Karácsony elmaradt ígéretei
Bár nagy lendületet és határozott kezdést ígért, Karácsony Gergely egyelőre megfeledkezni látszik több kampányígéretéről. Mi most ezeket lajstromozzuk, bizonyságául annak, hogy a választások lezárultával az ellenzéki kényszerkoalíció sem váltja meg a világot. Sőt.
Karácsony Gergely ígéreteit három csoportba oszthatjuk: amelyeket megvalósít, amelyeket talán majd megvalósít, és amelyeket biztosan nem valósít meg. Minket most ez utóbbi két csoport érdekel. Bár a politikai és magántisztességhez hozzátartozik, hogy ígéreteinket betartsuk, az új főpolgármester a jelek szerint már nem annyira határozott néhány ügyben, mint megválasztása előtt. Ha jobban tetszik, megtévesztette, becsapta választóit, a budapestieket.
Hallgatás az első napon
Karácsony a választás előtt bejelentett néhány vállalást, amelyekről azt mondta, hogy első hivatali munkanapján intézkedik róluk. Nos, ezekből semmi sem lett. Azt mondta például, hogy az első közgyűlés első napirendje pontja az Ez a minimum program végrehajtása lesz. Aztán amikor megnyerte a választást, és összeült az új közgyűlés, napirendi pontként a hetedik helyre csúszott vissza az ominózus előterjesztés, mert a fizetésemelés és a pozíciók szétosztása fontosabbnak bizonyult.
Megígérte, hogy megnyitja a budapestiek előtt a Városháza parkot, ebből pusztán annyi valósult meg, hogy pár órára beengedték az embereket. „Az egyik első döntésünk az lesz ezen a napon, hogy kiírjuk a tervpályázatot a Városháza átalakítására” – ez is előzetesen hangzott el, ebből sem lett semmi.
Karácsony egyik leglátványosabb kampányfogása a BKV ingyenessége gyerekeknek és álláskeresőknek. „Az első lépés, ahogy programomban is szerepel, hogy nagyon sok álláskereső számára ingyenessé tesszük a budapesti tömegközlekedést. …már az első nap ingyenessé fogjuk tenni az álláskeresők számára a budapesti közösségi közlekedést… És elindulunk azon az úton, hogy 14 éves korig szintén ingyenessé tesszük a budapesti közösségi közlekedést, már az első nap megtesszük az első lépést, hogy a mostani 6 évről emeljük 7 évre az ingyenes tömegközlekedés lehetőségét.” A közgyűlés első napján egyik ügyben sem intézkedtek. Sőt, a 14 éven aluliak körét a hét éven aluliakra szűkítették, ami azért nem valami eredeti ötlet, mert az érintett gyerekek egy része már most is ingyen utazik. Az előzetes számítások szerint egyébként csak a regisztrált álláskeresők ingyen utaztatása másfél milliárd forint közpénzt emésztene fel.
Hasonló szószegés a főkertészi poszt azonnali létrehozásának elmaradása, pedig Karácsony magabiztosan jelentette ki: „Létrehozzuk a főkertészi pozíciót, és a főépítészi funkcióhoz hasonlóan a város természeti örökségét védő és a város zöld felületeit védő szakembert fogunk kinevezni már az első napon.”
Stadion is, meg nem is
Az új főpolgármester – építve a szavazók egy részében lappangó irigységre és tájékozatlanságra – hadat üzent a stadionépítésnek. Elhíresült mondatában – „addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT” – sikerült két hazugságot is elhelyeznie. Egyrészt minden budapesti kerületben van komputertomográf (Budapesten majdnem negyven), másrészt kiderült, hogy megválasztása után már nem ellenzi annyira az új sportlétesítmények építését. Ez úgy derült ki, hogy a Honvéd sportklub vezetője Gajda Péter kispesti polgármesterhez fordult: mit terveznek a frissen megválasztott fővárosi vezetők az új Bozsik Stadionnal? Gajda megnyugtatta a sportvezetőt, hogy sem ő, sem Karácsony Gergely nem akarja leállítani a beruházást. Már ez is a kampányígéret megszegése, de erre még valamiféle magyarázatot adtak azzal, hogy folyamatban lévő beruházást nem akarnak leállítani. Jelzésértékű azonban, hogy a még el nem kezdett atlétikai stadionról Karácsony a következőket mondta az RTL Klubnak: „Az én álláspontom az, hogy erre a stadionra nincsen szükség, de örülök annak, hogyha erről kialakul egy társadalmi párbeszéd, és nyitott vagyok arra, hogyha azok a fejlesztések, amelyek Budapest számára különösen fontosak és az én programomban szerepeltek, hogyha ezek is felkerülnek a megvalósítandó fejlesztések listájára, akkor nyitott vagyok arra, hogy ebben az ügyben is esetlegesen az álláspontomon is változtassak.” Magyarul: a kampány elmúlt, és ami a kampányban elhangzott ígéretként, azt nem kell komolyan venni, hiszen ő bármikor „változtat az álláspontján” és „nyitott”, minden csak időzítés és érdek kérdése. Végül lapzártánk napján, hétfőn kiderült, Karácsony Gergely öt feltételhez köti Budapest hozzájárulását a 2023-as atlétikai világbajnoksághoz szükséges stadion megépítéséhez.
Nők és nyugdíjasok csak a kampányban
Apró, de annál beszédesebb ígéretszegés az úgynevezett női kvóta felállításának elmaradása. Karácsony előzetesen azt ígérte, hogy bevezeti az „egyenlő munkáért egyenlő fizetés” elvét a fővárosi fenntartású intézményekben, egyharmados női kvóta lesz a fővárosi fenntartású intézmények igazgatóságában, valamint „egyenjogúsítja” a fővárosi szobrokat, köztereket a szerinte eddig háttérbe szoruló női tudósok, művészek, közszereplők elismerésével. Ebből egyelőre semmi sem valósult meg, és valószínűleg nem is fog. Éspedig azért nem, mert akkor fel kellene rúgnia a többpárti kényszermegállapodásokat. Hogy a női kvótának, ennek a teljesen irracionális és megfelelési kényszer szülte ötletnek mennyi az értéke a DK-tól a Jobbikig terjedő közéleti mezőben, pontosan jelzi, hogy senki sem beszél róla, senki sem akarja igazán. A kampánynak vége, a női kvóta már nem aktuális. Ezt egyébként az új főpolgármester is elismerte, amikor mélységes fájdalmát fejezte ki az elmaradásért.
Előfordul az is, hogy Karácsonyék valamiféle lelki kompenzációként felesleges ügyeket tartanak napirenden. Az alakuló közgyűlésre például előterjesztették a Római-part területére vonatkozó változtatási tilalom elrendelését, amelyről már 2016-ban döntött a Tarlós-féle testület, amikor életbe léptették a korlátozást.
Bár a kampányban Karácsony észszerűbb gazdálkodásról és olcsóbb városvezetésről is szót ejtett, az első intézkedések azt sejtetik, ki kell tömnie jó fizetéssel a holdudvart. Némi meglepetésre például nem három helyettese lesz, mint Tarlós Istvánnak, hanem öt – akik közül háromnak semmiféle városvezetési tapasztalata sincs. Segítői – a legmagasabb fizetési besorolással – mindannyian többet keresnek Tarlós helyetteseinél, fizetésük a ciklus alatt mintegy 200 millióval terheli meg a költségvetést. És akkor még nem beszéltünk a különböző kabinetek és titkárságok bérigényéről, kiadásairól, kedvezményeiről, amelyek nyilvánvalóan újabb százmilliókba kerülnek a magyar adófizetőknek.
Magára hagyta a nyugdíjasokat is Karácsony Gergely, akik csak azt észlelték, hogy javában tart a fűtési szezon, de segítség nem érkezik. Pedig kampányában ígéretet tett arra, hogy fűtési szezononként húszezer forintot kapnának a nyugdíjasok és a rászoruló nagycsaládosok. Végezetül egy erkölcsi természetű ügyben is csúfosan megbukott Karácsony Gergely. Miközben egész kampányát a zöldgondolat és a környezetvédelem uralta, és tüntetően kerékpárral érkezett új munkahelyére, kiderült, hogy valójában autó megy érte mindennap. Csak éppen nem verték nagydobra, hogy az új főpolgármester jobban szereti a komfortot a kampányígéretek teljesítésénél.
