Becsületbeli ügy a kereszténység védelme
A kereszténység és az üldözött keresztények védelme számunkra „nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy és önmagunkról is szól” – mondta a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára kedden Budapesten a keresztényüldözésről szóló, második alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián.
Azbej Tristan úgy fogalmazott: Budapest a konferencia idején nemcsak Magyarország fővárosa, hanem a keresztény szabadság és a keresztények szabadságának fellegvára, az üldözött keresztények biztos támasza is.
A konferencia „felhívás és sürgetés” a nemzetek közössége felé, hogy „sorakozzunk fel a keresztény szabadság zászlaja alatt és fordítsuk meg a történelem menetét” – mondta az államtitkár.
Kitért arra: a két évvel ezelőtt első alkalommal megrendezett keresztényüldözésről szóló konferencián a résztvevők közösen kimondták, hogy „a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység és ezt nem lehet többé eltitkolni, bagatellizálni vagy az úgynevezett politikai korrektség szájzáraival elhallgatni”.
A második konferencia lehetőség a számvetésre is, és az államtitkár megítélése szerint az elmúlt két évben „az elvetett mag termővé vált”, „valami megmozdult”.
Azbej Tristan felidézte: Magyarország kormánya 2016-ban a világon elsőként kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. Ennek jegyében az elmúlt két és fél évben 70 ezer üldözött ember otthon maradását és szülőföldjére való visszatérését tették lehetővé a Hungary Helps Program támogatásával.
Mára „a Hungary Helps Program, a segítő Magyarország programja nemcsak nemzeti küldetésünké, de nemzetközi példává is vált” – mondta, példaként említve az államtitkárság megállapodását az Amerikai Egyesül államok nemzetközi fejlesztési ügynökségével, amelynek keretében „közösen építjük újjá Irak legnagyobb keresztény többségű városát”.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában arról beszélt: nem a keresztények voltak az elsők, akiket vallásuk miatt üldöztek. Az ókorban a népek közötti konfliktusokat magukat is az istenek erőpróbájának tekintették.
A kereszténység terjedésének első nagy színterei a Római Birodalom és a vele szomszédos keleti birodalmak voltak. Róma ugyan sokféle kultuszt befogadott, de őrizni akarta ősi azonosságát is. Állami döntéstől függött, hogy elismertek, megtűrtek vagy esetleg babonának minősítettek és tiltottak egy vallási közösséget. A konfliktusok és az üldözések néha helyi, néha általános birodalmi szinten jelentek meg. Felidézte: a középkor eretnek mozgalmai után, amelyeket gyakran szintén erőszakos cselekmények kísértek, a reformáció magában Európában indította el a vallási meghasonlás korszakát.
A felvilágosodás kora az ész jegyében ideológiai alapú vallásüldözések sorát indította meg. A francia forradalom mártírjai vagy később a nácizmus és a kommunizmus keresztény áldozatai már ezt az új típusú üldözést jelezték, amely nem egy másik vallás nevében, hanem az Istenre féltékeny emberi önimádat alapján pusztította a hívő embert, aki „nem fért bele szélsőséges, irreális, és ezért végső soron embertelen ideológiáik keretei közé” – mondta.
Felhívta a figyelmet arra: nem szabad hallgatni a keresztények elleni támadásokról, akinek lehetősége van rá, fel kell emelnie a szavát az üldözöttek érdekében.
Ha az üldözöttek lakóhelyükről menekülni kénytelenek, ők is támogatásra, különleges figyelemre és segítségre szorulnak. Segíteni kell őket abban, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre és biztonságban újrakezdhessék életüket – tette hozzá Erdő Péter.
Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatnak lelkészi elnöke arról beszélt: minden keresztényüldözés legmélyén az a szándék, hogy az üldözött „megtagadja Krisztust, az üdvöztőt”.
A református püspök megköszönte azoknak a kormányoknak és politikusoknak a munkáját, akik tesznek az üldözött keresztényekért, és megköszönte az üldözött keresztény egyházak vezetőinek és képviselőinek, hogy „megosztják velünk nehéz sorsukat, hogy nem hallgatnak, holott az üldözés egyik lényeges eleme, hogy elhallgattassák az üldözöttet”.
Az ő helytállásuk a mi közösségeinket is erősítik, „ha ti éltek, akkor mi is élünk” – tette hozzá Bogárdi Szabó István.
Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta: a keresztnek nincsen „fogantyúja”, a kereszthordozás testi és lelki fájdalommal és fáradsággal jár.
Beszélt három keresztről: az egyiket egy nigériai püspöktől kapta, aki nem hagyta el közösségét a legnehezebb időkben sem. A másik egy moszuli asszonyé volt, aki az Iszlám Állam katonái elől menekülve nem tudta azt magával vinni, de muszlim szomszédasszonya megőrizte, és két évvel később visszaadta neki. A harmadik kereszt az épülő budakeszi evangélikus templom keresztje lesz, amelyet vértanú keresztények tiszteletére építenek fel. Ezek a keresztek mind jelzik, hogy a kereszthordozáshoz bátorság kell és fájdalommal jár – mondta az evangélikus püspök.
II. Efrém Ignác, az Antiókhiai Szír Ortodox Egyház pátriárka megköszönte Magyarország elköteleződését az üldözött keresztények mellett.
Hozzátette: a magyar segítségnyújtás inspirált más országokat is, hogy nyilvánosan kiálljanak mellettük.
Szólt arról: közösségeik jelenléte azon a földön, ahol a kereszténység megszületett, szükségszerűség és a muszlim közösségek számára is létfontosságú. A keresztények ugyanis mindig aktív szerepet vállaltak a társadalomban.
Beszélt arról is: megmaradásukhoz vallásszabadságra, az állam és egyház szétválasztására és a vallások közötti párbeszédre van szükség.
