Következetes klímapolitika
Bár az ellenzéki média igyekszik klímabűnözőnek beállítani Magyarországot, a valóság az, hogy számos tekintetben éllovas. A szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításában például Dániával vagyunk egy súlycsoportban: a régi erőművek mellett sorban nyílnak a napelemfarmok, bővülnek az erdőterületek, Paks II pedig hatalmas lépés lesz a klímacélok teljesítése felé.
Mióta a fősodrú médiában divat lett látványosan aggódni a közelgő klímakatasztrófa miatt, sokan azt vetik a magyar kormány szemére, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás elkerüléséért. A számok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: Magyarország mind a környezettudatos energiatermelésre történő átállásban, mind a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában jól teljesít.
A legnagyobb figyelem a szén-dioxidot övezi – ennek nemkívánatos előállítását a rendszerváltás óta olyan mértékben sikerült csökkenteni, mint a hagyományosan környezettudatos dánoknak, megelőzve többek között Hollandiát, Németországot vagy éppen Ausztriát. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy 2010 óta jelentősen bővül a gazdaság, ám ez sem növeli a szennyezést – egységnyi GDP előállítása ma negyedével kevesebb káros anyaggal jár, mint kilenc éve.
Ott még nem tartunk, hogy a magyar villamosenergia-termelés teljesen füstmentes legyen, mivel a jórészt lignittel működő Mátrai Erőmű bezárása egyelőre nem jöhet szóba. Az itt termelt közel ezer megawatt teljesítmény nélkül jóval több importáramra szorulnánk. Az itteni berendezések nem számítanak elavultnak. A kéményeken távozó füstöt speciális eljárással kéntelenítik, környezetbarát sűrűzagyos salak-pernye elhelyezési technológiát alkalmaznak, a kazánokban pedig a lignit mellett újabban biomasszát is égetnek, ezzel is csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást.
Ugyanakkor a Mátrai Erőmű Zrt. vezetősége egy ideje tudatosan készül a karbonmentes korszakra. Ennek részeként felépítették Magyarország jelenlegi legnagyobb naperőművét egy bányászat során létrejött korábbi meddőhányó harminckét hektáros, rekultivált területén. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőműprojekt keretében közel hatvannégyezer darab, egyenként 355 wattos napelemet telepítettek, ez a közel 23 megawattos kapacitás önmagában mintegy 25 ezer tonnával csökkentheti a hazai szén-dioxid-kibocsátást, miközben tízezer háztartás átlagos éves villamosenergia-igényét képes fedezni. A társaság hosszú távú fejlesztési stratégiájában még számos hasonló beruházás szerepel, amelyeket szintén a bányaművelés lezárulta után valósítanak meg az adott területeken, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan csökkentik a szennyező lignites kapacitást, csak idén kétszáz megawattot állítanak le.
Számos erőmű követi e példát, Százhalombattán a Dunamenti Erőmű mellé épül egy 17,6 megawattos naperőmű, Pécsen a hőerőmű tüskésréti zagyterében készült el három éve az MVM 38 ezer panelből álló, tíz megawattos napelemfarmja, Pakson pedig az atomerőmű környezetében, lakóövezeti beépítésre alkalmatlan védterületen kezd el hamarosan működni egy húsz megawattos naperőmű. Igaz, ez az előbbiekkel ellentétben külföldi beruházás. Emellett a China National Machinery Import & Export Corporation (CMC) Kaposváron tervezi felhúzni száz megawattos naperőművét, amely rekordméretű lesz Közép-Európában.
Míg a klímavédelem hangos követői támadják a legtöbbet az atomenergiát, valójában éppen Paks II új reaktorblokkjainak 2400 megawatt teljesítménye segíti majd megvalósítani Magyarország klímavédelmi céljait, méghozzá úgy, hogy közben megmarad az áramellátás biztonsága. Szemben például Németországgal, ahol egy, az aktivisták által kicsikart politikai döntés után egyik pillanatról a másikra bezárták az atomerőműveket, majd kénytelenek voltak a környezetszennyező szénerőműveket beindítani a folyamatos áramellátás érdekében.
Már két éve stabilan üzemel a geotermális erőmű Tura térségében, amely a földből feltörő 129 Celsius-fokos víz segítségével termel áramot, ellátva mintegy nyolcszáz családot, a jövőben pedig arra is fel fogják használni a forró vizet, hogy az erőmű mellé telepített nagyszabású üvegházat fűtsék vele, amely így egész évben friss zöldséggel látja majd el a helyieket. Egy másik, hasonló elven működő erőmű Mosonmagyaróvár mellett is készül, miközben a régió első, fokozott hatékonyságú EGS-rendszerű geotermális erőműve is nálunk épül majd meg, Battonya határában. Ezek az eredmények messze túlmutatnak önmagukon, ugyanis hazánk felszíne alatt a világátlagnál másfélszer gyorsabban emelkedik a hőmérséklet. Magyarország ennek köszönhetően hévíznagyhatalom, amit jól mutat a termálvizes fürdőhelyek sokasága, ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tiszta és stabil geotermikus energia kinyerésében is felzárkózhatunk a jövőben.
A légkörbe jutó szén-dioxid-mennyiség csökkentésének fontos terepe az erdőgazdálkodás is. Bár szintén ellenzéki slágertéma az erdőirtás, valójában hazánk erdőterületei az elmúlt nyolcvan évben folyamatosan gyarapodtak. A telepítések és fásítások eredménye, hogy míg 1921-ben a hazai erdőterületek még alig haladták meg az egymillió hektárt, ma már közel kétmillió hektárról beszélhetünk, két évvel ezelőtt pedig még további hétszázalékos bővítést célzott meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának erdészeti albizottsága. Mindeközben az erdőtörvényt úgy módosították, hogy telepítésre ösztönözze a tulajdonosokat. A mezőgazdaságban is láthatunk impozáns változásokat. Az agrárszektorban dolgozók különböző környezetvédelmi programokban vehetnek részt, és ha vállalják, hogy környezetkímélő módon gazdálkodnak, kompenzációs támogatásban részesülnek. Az MVM Zrt. pedig idén kötött stratégiai együttműködési megállapodást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal a biomasszaforrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.
Föld és zöld
Ezzel a címmel jelent meg Vass Krisztián gyűjteményes kötete, amely az agrártárca munkatársának 2010 és 2018 között megjelent írásait foglalja össze. A több mint félszáz publicisztikában megelevenednek a rendszerváltás idejének agráriumot érintő vitái, harcai is, ám a válogatás valódi célja, hogy a 2010 utáni időket vegye górcső alá, amely a szerző szerint második rendszerváltást jelentett a mezőgazdaságban. A nyolc évet felölelő munkából kiviláglik: a tudatos nemzetpolitikából tudatos agrárpolitika következett, összefonódva a környezet megóvásának nemes szándékával.
Szerencsés egybeesés, hogy a Föld és zöld éppen 2019-ben került ki a nyomdából. Ebben az évben, amikor a fősodrú média agresszív nyomásának köszönhetően az egész világon eluralkodott a klímahisztéria. A szerző ugyanis kíméletlenül rántja le a leplet az ellenzék szakpolitikai köntösbe csomagolt hazugságairól, amelyekkel azt kívánják alátámasztani, hogy az Orbán-kormány nem törődik a környezetvédelemmel. Egyúttal azt is megmutatja, hogy a zöldgondolat valódi letéteményesei nem a nagyvárosi klímatüntetések feltűnési viszketegségben szenvedő aktivistái, hanem éppen azok, akik kapcsolatban vannak a földdel, naponta művelik, gondozzák, szeretik. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet ezek az írások, hogy a depresszióba forduló klímaszorongás felesleges, hiszen a kormány már jó ideje prioritásként kezeli a mezőgazdasággal, így a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket.
