Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában tartott záróünnepségen mondott köszöntőjében beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos fontosnak nevezte, hogy Kárpátalján magyar fiatalok mozgalmat indítottak a szülőföldjükért, amelynek keretében megszervezték a kárpátaljai szülőföldön maradás napját. Azt szeretnénk – emelte ki -, ha Kárpátalját nem hagynák el a magyarok, sem pedig a magyarokkal évszázadok óta békében együtt élő többi nemzetiség. A mindennapi megélhetés nehézségei miatt ugyanis fennáll a régió kiürülésének veszélye – emlékeztetett.

Hozzátette, a szülőföldön maradás elengedhetetlen feltétele a magyar identitás megerősítése az anyanyelvi kultúra és oktatás fejlesztésén keresztül. A szülőföldön maradás kérdése nem a magyar kormány támogatásán, hanem mindenkiben belül dől el – fogalmazott.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, van mire büszkéknek lenniük a kárpátaljai magyaroknak, hiszen egy építkező közösség, egy lendületbe jövő, felemelkedő nemzet tagjai. Az elmúlt száz év során a kárpátaljai magyarság hat országhoz tartozott, sok megpróbáltatáson ment keresztül, de megedződve megmaradt ütőképes közösségként. Minden remény megvan arra, hogy a kárpátaljai magyarság megerősödve kerül ki a mostani nehéz helyzetből is és a többi nemzetrésznek is példát mutatva járul hozzá, hogy a magyarok a győztes nemzetek közé kerüljenek. Böjte Csaba ferences szerzetes, a rendezvény fővédnöke a több száz fős hallgatóságnak elmondta, azért látogatott Kárpátaljára, hogy biztatást adjon a magyaroknak és a térségben élő más nemzetiségű embereknek. Mint hangsúlyozta, egymással – románokkal, szerbekkel, ukránokkal, szlovákokkal – összefogva „a szeretet erejével tündérkertté tehetnénk a Kárpát-medencét, mert ez a térség összetartozik. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyaroknak van jövőjük a szülőföldjükön.

Fel kell ismerniük a lehetőségeiket, amelyek egyike, hogy az elmúlt évtizedekben akarva-akaratlanul megtanultak oroszul, ukránul, s ezáltal kiterjedt a kapcsolati rendszerük, ami sikerrel kamatoztatható – fejtette ki a többi között Böjte Csaba.