„Itt élned, halnod kell”

Áder János leszögezte: a magyarok sok álmából – demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság – valóság lett, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára.

Harminc esztendővel ezelőtt a szabadság magját vetettük el. 1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz. Otthon, ahol a világot a szívünknek kedves módon rendezzük be, ahol magunk alkotjuk törvényeinket, és ahonnan kitessékeljük az idegen, barbár eszméket – mondta az államfő.

Olyan otthon, ahol félelem nélkül lehet élni, szabadon tanulni, becsülettel dolgozni, tisztességgel, hittel gyermeket nevelni – tette hozzá.

A köztársasági elnök leszögezte: a katonákon is múlik, „hogy hazánk olyan maradhasson, amilyennek Szent István megálmodta, amilyennek több mint ezer év magyarjai megtartották: hogy szabad, erős, független, európai ország lehessen”.

Közölte: az ünnepnapok arra is intenek minket, „ne felejtsük, milyen sok közös erőfeszítésünk van mindabban, ami ma már természetes számunkra, hogy szabadságban élünk”.

A néhai német kancellár, Helmut Kohl szavait idézve kijelentette: a magyarokat „mély szabadságvágyuk” teszi értékessé Európa számára.

„Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra” – idézte Helmut Kohlt az államfő, hozzátéve: „ez ma sincs másként”.

Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik – jelentette ki Áder János.

Az államfő azt mondta: harminc év után emlékezni kell március 15. első, félelem nélküli megünneplésére, az ’56-os forradalmárok újratemetésére, a keletnémet menekültekre, a Magyar Távirati Iroda tudósítására, amelyben először nevezhette ismét Szent István ünnepének augusztus 20-át.

1989-ben „olyan országot teremtettünk, amelyet mindenestül a magunkénak mondhatunk”, jogrendjét, intézményeit, írott és íratlan szabályait, hagyományait – jelentette ki a köztársasági elnök.

„1989 megtanította nekünk, hogy a szabadság nem ölünkbe pottyanó ajándék, hanem a közös munka gyümölcse” – fogalmazott.

Áder János szerint harminc év után joggal lehetünk büszkék „az aprólékos, kitartó munkára, ahogy tégláról, téglára bontottuk le a hazugság birodalmát, hogy helyén polgári demokráciát építsünk”.

A honvédtisztjelöltekhez szólva az államfő azt mondta: a legtöbben 1989 után születtek azok közül, akik most ünnepélyesen esküt tesznek, tehát „fiatalabbak a visszaszerzett magyar szabadságnál”.

Büszkén viselhetik azt a magyar címert, amely a „Szent Koronával hirdeti, hogy a mi történelmünk egy bátor királlyal kezdődött” – közölte.

Katonai esküjük arról szól, hogy a hazát az életük árán is megvédik – tette hozzá az elnök, kiemelve, hogy az élet árán is vállalt hűség a ragaszkodás végső bizonyítéka.

Áder János felidézte, hogy a tisztjelöltek elődei közül sokan vállalták Vörösmarty Szózatának parancsát az elmúlt századok során: „Itt élned, halnod kell”.

Hozzátette, hogy a Szózatban a „jobb kor” bizodalma is ott van. Azé a koré, amikor már nem kell meghalni a szabadságért, de élni és dolgozni annál inkább kell érte – jelentette ki az államfő, kiemelve: „ezért a jobb korért küzdöttünk 1989-ben, ennek feltételeit teremtettük meg az elmúlt harminc esztendőben”.

„Ennek a megőrzését kérjük most önöktől” – szólt a honvédtisztjelöltekhez az államfő, hozzátéve: a „jobb kor”, a szabadság kora, közös életünk biztonsága az ő munkájától is függ.

Áder János hangsúlyozta: „hála első királyunknak és az őt követőknek, hála mindazoknak a magyaroknak, akik szabadságot és biztonságot teremtettek ebben a hazában”.

Az államfő Deák Ferenc szavaival zárva beszédét úgy fogalmazott: „csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani”, (…) „a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei”.