Hirdetés

–  2010-ben és 2014-ben is nagy fölénnyel nyerte a polgármester-választást. Ezzel szemben a köztes országgyűlési voksolásokon az ellenzék szerepelt jobban. Ennyire másként viszonyulnak a kerületiek a helyi ügyekhez, mint az országosakhoz?

–  Valóban így volt. Miközben például 2014-ben csaknem 17 százalékos előnnyel sikerült nyernem, sem a 2014-es, sem a 2018-as országgyűlési választáson nem tudott győzni a Fidesz VI–VII. kerületi közös jelöltje. Azt azért hozzátenném, hogy a VI. kerületi eredmények a Fidesz számára mindig is kedvezőbbek voltak. Alapvetően más egy helyi önkormányzati és egy országos választás, hiszen itt helyben mi a legközvetlenebb kapcsolatban vagyunk az emberekkel. Az ellenzék érdeke éppen ezért, hogy a helyi önkormányzati szavazást kormányváltási lehetőségnek vagy országos választásnak láttassa.

–  2014-es jelentős győzelmét szintén baloldali összefogás ellenében érte el úgy, hogy akkor a tíz választókörzetből kilencet szintén a Fidesz nyert. Most viszont az ellenzéki összefogáshoz csatlakozott a Jobbik is. Melyik párt mennyire számít tényezőnek az ellenzéki térfélen?

–  Jelenlegi ellenfelem, a momentumos Soproni Tamás 2014-ben már a vesztesek közé került, akkor még egyéni jelöltként mérette meg magát a baloldali összefogás képviseletében. Egyébként a tízből azt az egy körzetet is csak öt szavazattal vesztettük el. Soproni már sok évvel ezelőtt szövetkezett a helyi szocialistákkal, persze akkor még messze nem álcázta magát momentumosnak. 2014-ben MIÉP-szimpatizánsból meredek váltással az Együtt színeiben jelent meg, aztán mostanra már momentumos lett, és a szocialistákkal állt össze. Azóta is megy a játék a szocialisták túlélése érdekében, ám az ő kerületi népszerűségükről csak annyit, hogy a legutóbbi EP-választáson volt olyan szavazókör, ahol még a Kétfarkú Kutya Párt is többet kapott náluk. Soproni Tamás hitelességét az is aláássa, hogy most azzal a Demokratikus Koalícióval is szövetkezik, amelynek vezetőjét, Gyurcsány Ferencet korábban nemzetárulónak nevezte, illetve moslékkoalíciónak a mostanihoz hasonló szövetségeket. Ahogy mondta, „lehet, hogy valaki nagyon szereti a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, de ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék”. Teljesen elvesztette hitelességét a Jobbik is a kerületben, hiszen az Andrássy úti ingatlanpanama-ügy kirobbantója a párt politikus-üzletembere, Losonczy Pál volt, aki az Andrássy út 47-ben bérelt kávézót, és a manőverek során ebből kitették. Saját közleményében adta hírül a Jobbik egykori terézvárosi szervezetének elnöke, Dohány Gábor, hogy ő és csaknem az egész tagság már több mint egy éve elhagyta a pártot, és megalapította a Mi Hazánk Mozgalom VI. kerületi csoportját. Ugyanitt az ellenzéki öszvérkoalícióról pedig úgy fogalmaz: „abban politikai szélhámosok, dilettánsok, alkalmatlanok, szerencsevadászok, gyurcsányisták vannak, a háttérben pedig ott állnak azok a volt és jelenlegi jogerősen elítélt szocialista képviselők, akik valójában a szálakat mozgatják, és alig várják, hogy újra lerabolhassák a kerületet.” Nem csoda, hogy a korábbi jobbikosok szinte mindannyian elmentek a kerületből, mert vállalhatatlan volt számukra ez a szövetség, helyettük pedig a Terézvárosban teljesen ismeretlen, Pápáról származó Töreki Milán kapta meg a háttéralkuk következtében a közös lista második helyét úgy, hogy egyéniben nem is indul, és a szavazólapon fel sem tüntetik a Jobbikot a koalíció tagjaként, nehogy a szavazófülkékben elijesszék a baloldali választókat. De hasonlóan ismeretlenek a baloldal jelöltjei, nagy részüket sohasem láttuk, nem vettek részt Terézváros közéletében.

–  Soproni Tamás honlapján, de több ellenzéki portálon is egyszerre támadják a kerületi vezetést a zöldfelületek hiánya és a Nyugati tér mögötti terület átépítése miatt is, miközben oda épp egy hatalmas parkot terveznek. Az is baj, ha zöld, meg az is, ha nem?

–  Tény, hogy Terézváros egy hagyományosan sűrűn beépített terület, ahol az építészeti örökség a meghatározó, de ez nem jelenti azt, hogy ne ragadnánk meg minden lehetőséget, hogy kezdeményezzünk és támogassunk zöldprogramokat. Gondolok itt a társasházak belső udvarának zöldítésére kiírt pályázatokra vagy arra, hogy az összes óvodánk ökoóvoda, majd mindegyik iskolánk zöldintézmény, az önkormányzatnak pedig számos elektromos gépjárműve van. Az újonnan vásárolt takarítógépeink is ilyenek, és mi adtunk az országban elsőként villanyautót a helyi rendőrkapitányságnak, de vannak már elektromos robogóik is, sőt nemrég átadtuk a második elektromos autót is.

–  Akkor mi a baj?

–  Persze mindenki azt szeretné, hogy minél több park legyen a kerületben, de a lehetőségek korlátozottak, mert járdákat kellene feltörni és parkolóhelyeket megszüntetni a szerint a program szerint, amelyben tízezer négyzetméter zöldet ígérnek ellenfeleink. Ne feledjük, hogy a járdák alatt sűrű közműhálózat van, számításaink szerint egy fa telepítési költsége elérheti a 10-15 millió forintot is a parkolóhely- és közműkiváltások miatt. A Nyugati tér mögötti állami tulajdonú terület a volt kormányzati negyed térsége, amelyet még Gyurcsányék akartak beépíteni a MÁV egykori tulajdonában levő barnamezős területen, a Westend bevásárlóközpont mögött. Önkormányzatunk és az állam most több tízezer négyzetméteres zöldfelületet álmodott oda. Saját kialakításunk ugyanakkor az ellenfeleink által is elismert Hunyadi tér, ahol nemcsak a kopár köveket cseréltük zöldfelületre, hanem igazi, élő közösségi és kulturális teret sikerült létesíteni folyamatos programokkal.

–  A kerület építészeti örökségét illetően feltűnően sok az építkezés például itt, a polgármesteri hivatal környékén. Számíthatnak önkormányzati segítségre az öreg, ám patinás, azaz lényegében a kerület majdnem mindegyik házának tulajdonosai?

–  Világörökségi területen vagyunk: 2002 óta az Andrássy út a világörökséghez tartozik, emellett rengeteg gyönyörű része van a kerületnek. Ez persze nagy anyagi terhet is jelent a felújítások során, amelyhez az önkormányzat igyekszik érdemi segítséget adni a társasházaknak. Nincs olyan érvényes beadott társasházi pályázat, amely ne indulna sikerrel a támogatásokért. Évente 300-400 millió forintot fordítunk az épített örökség ápolására.

–  A kerület hangulata kettős, hiszen egykor ez nagyon is a polgári részét jelentette Budapestnek. Aztán a szocializmusban bérházzá züllesztettek sok palotát, az elmúlt évtizedben viszont az Andrássy úttól terjeszkedve ismét hódít a polgári miliő. Hol tart ez az átmenet?

–  Ebben alapvetően a nagy gazdasági folyamatok a meghatározóak, nem az önkormányzat. De Terézvárosban ez nagyon látványosan nyomon követhető. A 2004–2005-ös szocialista önkormányzati ingatlaneladási hullám során megjelentek a spekulánsok, befektetők a kerületben, hogy szállodákat, lakásokat, irodaházakat hozzanak létre. A 2008–2009-es gazdasági világválság azonban mindezt blokkolta, egy darabig csak üresen álltak ezek az épületek, aztán jött az ötlet, hogy felújítás helyett kapjanak alternatív jelleget. Ebből alakult ki a romkocsmaturizmus, amely ma is virágkorát éli a szomszédos Belső-Erzsébetvárosban. Megjegyzem, most mélyen hallgat Soproni Tamás és a Momentum arról, hogy a tavalyi VII. kerületi népszavazásnál a lakók helyett a bulinegyedet támogatta. Aztán néhány éve a gazdasági fellendülés következtében a befektetőknek újra megjött a kedvük az iroda-, lakás- és szállodaépítéshez. Ezzel párhuzamosan meg is szűntek a kerületben a legtöbb problémát okozó vendéglátóhelyek, mint a Kuplung, az Instant és a Hello Baby.

–  Most mi a fejlődés iránya?

–  Terézvárosban mintegy húsz négy-, illetve ötcsillagos szálloda épül, ami a kerületfejlesztés szempontjából is nagy lehetőségeket jelent. Mert ha egy épület megszépül, akkor az az egész környéket magával húzza. Az önkormányzat pedig szinte minden építkezés előtt településrendezési szerződést köt a befektetőkkel, aminek az a célja, hogy a befektető minél nagyobb részt vállaljon a szálloda környezetének rendbetételében, például járda- és útfelújításokkal.

–  A romkocsmák jellemzően magukkal hozták az Airbnb-vel kapcsolatos problémákat is. Akkor itt is javult a helyzet?

–  Ahogy az egész belvárost, minket is érint a rövid távú lakáskiadás, ám mintegy két éve megalkottuk azt a rendeletünket, amely a társasház tulajdonosainak beleegyező nyilatkozatához köti a szolgáltatás engedélyezését. Tehát Terézvárosban ma már a lakóközösségek beleegyezése nélkül nem is állítjuk ki a működtetéshez szükséges engedélyt.

–  Kulturális téren látványosan próbálja a polgári irányba mozdítani a rendezvényeket az önkormányzat: vurstliszerű banzájok helyett tradicionális koncertek. Értékelik ezt a helyiek?

–  Budapest kulturális szíve Terézváros, hiszen itt van az Opera, a Zeneakadémia és a legtöbb színház. A legnemesebb hagyományokat felélesztő missziót alpolgármesterünknek, Simonffy Mártának köszönhetjük, aki a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének az elnöke is. Ezek a programok már 2011 óta zajlanak, amikor az Opera elé több száz széket raktunk ki az Andrássy úton, vagyis ezt az akadémikusnak tartott zenét kihoztuk az utcára. De a Zeneakadémia előtti programjaink is ugyanilyen népszerűek, fényjátékokkal, installációkkal, szabadtéri koncertekkel és olyan sztárokkal, mint Bogányi Gergely, Balázs János, Ránki Dezső, Ránki Fülöp vagy Meláth Andrea. A Hunyadi tér pedig közösségi tér, ahol a Bartók-konzitól kezdve a helyi civil szervezetek vagy kisebbségi önkormányzatok vendégművészein át országosan ismert sztárfellépőkig sokan megjelennek. A kultúra könnyebb elérését a jövőben a Terézváros-kártyával is szeretnénk biztosítani, amellyel a kerületiek kedvezményesen látogathatják a múzeumokat és a különböző színházi előadásokat. Az idén tízéves Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér a szélesebb rétegek igényeit hivatott kiszolgálni rendkívül színes, minden korosztályt kielégítő programkínálatával. Különleges volt a napokban az a rendezvény is, amelyet a Czigler Győző tervei alapján 1897-ben átadott patinás épület, a Hunyadi téri vásárcsarnok rekonstrukciójának harmadik üteme során megújult külső homlokzat átadására szerveztünk. Az ünnepi eseményre komponált fényjáték korábban sohasem látott nézőpontból emelte ki az épület szépségét és rendkívüli adottságait.

–  Mit szeretne megvalósítani a következő ciklusban?

–  Viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen ha végignézem az előző választás során tett vállalásokat, azt kell mondjam, mindet sikerült teljesítenünk. 2010-ben közel kétmilliárd forintos adóssággal vettük át az önkormányzatot, egy sor probléma csak később derült ki, sokszor a csőd szélén egyensúlyoztunk, állandó likviditási problémákkal kellett megküzdenünk. Büszke vagyok arra, hogy sikerült ledolgozni a komoly adósságot, sőt mára nagyon komoly tartalékaink vannak, az elmúlt öt év teljes nyugalomban és építkezéssel telhetett. Természetesen a következő ciklusban folytatjuk a megkezdetett programokat. A parkolást illetően például a kerületek között elsők vagyunk a működtetés hatékonyságában, vagyis nálunk a bevételek sokszorosan meghaladják a kiadásokat. Ehhez persze az is kellett, hogy még a 2010-es választás után az egyik első döntésünk legyen a Centrum Parkoló Kft.-vel kötött szerződés felmondása. Terveink között szerepel, hogy még inkább könnyítsük az itt élők parkolási lehetőségeit. Elgondolásunk szerint az önkormányzat anyagi támogatást nyújt majd a terézvárosi autósoknak, hogy gépjárművüket parkolóházakban, mélygarázsokban helyezhessék el. Másik programunk az ingyenes internet biztosítása mindazoknak a családoknak, ahol iskoláskorú gyermek van. Szociális bérlakáspályázatunk eddig is jól működött, mostanra közel félezer terézvárosi lakhatását oldottuk meg. Ezt szeretnénk bővíteni egy közszolgálati lehetőséggel, mert nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az egészségügy, az oktatási és nevelési intézmények vagy akár a rendvédelem területén dolgozók is hozzájuthassanak önkormányzati bérlakáshoz, ők szociális lakáspályázaton már nem tudnának indulni, ugyanakkor a lakhatásuk megoldása elősegítené, hogy a közösség megtartsa őket, hiszen a munkájuk nélkülözhetetlen.