Súlyos kockázattal jár az ENSZ-tervezet
Elfogadhatatlannak nevezte a külgazdasági és külügyminiszter ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának ülésén azt a javaslatot, amely szerint az illegális migránsok számára ugyanolyan egészségügyi ellátást kell biztosítania egy tagállamnak, mint saját állampolgárai részére. Szijjártó Péter szerint miután Magyarország, az Egyesült Államok, Izrael, Csehország és Lengyelország a nemzetközi szervezet migrációs csomagjának elfogadása ellen szavazott, így próbálják az ENSZ bürokratái a jószándék köntösébe bújtatva, lopakodó módon ezt a javaslatot a globális paktum részeként ráerőltetni a világszervezet tagállamaira. A részletekről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztünk.
– Ön szerint jogilag megállja a helyét az az érvelés, hogy ugyanolyan egészségügyi ellátást kell biztosítani azok számára is, akik törvénytelenül jutottak egy országba?
– Az Alkotmánybíróság ebben a körben egyértelműen fogalmazott egy korábbi határozatában: „A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog jogosultságként meghatározott alkotmányi követelmény az államnak azt a kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához és életviteléhez.„ Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gazdasági szempontok alapján az egészségügyi ellátás tömeges kiterjesztését harmadik országbeli bevándorlókra egy állam megtagadhatja.
– Az említett érvelés érinti a társadalom teherbíró képességét is.
– Valóban, ahogy Szijjártó Péter is fogalmazott, önmagában morálisan is elfogadhatatlan, hogy szervezetten betelepítettek ugyanolyan juttatásokban részesüljenek, mint akik évtizedek óta becsületesen fizetik adóikat egyebek közt az egészségügyi ellátás fenntartására.
– A javaslatnak egyébként milyen gazdasági következményei lennének?
– Vegyünk egy konkrét esetet. A malária egy szúnyogok által hordozott fertőző betegség, amely olyan tüneteket okoz, mint a láz, fáradtság, hányás és fejfájás. Súlyosabb eseteiben sárgás bőr, görcsös rohamok is jelentkezhetnek, végül kómához vagy halálhoz vezethet. Tünetei általában tíz-tizenöt nappal a csípés után lépnek fel. 2016-ban 216 millió maláriás eset volt világszerte, és becslések szerint 730 ezer halálesetet okozott. A megbetegedések és a halálesetek körülbelül 90 százaléka Afrikában fordult elő. A járványok gazdaságilag is visszavetik az érintett térségeket, évi mintegy 12 milliárd dollár (több mint 3000 milliárd forint) veszteséget okozva ezzel Afrikában (egészségügyi költségek, a munkaképesség elvesztése, turizmus visszaesése stb.).
– A WHO mégis azzal érvel, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának ülésén elhangzott javaslat kapcsán túlzóak az esetleges aggodalmak.
– Erről azt gondolom, az Egyesült Államok kormányával állnak elsősorban vitában, őket kellene először meggyőzniük, nem minket. Az illegális migrációval kapcsolatos éves kiadások az Egyesült Államok esetében – még ha a konzervatívabb 11 milliós számot vesszük is alapul – mintegy 110-120 milliárd dollárra tehetők. A szövetségi kormány szerint a migránsok egészségügyi ellátásának kötelezővé tétele aláásná a többség szociális biztonságát, a társadalombiztosítás egyes alrendszereit, továbbá a védelmi, honvédelmi kiadások rovására is menne. Ezzel az egyes állampolgárok biztonsága (fizikai, szociális, de akár informatikai és adatbiztonsága stb. is a költségvetési keret szűkítése miatt) kerülne veszélybe.
