Félúton járunk, folytatjuk
Józsefváros Budapest legdinamikusabban fejlődő kerülete. Sára Botond nyolc évig alpolgármesterként dolgozott azért, hogy a „nyóckerből” ismét biztonságos, vonzó városrész legyen. Egy éve polgármesterként irányítja Józsefváros életét, októberben ismét ringbe száll a kerület vezetéséért.
– Tíz évvel ezelőtt, amikor Kocsis Máté polgármester választási győzelmével a Fidesz–KDNP átvette a kerület irányítását, valószínűleg senki nem gondolta, hogy ezen az elátkozott környéken ilyen szédületes fejlődés kezdődhet.
– A józsefvárosiak először a 2009-es időközi választáson mondtak nemet a liberális városvezetésre. Addigra a kerület gyakorlatilag elgettósodott, valóban illett rá a „nyócker” elnevezés. Lepusztult lakóépületek és közterek, eladósodás, az emberek hitehagyottsága jellemezte a városrészt. A józsefvárosiakat a kommunisták büntetésre ítélték 56-os szerepvállalásuk miatt. Ebben a rendszerváltozás sem hozott változást, a baloldali városvezetés folytatta ezt a politikát. Gyakorlatilag szabad utat engedtek mindennek, ami elpusztíthat egy negyedet. Virágzott a prostitúció, a bűnözés, elszaporodtak a drogtanyák. Az idetelepített kilenc hajléktalanszálló szintén megkeserítette az itt lakók életét. Kocsis Máténak azonban volt bátorsága ahhoz, hogy ezen az ezerféle konfliktussal terhelt helyzeten változtasson.
– Rövid idő alatt érzékelni is lehetett a változást.
– Akkoriban született meg a szlogen, hogy Józsefváros újjáépül. Az volt a cél, hogy a kerület visszanyerje a XIX. században és a XX. elején élvezett presztízsét. Ehhez legelőször a közbiztonságon kellett javítani. Megerősíteni a kerületi rendőrkapitányságot, javítani felszereltségét, bővíteni a személyi állományt, kiépíteni a térfigyelő kamerarendszert. Mindez nem csak kézzelfogható eredményeket hozott, az itt élők biztonságérzetét is jelentősen javította. Elindultunk azon az úton, amely elvezetett oda, hogy a nyóckerből ismét Józsefváros lett. Az akkori és a mostani kutatások is igazolják, amit mondok. 2010-ben tíz emberből hét mielőbb el akart költözni a kerületből, éppen a közállapotok miatt. Ma tízből kilencen úgy látják, hogy jelentősen javult a közbiztonság. Nem elköltözni szeretnének, hanem erős józsefvárosi identitásuk van, szeretik és becsülik a lakóhelyüket. A fejlődésnek köszönhetően megnőtt a kerület vonzereje is: tavaly ötezren költöztek be, ami egy 75 ezres város esetében jelentős szám. Fiatal párok, kisgyermekes családok és idősek választják lakóhelyül valamelyik negyedünket. De a nemzetközi turisztikai lapok is biztonságos városrészként ajánlják az utazóknak, amelyet feltétlenül meg kell nézni, ha Budapesten járnak. A The New York Times turisztikai rovata például külön kiemelte érdekes célpontként az újjáépült Teleki teret.
– Nem csak a Teleki tér változott meg. A Mátyás tértől a Rezső térig, a Mikszáth tértől a Golgotáig minden park és játszótér átalakult, és mindenütt pezseg az élet. A megújult köztereket sikerült megóvni is.
– Természetesen minden téren van kerületőr. De nem egy őrző-védő céggel kötöttünk szerződést. Minden egyes negyedben, tizenegy ilyen van Józsefvárosban, működik városvédő civil szervezet. Ezek a közösségek részt vesznek a parkok fenntartásában, működtetésében. Ők tettek javaslatot arra is, ki lássa el az őrző feladatot a szervezet tagjai közül. Olyan embereket ajánlottak, akik koruknál fogva, vagy mert álláskeresők, ráérnek, hogy vigyázzanak a parkokra. Ezek az emberek a saját környezetüket védik, amelynek megújulásában az ő munkájuk is benne van. Mára elmondhatjuk, hogy a korábbi reménytelenség, amely passzívvá tette az itt lakókat, múlóban. A józsefvárosiak újra elhitték, hogy nekik is lehetnek rendes útjaik, köztereik, parkjaik, ahová kiülhetnek pihenni anélkül, hogy háborgatnák őket. A legjobb példa erre éppen a Teleki tér, amelynek megtervezésében a lakók maguk is részt vettek. Az emberek arra is emlékeznek, hogy milyen volt itt régen az élet, és nem akarják, hogy visszatérjenek a 2010 előtti viszonyok. Ezért készek aktívan dolgozni és ötleteikkel, javaslataikkal segíteni a mi munkánkat is.
– A kerületőrök közmunkásként dolgoznak?
– Nem. Ma már nem működik egyetlen közmunkás sem Józsefvárosban. Részint mert a munkaerőpiac felszívta a munkanélkülieket, részint pedig azért, mert a városnak is szüksége van a jól dolgozó emberekre.
– Vannak, akik azt mondják, könnyű Józsefvárosnak, hiszen komoly kormányzati hátszelet kapott a fejlesztésekhez. Sokat lendített a kerületen az is, hogy a Ludovikába költözött a Közszolgálati Egyetem.
– Ez valóban hozzájárult ahhoz, hogy a józsefvárosiak büszkék lehessenek a városukra. Az egyetemi campusnak is otthont adó Orczy-kert megújulása pedig jelentősen javította a környékbeliek életminőségét. A park továbbra is látogatható, kedvelt randihely lett a fiatalok körében. És mert például az egyetemi uszodát a kerületi lakosok jelképes összegért használhatják, bővültek a sportolási lehetőségek is. Mindazonáltal azt kell mondanom, hogy nem csak a kormányzati fejlesztések segítik a törekvéseinket. Mindig számíthatunk a ma már parlamenti képviselőként dolgozó Kocsis Máté támogatására is. Megfontolja javaslatainkat, és ha kell, benyújtja a terveink megvalósításához szükséges törvényjavaslatokat. Szemben a Palotanegyed képviselőjével, az LMP-s Csárdi Antallal, aki fél évvel megválasztása után járt nálam egy bemutatkozó látogatáson, de se előtte, se azóta hírét sem hallottuk, nemhogy megkérdezte volna, miben segíthet. Jó példa a Nemzeti Múzeum kertjében épülő játszótér, amelynek ügyében is Kocsis Mátétól kaptunk segítséget, bár nem ő ott a képviselő.
– A Józsefváros újjáépül jelszót az őszi önkormányzati választások kapcsán felváltotta a „Csak így tovább, Józsefváros” szlogen. Meddig tovább?
– Valahol félúton járunk. Az én városvízióm szerint 2030-ra el kell jutnunk addig, hogy Józsefváros minden ízében gyerekbarát kerület legyen. Ennek a célnak kell meghatároznia minden döntésünket, minden a közbiztonságot, a köztisztaságot, az egészségügyet vagy az oktatást érintő intézkedésünket. Fontos, hogy a családok biztonságban, jó körülmények közepette tudjanak itt élni, nevelni a gyermekeiket. Ehhez még jó néhány problémát meg kell oldanunk. Olyanokat is, amelyek konfliktusokkal járnak.
– A hajléktalanellátásra gondol?
– Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Józsefváros nem képes és nem is akarja ellátni egy kétmilliós világváros minden hajléktalanját. Ezért nemrégiben úgy döntött a képviselő-testület, hogy újabb szállókat nem lehet létrehozni a kerületünkben. Arra is megoldást kell találnunk, hogy bár kilenc szálló működik itt, a fedélnélküliek mégis szívesebben töltik az idejüket az utcán, ami feszültségeket okoz közöttük és a helyi lakosok között. Emellett komoly köztisztasági és közbiztonsági problémákat, valamint közegészségügyi kockázatokat jelent. Mindez, bár ellenfeleink hajlamosak gyűlöletbeszédként értelmezni, nem kirekesztés, hanem tény. Vagyis számunkra megoldandó feladat.
– Az ellenzék által indított polgármesterjelölt programjában szerepel a hajléktalanellátás fejlesztése.
– Az ellenzéki jelölt ezt a problémát szándékosan elsunnyogja. A jelölt mögött álló, civilnek mondott szervezetek között van hajléktalanellátással foglalkozó is, egész pontosan a kampányfőnöke a Város Mindenkié szervezet egyik vezetője, amely szervezet vállaltan hajléktalanokat költöztetne önkormányzati lakásokba. Nekik az az érdekük, hogy minél inkább láthatóvá tegyék a hajléktalanságot, hiszen így tudják elérni, hogy növekedjék a nekik juttatott állami támogatás. Mi másként gondolkodunk. A 2011-ben útjára indított Lélek-program célja az, hogy a kerületben hajléktalanná válóknak vagy az e veszélynek kitett embereknek segítséget nyújtson a lakhatásban és munkába állásban is. Tapasztalataink szerint a program hatékonyan működik, és aki részt vett benne, idővel képessé vált rá, hogy ismét a saját lábára álljon. Ám a nyár elején lefolytatott kerületi konzultáció eredménye alapján annak is meg kell találnunk a módját, hogy a büntetett előéletű emberek ne kaphassanak önkormányzati bérlakást. Keressük a megoldást arra is, mit tegyünk azokkal, akik nem fizetik a lakhatási költségeket. Vannak közöttük olyanok, akik tetemes adósságot halmoztak fel az önkormányzattal szemben. Ez azt jelenti, hogy a kerületben élő adózó állampolgároknak tartoznak, az ő költségükre élnek.
– A városvezetőket gyakran támadják azzal, hogy nem költenek az egészségügyre. Ezzel szemben itt megújult minden háziorvosi rendelő, a szakorvosi rendelőintézet pedig kifejezetten elegáns. Hogyan csinálják?
– Nem csak az egészségügyi intézmények újultak meg. A helyi háziorvosi életpályamodellnek, a jó munkakörülményeknek köszönhetően nem kell orvos-, nővér- vagy védőnőhiánnyal számolnunk. A legutóbbi lépésünk az volt, hogy létrehoztuk a kerületen belüli orvosi ügyeletet. Az éjszakai és a hétvégi ügyelet ugyanis eddig a IX. kerületi Haller utcában működött, szeptembertől már a Szent Kozma szakrendelőben.
– Milyen más fejlesztések kezdődhetnek a közeli jövőben, ha ismét önöket választják meg?
– Előkészületben van a Blaha Lujza tér és környéke, valamint a Népszínház utca megújítása. A másik nagy terv megvalósítása szintén karnyújtásnyira van. Úgy néz ki, hogy a Józsefvárosi pályaudvar területén hőforrást találtak. Most fúrják a kutat. Ha ott megvalósul a gyógyfürdő és a strand, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy Józsefváros minden olyat nyújtani tud, ami ma a biztonságos, kényelmes és komfortos élethez kell.
