Magyarország tőkevonzó
Minden tekintetben rekordszámokat hozott a tavalyi év Magyarország külföldi tőkevonzó képességében: az országba 98 beruházással 4,3 milliárd euró befektetés érkezett, ami 17 ezer munkahelyet teremtett. E számok háromszor-négyszer nagyobbak, mint a balliberális kormány utolsó évében, 2009-ben. Az idei első féléves adatok a tavalyit is túlszárnyalják, és arra is utalnak, hogy egyre magasabb presztízsű munkaköröket hoznak hazánkba.
Az amerikai biotechnológiai Conagen 15 milliárdos beruházással települ Kabára, 9 milliárdért bővítette tatabányai üzemét a Bridgestone, szintén tatabányai központ mellett kötelezte el magát a német Still, a debreceni BMW-gyár egyre több feladatkörbe keres munkatársakat, és ugyanitt megkezdte csomagolóüzemének építését a német Deufol. Külföldi beruházásokról szóló hírek csak szeptember első két hetéből, amelyek mutatják a hazánk iránti élénk érdeklődést. S ezek az adatok még benne sincsenek a 2019. első félévi statisztikában, amely szerint hazánk újabb befektetési rekordot dönthet. Ebben az időszakban ugyanis 2,3 milliárd euró magyarországi befektetéséről született döntés 7274 új munkahelyet teremtve, mindkét szám közel tíz százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatát – igaz, a konkrét projektek 46-ról 43-ra csökkenése mellett.
83 ezer munkahely
Pedig már a tavalyi év is rekordot állított fel. Ekkor 98 külföldi befektetésről született döntés összesen 4,3 milliárd euró értékben. Mindkét érték folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2014-ben például még harmadával kevesebb induló projekt és kétharmadával kisebb összeg szerepelt a statisztikában. Nem beszélve a balliberális kormány utolsó teljes évéről, 2009-ről, amikor 27 befektetés csupán 0,9 milliárd eurót hozott. Ezzel párhuzamosan a megteremtett munkahelyek száma is jelentősen nőtt: míg 2009-ben csupán 5461 munkahelyet hoztak létre a külföldi beruházások, 2014 során ez megduplázódott, tavaly pedig már 17 024-re nőtt. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) kimutatása szerint a 2014 és 2019 első fél éve közötti öt és fél éves időszakban a külföldi befektetések eredményeként 83 ezer új munkahelyről született döntés Magyarországon.
A befektetési pezsgést a KSH külföldi működő tőkére (FDI) vonatkozó statisztikái is igazolják. Bár ez más módszertant használ, hisz a HIPA befektetési döntéseivel szemben a már megvalósult beruházások tőkeértékére koncentrál, vagyis némi időbeli csúszásban van, 2010-hez képest ez is jelentős növekedést mutat. Eszerint a magyarországi FDI-állomány (vagyis az összes év tőkebefektetésének mennyisége) a 2002-es hétmilliárd forintról 2006-ra 13,6 milliárdra nőtt, majd 2009-re közel 16 milliárdra. S innen lendült fel az utóbbi évekre jellemző 24 milliárd forint körüli értékre. Az elmúlt évek pangásának oka, hogy az FDI-eredményeket a magyarországi cégek külföldi befektetései, továbbá az osztalékfizetések is befolyásolják, vagyis kevésbé adnak megbízható képet a konkrét évek befektetési döntéseiről.
Magas hozzáadott érték
A HIPA adataiból az is látszik, hogy a Magyarországra érkező befektetők egyre kevésbé tekintenek összeszerelő üzemként hazánkra. A kormányzati támogatás feltételeként meghatározott vállalt átlagbér ugyanis a tavalyelőtti 304 ezer forintról tavaly 426 ezerre, az idei első fél évben pedig 506 ezerre nőtt. Ez a hazai átlagkereset bő másfélszerese, vagyis egyre nagyobb hányadban magas hozzáadott értékű munkát jelent. De ugyanezt mutatja, hogy a szolgáltató központok, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok is nagyobb számban jelennek meg a befektetők között. Az idei első fél évben például hat ilyen döntés született, 1585 új munkahellyel – ez a létrehozott állások bő egyötöde. A szemléletváltás a magyar kormány támogatási politikájában is megmutatkozik, immár nem csak a munkahelyek száma, hanem az új technológiát, fejlesztéseket, innovációt hozó projektek is kedvező elbírálásra számíthatnak. Nem lehet ugyanakkor azt mondani, hogy a kormány túlfinanszírozná a külföldi beruházásokat: 2019 első fél évében a támogatások átlagos intenzitása tíz százalék volt, ami egyébként két százalékpontos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
Németország hosszú évei után tavaly Dél-Korea vált a legjelentősebb befektetővé, 1,2 milliárd eurós összeggel 2172 munkahelyet teremtve. Ezt alapvetően az akkumulátorgyártó SK Innovation komáromi gyárának építése eredményezte, amely 745 millió euró tőkét mozgat meg. Németország most a második helyre szorult 539 milliárd euróval és 1415 új állással. A munkahelyteremtésben számottevő még Nagy-Britannia szerepe, az onnan származó befektetések 1200 álláslehetőségének kétharmadát a Tesco SSC program adja – ez a négy közép-európai uniós tagország budapesti szolgáltató központját jelenti. Ezerfős munkahelyteremtő még Dél-Afrika a Pepco-projektek eredményeként. A többi országból származó befektetések nem haladják meg a százmillió eurót (illetve Dánia esetében a 160 milliót), az általuk létrehozott munkahelyek száma pedig 300 alatt marad.
A befektetések ágazati megoszlása nagyjából fedi a kormányzati fejlesztési politikákban meghatározottakat. Az idei első fél évben a legtöbb, kilenc projekt a járműiparban indult, hét projektet visz az elektronika, ötöt pedig a logisztika és az élelmiszeripar.
A legjobbak között
A beruházások 2018-as eredményei alapján Magyarország a V4-országok között is a legvonzóbb volt. A hazánkba érkezett 98 projekttel szemben ugyanis (a korábbi években előttünk járó) csehek csak 77-et vonzottak, a lengyelek 71-et, a szlovákok pedig 34-et. Ennél is nagyobb fölény mutatkozik az összegek összevetésében, hazánk 4,3 milliárd eurója ugyanis több, mint a másik három ország eredménye együtt. S ezzel párhuzamosan: Magyarország 17 ezer új munkahelyével szemben Csehországba és Szlovákiába csak szűk 5-5 ezer állást hoztak a befektetések.
Mindez a nemzetközi értékeléseknél is feltűnt. A tavalyi eredmények alapján a HIPA-t Kelet-Európa és Közép-Ázsia legjobb befektetési ügynökségeként minősítették a szakma éves nemzetközi díjátadóján – ahol egyúttal Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célországa közé került.
