A Tisza fővárosa

– Személyes honlapja azzal a mondattal indul, hogy „szolnokinak lenni nehéz, ám nagyszerű dolog”. Mire utal?

– A rendszerváltás előtt Szolnok a szocialista nagyipar központja volt. A vegyipartól a bútorgyártáson és az élelmiszer-feldolgozáson át a mezőgazdasági gépgyártásig szinte minden ágazat képviseltette magát. Mindezek mellett a város a Magyar Honvédség fontos bázisaként és nemzetközi vasúti csomópontként is közismert volt. A piacgazdaságra való áttérés után azonban gazdasági szerepe meggyengült, csaknem tízezer ember veszítette el a munkáját. Ám kemény küzdelmek árán úrrá lettek a válságon.

– Ez az állhatatosság ma is jellemző a településen élőkre?

– Bár patetikusan hangzik, de azt hiszem, nem véletlenül szerepel a város címerében az utódait saját vérével tápláló pelikánmadár. Az önfeláldozó hozzáállás és a fáradhatatlan elszántság máig jellemző a városlakókra, akiknek az elődei a történelem során tizenháromszor építették újjá a háborúk, tűzvészek, járványok és áradások pusztította várost.

– Mekkora most a lélekszám?

– A megyeszékhelyen jelenleg 72 ezer ember él, de a város nappali forgalma eléri a 110 ezer főt is, éppen annyit, amennyit az infrastruktúra még ki tud szolgálni. A gépkocsik száma ugyanakkor nagyon megnőtt, csúcsidőben lassan kezelhetetlenné válik a forgalom.

– A 2011-es konszolidáció óta nincs adóssága a városnak. Ekkor vállalta át a korábban keletkezett és az elődök által folyamatosan maguk előtt görgetett hiányt a kormány.

– A Gyurcsány-kormány idején az ország önkormányzatainak többsége olyan krízishelyzetbe került, hogy kénytelen volt valamilyen külső forrást igénybe venni, hogy meglegyen az uniós fejlesztésekhez szükséges önrész, és hogy bért tudjon fizetni a dolgozóinak. Mi például a megyei jogú városok közül elsőként kötvényt bocsátottunk ki 22,5 milliárd forint értékben. Azzal, hogy a Fidesz–KDNP-kormány átvállalta az adósságot, lényegében a csődhelyzetet hárította el, ugyanakkor hatalmas lendületet adott a további fejlődésnek. Az Ipari Park beruházásainak köszönhetően a város gazdasági ereje mára már elérte vagy talán meg is haladta a rendszerváltás előtti nagyipari konglomerátum termelékenységét. Szolnokon a munkanélküliség jelenleg 3,5 százalék körül mozog, és az átlagbérek tekintetében is tartjuk az országos színvonalat. A város éves adóbevétele hétmilliárd forint, ami kivételes teljesítmény egy ekkora településtől.

– Mire fordítják a helyi, hazai és uniós pénzeket?

– Az első és legfontosabb, hogy a helyi gazdaság megtermelje a bevételeket, hiszen csak így tudjuk megteremteni a feltételeit egy élhető, rendezett város építésének. Mert a város az itt élőket kell hogy szolgálja; a már említett gazdasági környezettel, munkahelyekkel, a jó iskolai, óvodai és bölcsődei ellátással, a színvonalas rendezvényekkel, színházzal, szimfonikus zenekarral, azaz pezsgő kulturális élettel tehetjük még tartalmasabbá Szolnok mindennapjait.

– Akkor ebből a megtermelt bevételből jut az infrastrukturális beruházásokra?

– Az Integrált településfejlesztési stratégia 11 városrész megújítását célozza. A klasszikus lakótelepi környezetben levő Széchenyi városrészben például zöldterületeket építettünk ki, és közösségi tereket hoztunk létre. Virágos előkert- és erkélyprogramot hirdettünk az itt élők számára, hogy lakókörnyezetük még szebb és élhetőbb legyen. Fejlesztettük a külső városrészek elöregedett útjait és járdáit is. Szolnokon ma már 50 kilométer kerékpár­út van, így lényegében körbe lehet biciklizni a várost.

– Megszépült a városközpont is.

– Arra törekedtünk, hogy tisztább, kulturáltabb, látványosabb összképet mutasson a belváros. A Tisza-parton kiépült egy parkrendszer, valamint egy új sétány, amelynek 3,5 méter mélységű támfala árvízvédelmi célokat is szolgál. Ma már díszburkolattal és térkővel szépen felújított utcákon lehet lesétálni a folyópartra, vagyis eredendően megváltozott a város képe. Felújítottuk Szolnok számos bölcsődéjét, óvodáját és legtöbb iskoláját is.

– Folyamatosak a híd- és közútfejlesztések.

– 2011-ben adtuk át a Szolnok, a Tisza fővárosa program keretében megépített Tiszavirág hidat. Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja igazán élővé tette a folyópartot, és mára a város jelképévé vált. Tervezési szakaszban van egy új belvárosi Tisza-híd építése, illetve a Szandaszőlőst elkerülő út, amely tehermentesíti a települést az áthaladó forgalom alól. Épül az M4-es szolnoki elkerülőútja is, így pedig egy körgyűrű alakul ki a város körül, ami sokat fog enyhíteni a forgalmi problémáinkon. Ezek a beruházások amellett, hogy élhetőbbé teszik a települést, újabb lendületet adhatnak a gazdasági fejlődésnek, hiszen a jövőben Budapest akár 50 perc alatt elérhető lesz. Mivel a régi ipari parkunk megtelt, szeretnénk egy új ipari területet is, amely közvetlenül kapcsolódna a felújítás alatt álló, négysávossá tett 4-es főúthoz.

– Kiemelten kezelik az egészségre való nevelést is. Milyen fontos elemei vannak ennek a stratégiának?

– Az általános iskolásoknak bevezettük a mindennapos testnevelésórákat. A Tisza-parti gyerekeket másodikos korukra megtanítjuk úszni. Számos sportegyesületünk van, de támogatjuk a szabadidős sportprogramokat és versenyeket is, hogy fiatal felnőtt korára minél több szolnoki lakossal megszerettessük a testmozgást. Ezen túlmenően az alap- és szakellátás keretében az elmúlt években 14 milliárd forintot fordítottunk a Hetényi Géza-kórház, míg 2,5 milliárdot a MÁV Kórház fejlesztésére, szakrendelőket és háziorvosi rendelőket újítottunk fel, új orvosi műszereket szereztünk be.

– Nemrég született döntés arról, hogy a város átveszi a Szolnoki Vízilabda Sport Club, a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub és a Szolnoki MÁV FC működtetését. Miért volt erre szükség? A kosárlabdacsapat például elhozta a Magyar Kupát…

– A korábbi tulajdonos nem vállalta tovább a klubok működtetését, és felajánlotta a lehetőséget a városnak. A helyiek öntudatát pedig nagymértékben erősítik az élsportban elért sikerek.

– Júliusban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által kiírt Legjobb önkormányzati gyakorlatok 2019 című pályázaton első helyezést ért el A szolnoki ifjúság közéleti nevelése című, diákszervezetekkel közösen készített dolgozatuk. Ilyen jó az együttműködés?

– Kiváló a kapcsolatunk a fiatalokkal, Szolnokon diákpolgármester, Diákközgyűlés, Városi Diáktanács és Gyermektanács működik. A diákvezetők rendszeresen jelen vannak a városi közgyűlésen, és véleményt mondanak az ott folyó munkáról. Emellett Szolnok valamennyi iskoláját megmozgató versenyeket szerveznek. Szükség esetén határozottan megfogalmazzák igényeiket, segítséget kérnek az önkormányzattól, és ezt lehetőség szerint meg is kapják. Igen jellemző erre a korosztályra a szolnoki öntudat.

– Szintén júliusban családbarát munkahely lett a Polgármesteri Hivatal. Miért kapták a kitüntetést?

– A korábbi kötött helyett rugalmas munkaidőt vezettünk be, hogy ezzel is támogassuk a szülőket a gyermeknevelésben. A dolgozók felfrissülését munkaidőben gyógytornász segíti. Gyakran veszünk részt csapatépítő kirándulásokon és ajándékozással egybekötött ünnepi összejöveteleken. Idén először kéthetes „nyári tábort” is szerveztünk az önkormányzat épületében, mert a szülők jelezték, hogy másképp nem tudják megoldani a kicsik elhelyezését.

– 53 százalék fölötti eredményével 2014-ben ön elsöprő győzelmet aratott az önkormányzati választáson, és az egyéni választókerületekben is mindenhol a Fidesz–KDNP jelöltje diadalmaskodott. Az őszi helyhatósági választáson idén együtt indul az MSZP, az LMP, a DK és az országossal szembeforduló helyi Jobbik, amely az MSZP-s Radócz Zoltánt támogatja. Ugyanakkor a Momentum, a Márki-Zay Péterhez kapcsolható helyi Kossuth-kör és az országos Jobbik Lukácsi Katalin mögé sorakozik fel. Ráadásul mindkét ellenzéki csoportosulás magának követeli a Szolnoki Többség nevet. Mire számít?

– Nem igazán tudjuk, hogy mit akar valójában az ellenzék. Az mindenesetre sokat elmond róluk, hogy már most a pozíciókon marakodnak.

– Az ellenzéki kampány hangsúlyos témája, hogy a Tallinn városrész fejlesztése elmarad a várakozásoktól.

– Ebben a városrészben az új panelprogram részeként több száz lakást hoztunk rendbe. További 3,5 milliárd forintos uniós pénzt fordítunk útfelújításra, szabadidőpark, lakópark és óvoda építésére, iskolaalapításra.

– Egy másik bírálat szerint jelentős a városban az orvoshiány.

– Minden körzeti rendelőben elég orvos van. Valóban lehetne több orvos az infek­tológián, az érsebészeten, a tüdőgyógyászaton és a gyermeksebészeten is, de bizakodásra ad okot, hogy a Hetényi-kórházba napokon belül 16 rezidens érkezik, akik az intézményben folytatják tanulmányaikat.

– Élénken foglalkoztatja a szolnoki közvéleményt a Bige Holding Kft. ideiglenes bezárása is. A cégvezető arról nyilatkozott, hogy az állandó alvállalkozókkal együtt 250 ember munkája került veszélye. Foglalkozik a problémával a városvezetés?

– Szükségünk van az ország egyetlen kénsavgyárára, amely jelentős vegyipari tradíciót képvisel. Felvettük ugyanakkor a kapcsolatot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával, hogy csoportos létszámleépítés esetén az átmeneti időszakban közösen tudjunk segíteni a munkavállalóknak. Reméljük, hogy nem így lesz, de ha a gyárat mégis bezárják, a dolgozók akkor sem maradnak munka nélkül, hiszen a szolnoki cégek már most érdeklődnek irántuk.

– A gazdaság megerősítésén túl mire a legbüszkébb?

– A legnagyobb előrelépést a hitélet fejlődésében látom, hiszen városunkban ennek szinte teljesen hiányoztak az alapjai. Nem véletlen, hogy az európai uniós viták kereszttüzében is a keresztény értékrend alapján megfogalmazott üzenetek megerősítése áll. Az elmúlt húsz évben elértük, hogy az egyházak oktatási intézményeket működtetnek, az emberek pedig fontosnak tartják az istentiszteletet, körmeneteket, felekezeti megemlékezéseket. Az igény, hogy a lelkünk rendben legyen, a mindennapjaink részévé vált.

– Szolnok tehát végérvényesen megszűnt kis Moszkva lenni?

– Ma már szerencsére sokkal inkább a Tisza fővárosaként hivatkoznak ránk.