Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

Babis a CTK hírügynökségnek nyilatkozva Eleanor Sharpstonnak, az Európai Bíróság (CJEU) főtanácsnokának csütörtöki bejelentésére reagált, amely szerint Csehország – Lengyelországgal és Magyarországgal együtt – jogsértően járt el azzal, hogy elutasította a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmus végrehajtását.

Uniós tagállamok 2015-ben vezették be a migránsok ideiglenes kötelező elosztási programját azzal a céllal, hogy enyhítsenek a helyzeten Görögországban és Olaszországban, amelyek menedékkérők tízezreinek voltak célpontjai a migrációs hullám tetőzése idején. Csehország, Lengyelország és Magyarország azonban elutasította, hogy csatlakozzon a rendszerhez, azzal érvelve, hogy a belbiztonsági ügyekre vonatkozó döntés kizárólag saját hatáskörükbe tartozik. Sharpston szerint azonban a rendszer lehetővé tette a biztonsági kockázatnak minősített menekültek befogadásának elutasítását.

Babis szerint a cseh állampolgárok soha nem adták hozzájárulásukat ahhoz, hogy az EU eldöntse: ki élhet és dolgozhat országukban. „Soha nem fogom elfogadni az (uniós) szerződések ilyesfajta értelmezését. A menekültpolitika olyan ügy, amelyben minden egyes tagállamnak magának kell döntenie, és az EU-ba illegálisan belépő menekültek újraelosztása bizonyosan nem tartozik kötelezettségeink közé” – adott hangot meggyőződésének. Szerinte a menekültek tagállamok közötti szétosztása rossz döntés, amely semmit sem old meg.

„A bírósági eljárás során minden védekezési eszközt fel fogunk használni, és össze fogjuk hangolni álláspontunkat a lengyel és magyar illetékesekkel. Nem vagyunk egyedül. A Cseh Köztársaság soha nem fog beleegyezni a kötelező kvótákba, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök. Ezt megígértem a választóknak, és betartom az ígéretem” – fogalmazott a cseh miniszterelnök.

Lengyelország és Magyarország egyetlen menedékkérőt sem vett át Görögországtól és Olaszországtól a 2017 szeptemberéig érvényes kvótarendszer keretében, míg Csehország mindössze tizenkettőt. Az Európai Bizottság (EB) 2017 decemberében emiatt bepanaszolta a három országot az uniós jog érvényesítése végett.

A CJEU-nak a menetrend szerint 2019 végén kellene határozatot hoznia az EB panaszával kapcsolatban. A CTK azonban megjegyzi: Sharpston júliusról mostanra halasztotta állásfoglalását, aminek következtében a bírósági döntést is elhalaszthatják.