Egri aranykor

– Eger az elmúlt években rohamosan fejlődött, szépült. Mik a folyamat legfontosabb eredményei?

– 2015-ben Sopron után másodikként írhattuk alá a miniszterelnök úrral a Modern városok program fejlesztéseiről szóló megállapodást. Ennek értelmében épül a várost az M3-as autópályával összekötő kétszer két sávos M25-ös gyorsforgalmi út, amelynek egy részét már átadtuk a forgalomnak, teljes egészében pedig 2020 közepére készül el. Több tervváltozat is született Eger leendő intermodális közlekedési csomópontjára, a végső verziót az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogja szentesíteni. Kormányzati döntés nyomán egymilliárd forintos keretből 32 helyszínen történt infrastruktúra-fejlesztés, utakat, járdákat és hidakat újítottunk fel, parkolóhelyeket hoztunk létre, esővíz-elvezető rendszereket korszerűsítettünk.

– Hol tart az egri vár rekonstrukciója?

– Az előző ciklusban az Észak-magyarországi operatív program egyik pályázata segítségével a belvárosból induló várfalsétányt hoztunk létre, újjáépítettük a Szép-bástya nevű ágyúdombot, Pyrker János, a XIX. század nagy egri érseke szellemében helyreállítottuk a hét stációból álló keresztutat, valamint a kapuvédő bástyát, az úgynevezett Törökkertet. A legfontosabb az egyes elemeiben évszázadok óta használaton kívül álló kazamatarendszer megújítása volt teljes szigeteléssel, építészeti helyreállítással. Itt XXI. századi, interaktív kiállítást hoztunk létre. Fontos visszaigazolás, hogy tavaly csak a kazamatákat 280 ezren látogatták. Mondhatom, hogy ez az egri vár első számú turisztikai attrakciója. Nemzeti Emlékhelyünk tavaly a Magyar Nemzeti Galéria és a Mátyás-templom után a harmadik leglátogatottabb múzeum volt az országban.

– Mi várható a következő ciklusban?

– Az egri vár a Nemzeti kastély- és várprogramba is bekerült, ennek köszönhetően a XVI. századi állapotnak megfelelően visszaépítjük a Varkoch-kapubástyát és a Zászlódombot, utóbbi látogatóközpont lesz 3D-mozival. Az egykori Cipóosztó Ház pincerendszere ad majd otthont a rekonstruált börtönmúzeumnak. A fentieken túl új fogadóépület létesül a főbejáratnál. A teljes program értéke másfél milliárd forint. A kormány jelentős támogatást nyújt a műemlékegyüttes állagmegóvására is. Emellett megújul és kilátópontként is működik majd az úgynevezett Zárkándy-bástya, amit a XX. század elején a vasútvonal elvágott a vár többi részétől. Ez utóbbi vállalkozás az év végére várhatóan befejeződik. A Zárkándy-bástya érdekessége, hogy a kazamatarendszeren keresztül lesz megközelíthető. További hét fejlesztésnek született meg az engedélyes terve, többek között helyreállítjuk a gótikus püspöki palota elpusztult keleti szárnyát, az ezt megelőző régészeti feltárások már megtörténtek. Megújul a Tömlöc-bástya és a Földbástya is, és eltökélt szándékunk, hogy az egykori provizori palotát is rekonstruáljuk. Az 1552-es ostrom előtt ez volt Dobó István lakhelye. Hangsúlyozom, hogy történelmileg hiteles építészeti helyreállításokról van szó. Mindettől az idegenforgalom további bővülését várjuk.

– Mit mutatnak a turisztikai adatok?

– A mutatók rendkívül jók, 2013 óta mintegy 60 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Tavaly ez 665 ezer vendég­éjszakát jelentett, ezzel elsők vagyunk a 23 megyei jogú város közül. A turisták kétharmada belföldi, harmada külföldi, utóbbiak között a lengyelek vannak legtöbben, de Nyugat-Európából, sőt, Észak-Amerikából és a Távol-Keletről is érkeznek vendégek. Az idegenforgalmon belül a kulturális szegmens a meghatározó, különös tekintettel a belváros értékeire és a történelemre, de nem ez az egyetlen vonzerő. Ma már szinte nincs olyan hétvége, hogy ne zajlana Egerben valamilyen fesztivál, esemény, koncert. És persze a bor is kiemelt helyet foglal el a város életében.

– Hogyan segíti a város az egri bor hírnevének öregbítését?

– Kitűnő az együttműködés a borászokkal, időről időre vannak közös kezdeményezéseink, ilyen volt az egri borvidéki borospalack finanszírozása és bevezetése, amelybe a superior és a grand superior minőségű egri csillagot és egri bikavért tölthetik a pincészetek. Az okostelefonok korában élünk, így kifejlesztettünk egy olyan applikációt, amelynek segítségével mindenki kiválaszthatja az ízlésének, hangulatának megfelelő bort vagy borászatot, netán boréttermet, és számos eseményről is informálódhat. Eger városa sajátjának tekinti az egri bor ügyét.

– Mire számíthatnak még az egriek?

– A Modern városok program legfontosabb elemei között említhető a Nemzeti Vízilabda- és Úszóközpont kiépítése. Ennek első lépése megtörtént, mintegy kétmilliárd forint értékben a korábbi héttel szemben nyolc pályával, korszerű energetikai megoldásokkal megújult az 1925-ben megnyílt Bárány-uszoda. Ez volt az első szabványos, 50 méteres medencével rendelkező ilyen létesítmény Közép-Európában. Különlegessége, hogy természetes gyógyforrásra épült. Jelenleg készítjük elő közbeszerzésre egy fedett uszoda és egy szállodakomplexum tervét, és szintén előkészítés alatt van egy 250 férőhelyes parkolóház.

– Milyen Egerben a foglalkoztatottság?

– Néhány évvel ezelőtt még az országos átlagot meghaladó munkanélküliség jelentett problémát, ma már aki dolgozni akar, talál magának megélhetést. A Modern városok program keretében, részint kormányzati, részint uniós, részint saját forrásból valósul meg Eger déli iparterületének infrastrukturális fejlesztése, többek között ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékelvezető rendszer kiépítésével, az energiaellátás bővítésével, a tömegközlekedés javításával, bicikliút kialakításával. Egyedi kormánydöntéssel két jelentős beruházás már támogatást kapott, így ezer fővel nőtt itt a foglalkoztatotti létszám. Jelenleg is több olyan céggel tárgyalunk, amelyek magas hozzáadott értékű termelésre alkalmas telephelyet hoznak létre. Egerben elsősorban a járműalkatrész-gyártás jelentős, de van implantátumokat és csontsebészeti eszközöket előállító vállalat is. Ma összesen 19 ezer egri polgár dolgozik a város munkahelyein, és további 11-12 ezer ember jár be naponta a környező 40-50 településről. Az egri középiskolások közel fele egyébként szintén a közelből ingázik, vagy kollégiumban lakik a városban. Iskolarendszerünk sokszínű, színvonalas, benne állami fenntartású, egyházi, illetve alapítványi iskolákkal, és ebben a ciklusban egyetemvárossá váltunk. Ez egy 250 éves álom megvalósulása.

– Milyen fejlesztéseket terveznek még?

– 13,5 milliárd forint keret áll rendelkezésünkre, hogy helyi kezdeményezésű közlekedésfejlesztési elképzeléseket támogassunk, belvárosi közösségi tereket fejlesszünk. Ilyen az Eszterházy tér augusztusban véget érő megújítása. A ferencesek által épített, a kommunizmusban tiszti klubnak használt épület is teljesen megújul, ideiglenesen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár költözik ide saját otthonának renoválása alatt, a jövő nyártól pedig ifjúsági közösségi házként funkcionál majd. Ez kifejezetten generációs igény volt. Az előző ciklus munkáját folytatva azonos szintre hozzuk az egészségügyi alapellátást a város minden részén. Ennek keretében felújítottunk három családorvosi, gyermekorvosi és védőnői funkciójú épületet, Eger déli területén, Lajosvárosban pedig komplett egészségügyi központot létesítünk. Két 100-100 férőhelyes, XXI. századi minőségű óvodát építünk, és három másik óvodát teljes mértékben rekonstruálunk. Idei költségvetésünk mintegy 60 százaléka fejlesztés, és az elkövetkező 2-3 évre is van elég pénzünk ilyen célokra. Eger aranykorát éljük.

– Erről az egrieket is meg kell győzni. Nehéz választási küzdelemre számít?

– Ellenfeleink egy magát civilnek nevező szervezetbe tömörülve indulnak. De egy olyan egyesület, amelynek polgármesterjelöltje a Jobbik szóvivője, és a párt országgyűlési képviselőjeként parlamenti bizottsági elnök, elnök asszonya az MSZP városi vezetője, elnökségének pedig tagja az LMP egri vezetője, aligha nevezheti magát civil alakulatnak. Valójában ellenzéki pártpolitikusok koalíciójáról van szó, csak a közelmúlt sikertelen pártpolitizálása miatt úgy tesznek, mintha nem a saját szervezeteik színeit képviselnék. Én több joggal nevezhetném magam civilnek, hiszen húsz éve vagyok az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke, de természetesen a Fidesz–KDNP jelöltjeként indulok újra. Mi nagyon intenzív városfejlesztést és a kormánnyal való rendkívül eredményes együttműködést tudunk felmutatni, ellenfeleink viszont csak bizonytalanságot és civakodást, ráadásul megnyilatkozásaik valóságtartalma enyhén szólva megkérdőjelezhető. Eddigi teljesítményük alapján nem méltóak az egriek bizalmára.