Hirdetés

– A legutóbbi önkormányzati választáson a Fidesz támogatásával nyerte meg a körzetét, idén viszont már a polgármesterségért indul. Miért döntött így?

– Több mint másfél évtizede élek Szigethalmon, és ez idő alatt jelentős változások történtek, például a lakosság összetételében. Fontos lenne, hogy új alapokra helyezzük a közösségépítést, és a település aktív életébe sokkal szélesebb réteget tudjunk bevonni. Ez a közösség adhat alapot aztán a város további fejlődésének, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Azt szeretném, hogy Szigethalom olyan település legyen, ahová jó hazatérni, amire minden itt élő azt tudja mondani, „itthon”.

– Mióta vesz részt a városi önkormányzat munkájában?

– Közel egy évtizede segítem a település boldogulását. 2010-től a humánpolitikai és népjóléti bizottság külsős tagjaként tevékenykedtem, majd 2014-ben a Fidesz–KDNP támogatásával, független egyéni képviselőjelöltként nyertem el a választópolgárok bizalmát. Bízom benne, hogy pozitívan értékelik azt a munkát, amit az elmúlt években képviselőjelölt-társaimmal végeztünk Szigethalom érdekében, és idén ismét számíthatok a támogatásukra, ezúttal mint polgármesterjelölt. A Fidesz helyi szervezetében is jelentős változások történtek a közelmúltban, ennek köszönhetően bemutatkozik az önkormányzati választáson néhány fiatal, elkötelezett képviselőjelöltünk is.

– Hogyan látja ma a település helyzetét?

– Szigethalom alvóváros. A jelenlegi vezetés alatt a lakosságszám rövid idő alatt drámaian emelkedett. Részben ennek tulajdonítható az is, hogy fellazult a városi közösség. Az itt lakók jelentős része a fővárosban vagy a szomszédos települések valamelyikén dolgozik, ezért sajnálatos módon sokan nehezen tudnak hozzáférni a település szolgáltatásaihoz, így például a hivatali ügyintézéshez is gyakran szabadságot kell kivenniük. Ez Fáki Lászlóék számára sem újdonság, hiszen ezen megállapítások egy része már a 2009-es, az önkormányzat megrendelésére készült városfejlesztési stratégiai anyagban is olvasható volt. Tisztában vagyok vele, hogy nem teljesíthető maradéktalanul mindenki igénye, de törekednünk kell rá, hogy megkönnyítsük városunk lakóinak mindennapjait.

– Mik a legégetőbb tennivalók ön szerint?

– Számos területen van szükség mielőbbi változásokra. Ahogyan korábban említettem, a város lakossága jelentősen megnövekedett, amit viszont az infrastruktúrának és a szolgáltatásoknak nem sikerült követniük. Hogy tisztán lássuk a probléma gyökerét, tudni kell, hogy a háromezer-kétszáz magyarországi településből Szigethalom a népességszámot tekintve a kilencvenhatodik, de ha csak a Pest megyei városokat nézzük, akkor is a huszadik, több mint 18 ezer lakossal. Ez így önmagában nem annyira beszédes, de ha mellétesszük, hogy Rác­kevén például hatszor ekkora területen nagyjából feleennyien élnek, talán jobban érzékelhető a probléma. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát az igényekhez kell közelíteni, ami nem merülhet ki pusztán a csoportlétszámok növelésében, mert ez megterhelő a gyermekeknek és a velük foglalkozó pedagógusoknak is. Szükséges az intézmények által nyújtott szolgáltatások bővítése, például a fejlesztőpedagógia megerősítése vagy az iskola előtt álló nagycsoportosok felkészítése is. Ezek például rendre visszatérő észrevételek voltak a napi képviselői munkám és az aláírásgyűjtés során is. Persze sok dolog kapcsán lehet azt mondani, hogy nincs rá pénz, de számos olyan probléma van a városban, amelynek megoldása ciklusok óta várat magára. Ilyen például sok helyen a csapadékvíz elvezetése, az utak karbantartása vagy az első hallásra talán apróságnak tűnő közterületi szemetesek ügye.

– Említette, hogy sokan a fővárosban és a szomszédos településeken dolgoznak. Az ő életüket különösen meghatározza a település közlekedése. Mi a helyzet ezen a téren?

– Gyakran hallom, hogy a híd túl messze van. Szigethalom csaknem teljes hosszán végighúzódik a Mű út, amelyen már a 2014-es forgalomszámláláskor is több mint 12 ezer gépjárművet regisztráltak naponta. Ugyancsak hosszú ideje megoldatlan a gyártelepi HÉV-átjáró ügye is: ezt annak idején nem ekkora forgalomra tervezték, emiatt manapság nemcsak hétköznapokon, de még hétvégén délelőttönként is hosszú sorok alakulnak ki. Ez több települést érintő probléma, viszont ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a NIF Zrt. idén januárban kihirdette a külön szintű közlekedési csomópont tervezési közbeszerzését, amiben nagy szerepe van a térség országgyűlési képviselőjének, Bóna Zoltánnak is. Lassan tehát pont kerülhet ennek a történetnek a végére, így jelentősen javulhat az érintett települések közlekedése. Fontos feladat ugyanakkor a város közlekedési koncepciójának a felülvizsgálata is, az utak állapotfelmérése és az elvégzett javítások minőségének felügyelete. Van néhány kritikus útvonal, amely nagyon forgalmas, ezek többnyire pont azok az utcák, amelyek kivezetnek a városból, és a fokozott terhelés miatt borzasztó az állapotuk. Gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy ugyan mire megy el a befizetett több tízezer forintos gépjárműadó?

– Szigethalom egyik adottsága a Duna közelsége. Mennyire sikerült ezt kihasználnia a városnak?

– Kevéssé, pedig a Duna-parti sétány fejlesztése mindenképpen kifizetődő lenne, mert ez a település egyik fő turisztikai értéke. Ezzel kapcsolatban már egyeztettünk a helyi vállalkozókkal való együttműködésről, számos pozitív visszajelzést és további ötleteket kaptunk. Az önkormányzat tulajdonában van a Fehér Gém üdülő is, remek helyen fekszik, és alkalmas néhány éjszakás vagy akár hosszabb tartózkodásra is, de a körülmények messze vannak a mai kor követelményeitől. Itt lehetőség lenne az aktív kikapcsolódást és a vízi sportokat kedvelők felé nyitni. Össze kell kapcsolni a Duna-part és a Tököli parkerdő adta lehetőségeket, de említhetném a tervezett EuroVelo 6 kerékpárút magyarországi szakaszát is, ami érinti a várost, de jelenleg nincs meg hozzá a szükséges infrastruktúra. A helyi vállalkozások is felfedezték a turizmusban rejlő lehetőségeket, a vadaspark folyamatosan fejlődik, és sokan ezért látogatják meg Szigethalmot. Ez is egy kihasználható lehetőség: ki kell találnunk, hogy ezeket a vendégeket mivel tudjuk még kiszolgálni. Jelentős potenciál rejlik az Emese parkban is, ez egy tizenkét hektáron elterülő középkori falu, az Őskultúra Alapítvány üzemelteti. Itt évről évre megrendezik az immáron hagyományosnak mondható vikingtalálkozót is, ami ugyancsak sok érdeklődőt csalogat hozzánk, nem csak belföldről. A városnak vannak még tehát kiaknázatlan lehetőségei, azon kell munkálkodnunk, hogy ezeket észrevegyük, a jó ötleteket támogassuk, és próbáljuk sikerre vinni őket Szigethalom érdekében.