Hirdetés

Magyarország államadóssága a nemzetközi pénzügyi válság kitörése előtti szintre esett – derül ki az MNB második negyedéves összegzéséből. A 2008-as és 2009-es IMF- és európai uniós mentőcsomag eredményeként ugyanis előbb 71, majd 77 százalék fölé ugrott hazánk államadóssága, és 2010–2011-ben 80 százalék fölött tetőzött. Orbán Viktor ekkor jelentette ki emlékezetes beszédében: egy nemzetet karddal vagy adóssággal lehet legyőzni, vagyis hogy a jelentős állam­adósság csorbítja Magyarország önálló döntéshozói képességét. Ennek megfelelően a 2012-es új alkotmányba bekerült az adósság folyamatos csökkentésének kötelezettsége, egészen az 50 százalékos mértékig.

A pénzügyi-gazdasági tárca azóta különösen figyel a csökkenő trend érvényesülésére. Így már 2012-ben is mérséklődni tudott az államadósság annak ellenére, hogy hazánk GDP-je csökkent, majd 2016-ig minimális, évi 0,5 százalékpontot sikerült évről évre faragni rajta – ez is azt jelentette, hogy hazánk államadóssága a választási év végére 76 százalékra esett vissza. 2017-től pedig, amikor a magyar GDP-növekedése a 4-5 százalék közötti sávba került, immár évi 2,5 százalékponttal mérséklődött az államadósság. A tavaly év végi 70,8 százalék után egyúttal 11 év után először fordul elő, hogy a mutató 70 százalék alá kerül – Magyarországnak immár kisebb adóssága van, mint Ausztriának (év végén 73,8 százalék volt), nem beszélve a 90 százalékhoz közelítő Nagy-Britanniáról vagy a 100 százalék felé tartó Franciaországról.

A magyar államadósság arányának gyors csökkentését két tényező egybe­esése okozza. Az egyik az erős gazdasági növekedés, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy összegszerűen ugyanaz az adósság is egyre kisebb legyen a GDP nagyságához képest. Az arányok érzékeltetésére: az idei első fél évben például a tavalyi nyári szinthez képest 5,1 százalékkal nőtt a GDP, miközben az államadósság csak 2,2-del – ezt hívják az adósság kinövésének. A másik a gazdasági növekedéssel és a szürkegazdaság visszaszorulásával folyamatosan élénkülő adóbevételek. A legfrissebb adatok szerint az idei év első hét hónapjában például áfából 411, személyi jövedelemadóból 127, társasági adóból 138 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe, mint az előző év azonos időszakában. Ennek köszönhetően a költségvetésnek kevésbé van szüksége arra, hogy kiadásait eladósodásból fedezze. A központi költségvetés hiánya például az év első hét hónapjában mindössze 353 milliárd forint, ami a teljes éves előirányzat alig több mint egyharmada – vagyis a fegyelmezett gazdálkodás folytatása esetén még a vártnál is kisebb lehet az idei évre tervezett, amúgy is rendkívül alacsony, 1,8 százalékos államháztartási hiány.

Mindennek tükrében meglepő, hogy az államadósságra való utalás a Fitch hitelminősítő indoklásában is szerepel – ám mint a hazánkat elmarasztaló tényező. Az intézet év elején ugyan már felminősítette Magyarországot, amely így a befektetési kategória második szintjére került, ám most a további javítás gátjaként említették az államadósság még mindig magas szintjét. Érdekesség, hogy ugyanennél a szervezetnél a hazánknál immár másfélszer jobban eladósodott Franciaország az elsőrangú adósok között szerepel, Olaszország pedig hazánkkal egy kategóriában – noha államadóssága GDP-je 130 százalékát is meghaladja. Korábban az olaszokat illető kitüntetett figyelmet azzal magyarázták a hitelminősítők, hogy ott az állomány nagy hányada van hazai kézben, ami csökkenti a külfölddel szembeni függőséget, de ez ügyben az elmúlt években a magyar kormány is jelentős lépéseket tett: a devizában jegyzett adósság aránya már csupán 18,4 százalék, és 28,3 százalékot tesz ki a lakossági forint állampapírok aránya.

Nyolc év alatt 12 százalékponttal csökkent Magyarország államadóssága, amihez hasonlót csak Dánia és Hollandia, ennél jelentősebbet Írország és Németország tudott felmutatni. Az utóbbi évek tempója szerint év végére Magyarország elérheti a 67 százalékos szintet, újabb két-három év után pedig a maastrichti kritériumként jegyzett 60 százalék alá kerülhet az államadósság mértéke.