A kommunizmusnak nincsenek hősei, csak áldozatai

Kovács Zoltán a szovjet megszállás áldozatainak III. kerületi emlékművénél tartott eseményen azt mondta: kötelesség az áldozatokra évről évre, sőt napról napra emlékezni, hiszen ha nem ezt tesszük, „a legalapvetőbb bűnt, a mulasztás bűnét követjük el”. Emlékezés nélkül „nem lehet büszke, integráns, a maga hagyományaihoz ragaszkodó és azokhoz magát következetesen tartó közösségeket építeni” – hangoztatta.

Az életének 99. évében, hétfő hajnalban Budapesten elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselőről, „a nácizmus és a kommunizmus elleni küzdelem ikonikus alakjáról” többször is megemlékezve az államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb mulasztás, amit egy ember, egy nemzet saját magával szemben elkövethet az az emlékezés elmulasztása.    

A „legtöbb országot érintő, legkegyetlenebb diktatúra”, a kommunizmus világszerte több mint százmillió halottat hagyott maga után, csak Magyarországon több mint 800 ezer embert érintett hátrányosan – idézte fel. Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy 1953-ban ezen a napon 1500-an térhettek haza a kényszermunkából, politikai száműzetésből.    

Az államtitkár a jelenre térve arra figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak megágyazó alapideológia „sok helyen a magát nyugatinak és felvilágosultnak tartó világban reneszánszát éli”. Példaként említette, hogy az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker Karl Marx-szobrot avatott tavaly májusban Németországban.     

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „a mi dolgunk, hogy az emléknapokon, és amikor csak tehetjük, emlékezzünk azokra, akik életüket, egzisztenciájukat, családjaikat áldozták fel egy szebb magyar jövő reményében”.    

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „az idők végezetéig kötelességünk emlékezni és emlékeztetni”.