Hirdetés

A legutóbbi, 2014-es önkormányzati választáson hat budapesti kerületben győzött ellenzéki polgármester a 17 fideszessel szemben. És bár a fővárosban idén sem volt mindenhol teljes az ellenzéki összefogás – többen próbálkoztak függetlenként is –, Budapest 23 körzetéből ezúttal 14-ben az ellenzék képviselője nyerte a választást. A Fidesz–KDNP által elvesztett kerületek közül kettő eddig kormánypárti fellegvárnak számított (I., II.), de a többiben is hosszabb ideje többséggel irányított a Fidesz–KDNP (III., IV., VI., VIII., IX., XI.). A legkiélezettebb szavazás, illetve a legdurvább kampány Józsefvárost és Ferencvárost jellemezte. Előbbiben Sára Botond veszített a Klubrádió riporterével, Pikó Andrással szemben, utóbbiban pedig az egyesült ellenzék támogatását élvező, független jelölt, Baranyi Krisztina győzte le a fideszes Bácskai Jánost. Zuglóban az MSZP-s Horváth Csaba váltja majd a főpolgármesteri székbe átülő Karácsony Gergelyt, akivel szemben a főpolgármester-jelölti előválasztás során maradt alul. A Párbeszéd társelnöke a választás éjszakáján arról beszélt, hogy „nekem az a dolgom, hogy békét hozzak ebben a felzaklatott városban…méltányos, egyenrangú felek együttműködésére… szeretném helyezni Budapest és a kormány közötti viszonyt… Egy átlátható, tisztességesen működő, zöld és szolidáris várost építünk itt Európa szívében… amely szövetségeseket keres mindenhol, az Európai Unió döntéshozóinak körében is.”

Némiképp átrendeződnek az erőviszonyok a megyei jogú városokban is. A már meglevő három mellett ugyanis további hét nagyvárosban is a közös vagy koordináltan induló ellenzéki polgármesterjelöltek nyerték a helyhatósági választást. E településeken többnyire 2010 óta fennálló, de nemritkán még hosszabb ideje tartó Fidesz–KDNP-fölényt dolgoztak le az összefogás politikusai.

Ez történt Dunaújvárosban is, ahol csaknem egy évtizedes fideszes városvezetés után Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője nyerte a polgármester-választást. Amennyiben elfogadja a címet, több mint kétharmados többséggel irányíthatja majd a megyei jogú város képviselő-testületét. Ebben az esetben az összeférhetetlenség miatt le kell mondania parlamenti mandátumáról. Egerben is jobbikos polgármester váltja a regnáló kormánypárti városvezetőt Mirkóczi Ádám, szintén országgyűlési képviselő személyében.

Az ellenzéki pártok közös jelöltje, az egykori SZDSZ-es Csőzik László Érden diadalmaskodott T. Mészáros Andrással szemben, aki 2006-óta vezette a települést. Elveszítette a Fidesz–KDNP a 2010 óta kormánypárti Miskolcot is, ahol a legtöbb szavazatot a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Veres Pál kapta. Szoros küzdelemben az ellenzéki Nemény Andrásra szavazott a legtöbb választópolgár az eddig fideszes vezetésű Szombathelyen is. A korábbi pécsi kormánypárti településvezető, Páva Zsolt, aki elsöprő fideszes többséggel irányította a várost, 2019-ben nem indult a címért. Baranya megye központjában végül az ellenzék zöme által támogatott, a politika színpadán újoncnak számító Péterffy Attila győzedelmeskedett. Tatabányán szintén elhódította a polgármesteri címet Schmidt Csaba kormánypárti településvezetőtől Szűcsné Posztovics Ilona, az összefogás jelöltje.

Kormánypárti vezetésű marad ugyanakkor az Alföld: Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét és Szolnok fideszes polgármestere megőrizte pozícióját. Szintén erős fölénnyel maradt fideszes városvezetése a sikeres dunántúli városoknak, Kaposvárnak, Zalaegerszegnek, Székesfehérvárnak, és botránya ellenére Borkai Zsolt is megtartotta polgármesteri székét Győrben.

Szokatlanul magas, 64,6 százalékos részvétel mellett védte meg polgármesteri címét Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter, aki az ellenzék számára a korábbinál kedvezőbb összetételű képviselő-testület támogatásával folytathatja munkáját. Ellenzéki kézen maradt Salgótarján is, így Fekete Zsolt MSZP-s polgármester újabb öt évig vezetheti a várost csakúgy, mint a szegedi Botka László, aki egyéni rekordot döntve az ötödik ciklusának rugaszkodhat neki.

Az eredmény értékelésekor Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „megyei közgyűlésből 19 van, a Fidesz 19-et nyert. Szinte meghatottan köszönöm a bizalmat, amit a vidék Magyarországa mutatott. A jövőben is számíthatnak ránk a vidéki magyar emberek.”

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a megyei közgyűlések és a hazai települések számottevő része továbbra is jelentős kormánypárti fölényről tanúskodik, vagyis Magyarország a 2019-es helyhatósági választások után is narancssárga maradt.

Méltatlan győzelem
Megbüntették a mohácsi választók az egyedüli jelöltet, az MSZP-s Csorbai Ferencet, aki úgy nyerte meg a választást, hogy több mint kétszer annyi volt az urnákban az érvénytelen szavazat, mint az őt támogató voks. Az érvénytelen szavazatok egyértelműen ellene szóltak. A Csorbai Ferencet támogató szavazatok száma 1867, az érvényteleneké 4076.
Csorbai azért lett egyedüli induló, mert a választások esélyesének számító, a várost húsz éve irányító fideszes Szekó József szeptember végén elhunyt. Új jelölésre már nem volt lehetőség. A szabály úgy szól, hogy ha az egyedüli induló akár egyetlen érvényes szavazatot is kap, polgármester lehet.
Mohácsiak százai keresték meg a Fidesz városi csoportjának tagjait azzal, hogy elfogadhatatlannak tartják a kialakult helyzetet, amely szerint Csorbai Ferenc egyetlen, vagyis akár saját szavazatával is Mohács város vezetőjévé válhat. A Fidesz mohácsi szervezete aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy a helyiek „tiszta, fair keretek között, az emberi méltóságot és a becsület normáit is betartva” választhassanak polgármestert.
Fair pedig az lett volna, ha a kialakult helyzetben visszalép, de a szocialista jelölt ezt visszautasította. Előzetesen csak annyit mondott, hogy ha kevés szavazatot kap, akkor nem fogadja el a tisztséget, azt viszont nem árulta el, hogy mennyi a kevés. Csorbaira a választáson részt vevők 31 százaléka szavazott, 68 százalék, egyéb lehetősége nem lévén, érvénytelen vokssal fejezte ki a tiltakozását.
H. Zs.