Új stílus, új gondolat Brüsszelben?
Akár rendkívülinek is nevezhetjük az új EB-elnök, Ursula von der Leyen és Orbán Viktor múlt heti találkozóját. A legtöbb kérdésben a magyar, illetve a V4 álláspontja mentén jött létre egyetértés a felek között. De vajon jogos-e az optimizmus, amit most érzünk? Pócza Istvánt, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét kérdeztük.– Sokan azt gyanítják, csak taktikai fogás Von der Leyen asszony pozitív és konstruktív hozzáállása. Valóban képtelen lenne kiszakadni a Soros–Merkel–Macron-háromszögből?
– Fel kell állítania és el kell fogadtatnia az új Európai Bizottságot. Addig mindenkivel szemben előzékenységet mutat. Utána derül majd csak ki, milyen elnök lesz belőle. Von der Leyen egyébként 2005 novembere óta folyamatosan a német kancellár mellett dolgozik. Lehet, hogy bizonyos kérdésekben más álláspontot képvisel majd, mint Merkel, csak eddig igazodnia kellett a kancellárhoz. Ugyanakkor közel 14 év nagy idő. Ennyi közös munka során közös gondolkodás is kialakul. Tehát ha bizonyos kérdésekben ugyanazt teszi majd, mint amit Merkel gondol, az nem feltétlenül a besimulás, hanem a sokéves együtt dolgozás eredménye. A bizottság elnökének tagállami érdekektől függetlenül kell tevékenykednie. De a személyes kapcsolatok nem tűnnek el, így a német vezetés számára Von der Leyen mindig elérhető marad.
– A tárgyalás egyik ígérete szerint a jövőben a pragmatizmus és az észszerűség alapján áll majd az EU politikája. Ez egyértelműen a V4, illetve a magyar kormány hatására történhet?
– Az EU elmúlt öt esztendeje szélsőséges politikát hozott, Jean-Claude Juncker ténykedése eredményeképp. Ő honosította meg az általa politikai bizottságnak nevezett fogalmat, ami agresszív gyakorlatot takart. Von der Leyentől, már csak karakteréből adódóan is, kevésbé támadó típusú politizálást várhatunk. A V4 rendszeresen felhívta rá a figyelmet, hogy a csatlakozáskor nem arról volt szó, hogy a nyugati politikusok döntik majd el a haladás irányát, a többi tagországnak pedig igazodnia kell hozzájuk. A visegrádiakkal és más, nem a magba tartozó államokkal szembeni tiszteletként értelmezhető, hogy Von der Leyen a déli és a közép-európai tagországokkal kezdte meg saját tárgyalássorozatát.
– Az elnök asszony egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy az uniós döntéseket a nemzetállamoknak kell meghozniuk. Jelentheti ez azt, hogy a jövőben nagyobb szerepet kap a kormányfőket tömörítő Európai Tanács?
– Az európai birodalom hívei ennek most egészen biztosan nem örülnek. Szerintem mégsem lesznek emiatt nyíltan ellenségesek Von der Leyennel. Egészen egyszerűen más eszközökkel dolgoznak majd tovább.
– A megbeszélésen szó volt új megoldások kereséséről is a migrációs politikában. Ez mit takarhat?
– Úgy tűnik, Von der Leyen úgy gondolkodik, hogy aki migránsokat akar, az kapjon migránsokat, aki pedig nem kíván ebben részt venni, azt ne kényszerítsék rá. Bár ez messze van attól, hogy Európa megvédi magát a migráció negatív hatásaitól, de fontos lépés, jelentős győzelem lenne a migrációpárti erőkkel szemben.
– Von der Leyen asszonyt ellenfelei Trumphoz hasonlítják. Valós a párhuzam?
– Semmiképp sem hasonlítanám Trumphoz, nagyon más karakterek. Trump nyílt háborút hirdetett a neoliberálisok nyomulásával szemben, vissza kívánja fordítani a folyamatot. Von der Leyentől ez biztosan nem várható. Színre lépése inkább csak esély a neoliberális előretörés visszafogására. Ezek stratégiái pedig új utakat kezdenek majd keresni Von der Leyenhez is. Szerintem ez már el is kezdődött, a folyamatba viszont csak akkor látunk bele, ha néhány év múlva ismét jön egy Soros-leaks.
– Van egy ellentmondás: hogyan érvényesülhet majd az elnök asszony politikája, ideértve a V4 felértékelését is, ha most Orbán Viktorral leszögezték, hogy az Európai Bizottság ezen túl nem hoz politikai döntéseket?
– Von der Leyen egyértelműen nagyobb tisztelettel van az állam- és kormányfők iránt, mint elődje. Az EU-s jogalkotásban az első számú és legfőbb kezdeményező az Európai Bizottság. Az is politika, hogy mely kérdésekben kezdeményez jogalkotást, és az is, hogy melyekben nem. Ha tehát Von der Leyen valóban szakít elődje politikai ámokfutásával és agresszivitásával, attól még az ő politikai elképzelései is érvényesülhetnek. Csak lehet, hogy jobban kell majd a sorok között olvasni.