Város, ahonnan eltűnt a rosszkedv

–  Biztosan számít majd a választáson, hogy milyen gazdasági helyzetben van ma Nyíregyháza. Hová jutott a város 2010 óta?

–  Jó helyzetben van, és biztatóak a lehetőségei. Kilenc évvel ezelőtt 10 százalék volt Nyíregyháza munkanélküliségi rátája, ma 3 százalék. Akkor 7 milliárd forint volt a város iparűzési adóból származó bevétele, most 12 milliárd. Ezek az eredmények az itt élők életszínvonalára, közérzetére is hatással vannak. Sok új beruházás létesült a városban, és napjainkban is nagy a befektetői érdeklődésnek. Persze ha Debrecenhez, Győrhöz, Székesfehérvárhoz vagy Kecskeméthez viszonyítjuk magunkat, akkor van még hová fejlődnünk.

–  A hétköznapi dolgok terén sikerült látványosabban előrelépni?

–  Például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, amiben egyébként komoly elmaradása volt a városnak, és ezt sikerült mára ledolgozni. De fontos az is, hogy az elmúlt tíz esztendőben országos szinten is felértékelődött a szakképzett munkaerő, és Nyíregyháza egy jól működő, minőségi iskolarendszer kiépítésével tudott erre válaszolni. Ez is szerepet játszott abban, hogy felerősödött megyeszékhelyszerepünk, az agglomerációnk szorosan kötődik hozzánk. Ez egy 120 ezres város, és amiről beszélek, az alsó hangon is még egyszer ennyi embert érint. A Nyíregyházán tevékenykedő nagy cégek dolgozóinak fele ebből az agg­lo­me­rá­cióból jár munkába, de a középiskolásaink 56 százaléka sem a városban lakik. Ezért is kiemelten fontos számunkra a közlekedés. Hozzáteszem, az intenzív fejlődés következtében Nyíregyháza legalább 2-3 ezer további munkahelyet tud fogadni, illetve kiszolgálni oktatással, munkaerővel, infrastruktúrával.

–  Milyen állapotban vette át a település vezetését 2010-ben?

–  Nagy lokálpatrióták az itteniek, de egy lehangolt, rossz­kedvű Nyíregyházát kaptam, illetve kapott a Fidesz–KDNP. Huszonnégymilliárdos adóssággal, csődhelyzetekkel. Nyíregyháza intézményrendszerével senki sem foglalkozott addig, mi azt mondtuk, sürgősen fel kell újtani az egészet. Rendbe hoztunk és modernizáltunk harmincnégy óvodát és kilenc bölcsődét. Felújítottunk kilenc orvosi rendelőt, sőt, két újat is építettünk, további négy pedig most készül. A belvárosban, az Őz utcán új nappali ellátó szociális központot építünk, és felújítottuk például a gyermekjóléti központ telephelyeit is. Az idegenforgalom terén szintén nagyot lépett előre a város. Az elmúlt három évben két ízben kapta meg az Európa legjobbja címet a Nyíregyházi Állatpark, korszerűsítettük a sóstói fürdőinket, amelyeket hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánítottak, tavaly átadtuk az új tematikus állatkerti szállodát, a Pangea hotelt, amely mindjárt kapott is egy különdíjat, és nemsokára megnyitjuk az új, 123 szobás, négycsillagos szállodát, összekapcsolva az élményfürdővel.

–  Nyíregyházát úgy tartotta számon a közvélemény, mint az egyik legerősebb MSZP-s bástyát. Itt politizált Csabai Lászlóné, Baja Ferenc, Juhász Ferenc, Veres János. Most is erős a baloldal?

–  Pécs mellett valóban Nyíregyháza volt a legerősebb MSZP-s végvár, ráadásul négy cikluson át vezette a várost Csabai Lászlóné. Kilenc év alatt nem lehet mindent megváltoztatni, tehát itt maradt a szocialista erő. Igaz, kétharmados többsége van most a Fidesz–KDNP-nek a közgyűlésben. De a tavaszi EP-választáson a DK 20 százalék fölötti eredményt ért el, a Momentum pedig 10 fölöttit. Több mint 30 százalékon teljesített a két párt együtt. Annak ellenére, hogy Nyíregyházán képtelenség lenne megnevezni akárcsak valamennyire is ismertebb helyi DK-s vagy momentumos politikust.

–  Nyíregyházáról beszélünk, de országos viszonylatban is kérdés, hogy miként tudott így feljönni a két párt?

–  A DK egyszerűen elvitte az MSZP szavazóit. Ha a Gyurcsány-párt eredményéhez hozzátesszük az MSZP 8,6 százalékát, akkor kijön a régi, 30 százalékos, vakhitre épülő szocialista szavazótábor. Inkább a Momentum az érdekes. Itt, Nyíregyházán annak idején az SZDSZ az 5 százalékot sem nagyon ugrotta meg, leszámítva az 1990-es esztendőt. A momentumos voksok nyilván a protestszavazatok. Úgy gondolom, hogy alapvetően mégiscsak ugyanaz a baloldali szavazóbázis él itt, mint azelőtt, nem nőtt számottevően ez a tábor, csak már az MSZP–SZDSZ-tandemet felváltotta a DK–Momentum duó.

–  Visszatérve a DK-ra: mi lehet a Gyurcsány-siker kulcsa, mivel tudta elcsalni a párt az MSZP szavazóit?

–  Kampánytechnikai fogásokkal. Például azzal, hogy a feleségét állította előtérbe. Nyíregyházán emellett mindig keményen kampányolnak az ellenzéki pártok, vezetőik akár kétszer is megfordulnak nálunk a választások előtt. Helyi specialitás egyébként, hogy a városban van egy személyi érdekek alapján szőtt sűrű, baloldali érdekháló. Ez az összefogásuk alapja. Ennek itt több évtizedes története és hagyománya van, és már a Jobbik is része 2014 óta.

–  Kik alkotják a Momentum bázisát Nyíregyházán? Fiatalok, főiskolások?

–  Ez számomra is kérdés. A szavazóköri biztosaink azt mondták, hogy az EP-választáson alig-alig találkoztak fiatal voksolókkal. Ebből arra következtetek, hogy a Momentum itt elsősorban az értelmiség köréből merített. Mindenki tudja azonban, hogy egy önkormányzati választáson nem pártokra szavaznak az emberek, hanem személyekre. És a Momentumnak, ahogy a DK-nak, nincs itt valamennyire is ismert személyisége. A Fidesz–KDNP 47,25 százalékot kapott tavasszal, többet, mint a négy nagy ellenzéki párt együtt. Nyolc választókerületben hajszállal megelőztek bennünket, de a többi hét kerületben viszont biztosan nyertünk. Érdekes az is, hogy a Jobbik ugyan leszerepelt az EP-választáson, de ennek a pártnak itt van egy valamennyire kiépített szervezete, személyi állománya. A DK-nak és a Momentumnak nincs, ezt a két alakulatot Pestről irányítják, másrészt a már említett hálózat működteti, instruálja őket. Mondhatnám azt is, egyetlen kört alkot az egész rendszer. Nem a választókkal fognak össze, hanem egymással.

–  Mivel akar itt befutni az ellenzék?

–  Eddig semmilyen programot nem látni, csak hangzatos, ám semmitmondó jelszavakat hallok. Mi egy eredményes ciklust zárunk. Nehéz kötekedni velünk, mert akkor azt kérdezzük, miért nem csináltátok ti? Volt rá tizenhat évetek. Hagyták lezülleni a várost. Az ellenzéki szövetségen belül súlyos morális problémák vannak. Sértegetik egymást, rábeszélnek a másikra, majd cinikus módon kibékülnek, csakhogy meglegyen a Fidesz–KDNP-ellenes összeállás. Bejelentették, ha győz az MSZP polgármesterjelöltje, akkor az a jobbikos politikus lesz az alpolgármestere, aki korábban kígyót-békát mondott a szocialista Csabai­néra. Amolyan katyvaszkoalíció alakult, amit a hatalomért kötöttek, de ha azt megszerzik, ez a szövetség az első napon széthullana a belső feszültségektől.

–  Milyen elemekből áll a Fidesz–KDNP programja?

–  Azt a városfejlesztési programot visszük tovább, amit megkezdtünk: új munkahelyek teremtése, az oktatás-képzés fejlesztése, közlekedési infrastruktúra további a korszerűsítése és a szociális és egészségügyi ellátórendszer bővítése, modernizálása. Tavaly négy iskolát újítottunk fel, most további három renoválása folyik. Új óvodát is létrehoztunk, de épülőben van két egyházi óvoda is a városban, és korszerűsítjük, bővítjük az idősellátást. A programunk tengelyében a gazdaságfejlesztés, a vállalkozások támogatása, a helyi cégek segítése áll. Mindehhez hozzákapcsoljuk a képzési rendszerünk fejlesztését is.

– Milyen ellenzéki reakciók érkezhetnek erre a programra?

–  Júniusban beszámolót tartottunk az elmúlt öt évben végrehajtott gazdasági programunkról. Ehhez egyetlen szóval sem szólt hozzá az ellenzék. Ők elsősorban a Facebookon nyomulnak. És kiadtak már egy szórólapot, amelyben program nincs, de mocskolódás bőven. Erre számítunk tőlük a kampányban. Igaz, a mocskolódás kontraproduktív stratégia, de nem könnyű a nagyüzemi módon gyártott hazugságokat cáfolni.

–  Mennyire aktívak az NGO-k a városban?

–  Itt például a Márki-Zay-féle álcivil szervezet az ellenzéki koalíció tagja, amit hat párt és két NGO alkot. A Márki-Zay-csoport helyi embere az SZDSZ egykori irodavezetője. Ő jelentette be a koalíció első sajtótájékoztatóján az összefogás polgármesterjelöltjét. Joggal gyanítjuk, hogy itt már nem a pártok szintjén születnek a döntések, hanem egy kicsit magasabban, egyre több jel utal erre.

–  Hogy viszonyul a nyíregyházi közvélemény az NGO-khoz?

–  Az civilek által szervezett tüntetéseken körülbelül kétszáz demonstráló vett részt, ebből száz embert úgy hoztak ide más településekről, autóbuszokkal.

–  Tudatosodott a helyiekben, hogy a Fidesz–KDNP stabilizálta a várost?

–  A politika iránt érdeklődő emberek tudják ezt. Persze nem mindenki foglalkozik politikával. Nekik el kell mondani mindent, de legalább konkrét eredményekről beszélhetünk. Ennek kapcsán fontosnak tartom még a sport kérdését. Fejlesztjük az infrastruktúrát, így a szabadidősportot és a gyerekek sportéletét. Tizennégy óvodában építettünk sportpályát, tizenhét szabadtéri kondiparkot hoztunk létre, készítünk még kilencet, van három rekortánpályánk a futók számára, és tavaly átadtuk az új városi jégpályát. Az utóbbira már a nyolcvanas években árulták a téglajegyeket, kommunista szombatokat szerveztek, de nekünk kellett színre lépnünk ahhoz, hogy végre megépüljön. Októberben nyílik az új versenyuszodánk, ez is több évtizedes ígéret volt. Az már nem sport, de szintén több évtizedes ígéret, hogy bezárjuk a nagykörutat. Ez is meglesz az év végére.

–  Milyen mentális állapotban van Nyíregyháza lakossága?

–  Mondhatom, hogy jóban. A politika által gerjesztett provincializmus, a főként Debrecennel szembeni kisebbrendűségi komplexusunk megszűnt. Túllépett rajta a város. Most egy fiatalos, energikus Nyíregyházán élünk. Messziről indultunk, de ma már jók a kondícióink. Innen rugaszkodunk el a további fejlődéshez.