Fotó: MTI (archív)
Hirdetés

„Az alapgondolat az volt, hogy minden honfitársunknak, óvodás kortól élete végéig legyen lehetősége meríteni a sok évszázados felhalmozott kulturális kincsből, amely az európai, a keresztény, a magyar értékekből származik” – mutatott rá a miniszter.

Mint kifejtette, a Lázár Ervin Programmal is azokat a különbségeket próbálják csökkenteni, amelyeket a születési helyzet, a lakóhely jelent. Kitért arra, hogy a programmal minden évben 700 ezer gyermek legalább egyszer eljuthat oda, ahol ebből a kincsesházból meríthet, miközben játszva, szórakozva tehet szert új ismeretekre.

A program keretében koncertre, múzeumba, levéltárba, színházba, cirkuszba juthatnak el a gyerekek, sőt akár farmra is, ahol ősmagyar fajtákat ismerhetnek meg.

„A tankerületek az egész országban felmérik az igényeket, illetve a múzeumok, színház- és koncerttermek előzetes kapacitását, ez alapján lehet megtervezni a kulturális programok kínálatát. Az iskolák egyfajta menükártyát kapnak a kulturális intézményektől, ezen csak értékes, tradicionális, magas minőséget felmutató programok, előadások szerepelnek, amelyek a gyermekeket ebben a rendkívül fogékony életkorban az értékek felé irányítják” – jegyezte meg Kásler Miklós.

A Lázár Ervin Program pilot projektjében hátrányos helyzetű településekről tízezer gyerek ment el hat magyar színházba, illetve cirkuszi előadásokra.

A miniszter szólt arról, hogy az állam 276 milliárd forintot hazai, 126 milliárdot pedig uniós forrásból fordít a köznevelési intézményrendszer korszerűsítésére, bővítésére. „De ez csak a keret, a tartalmat szolgálja a Nemzeti alaptanterv módosítása, a Lázár Ervin Program kiegészíti az iskolai tantervet a tanításon kívüli időszakban” – mondta Kásler Miklós.