényein a 2012 óta politikai menekültként Litvániában és Hollandiában élő Anatolij Sarij ukrán blogger hívei piros léggömbjeikkel – pártjuk jelképével -, amit Porosenko hívei sorra kipukkasztgattak, a „lufisokat” pedig a „Kreml bábjainak” titulálták. Sarij pártjának 1,5 százalék körüli támogatottságot mérnek. Sarij számos Porosenkót bíráló, leleplező videoblogot tett közé az elmúlt években, a legnézettebbek közé tartozik. Ő maga nem indulhat a választáson, a legfelsőbb bíróság döntése ellenére – Porosenkóék nyomására – elutasította regisztrálását jelöltként a Központi Választási Bizottság. Porosenko egyébként nyilvános beszédeiben is nagy teret szentelt a Moszkva-barát erők revánsával való ijesztgetésnek.
Ez utóbbinak annyi valóságalapja van, hogy valóban a második legnagyobb frakció minden bizonnyal a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájának nevezett Viktor Medvedcsuk által irányított, Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Platform -Életért párté lesz az új parlamentben. A felmérések szerint nagyjából 12 százalékot szerezhetnek, és egyéni jelöltjeik is esélyesek főként Donyeck és Luhanszk megyékben.
Összességében a parlamenti kampány langyosabb volt az év eleji elnökválasztásokénál, jórészt annak köszönhetően, hogy belecsúszott a nyárba. Emiatt az elemzők alacsonyabb részvételt jósolnak, mint amilyen az elnökválasztásokon volt.
