Törökül, de magyarul
Recep Tayyip Erdogan legutóbbi magyarországi látogatását követően támadásba lendült az ellenzék, amiért a fővárosi kormányhivatal engedélyezte, hogy létrehozzanak Budapesten egy, a török államhoz köthető alapítvány által támogatott oktatási intézményt. Valóban iszlám fundamentalista kiképzőtábor a magyar–török két tannyelvű iskola? Vagy csak politikai hangulatkeltésről van szó?
A török iskola kapcsán az általában a migrációt bagatellizáló – és sok esetben pártoló – ellenzéki sajtóorgánumok a Korán oktatásának kötelezővé tételéről, a nemzetbiztonsági kockázatokat jelentő iszlamistákról és Erdogan török elnök befolyásáról írtak. Ezért a Demokratikus Koalíció az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere pedig a Belügyminiszterhez fordult, korábban pedig szintén ellenzéki kezdeményezésre az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága is foglalkozott az üggyel.
Pedig az utóbbi években, a nemzetközi trendeknek megfelelően, hazánkban is reneszánszát éli a két tanítási nyelvű oktatás; a képzési formából mind az iskolát kibocsátó, mind a befogadó ország profitál, valamint a két állam kapcsolatát is erősíti. Magyarországon – leszámítva a már a hetvenes években működő orosz–magyar gimnáziumokat – a két tannyelvű általános iskolai oktatás az 1989–1990-es, a szakközépiskolai képzés pedig a kilencvenes években vette kezdetét. Számuk az utóbbi időben megsokszorozódott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által lapunknak elküldött adatok szerint az idei tanévben összesen 289 két tanítási nyelvű oktatási intézmény működik, amelyben jelenleg 46 669 diák tanul.
A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon akkor működhet valamely külföldi és nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha az államban, ahonnan származik, jogszerűen elismerik, továbbá nem ütközik a működése az alaptörvénybe. Ezek az intézmények nem adnak nemzetközi érettségi bizonyítványt, ám az államközi megállapodás alapján itt működő iskolák a miniszter egyedi határozata szerint állíthatnak ki magyar érettségit, közölte lapunkkal az Emmi. Ebben a képzési formában a diákok három tantárgyat idegen nyelven tanulnak, illetve a tanulók kilencven százalékának a tizenkettedik osztály végére legalább a középfokú nyelvvizsga szintjét teljesíteniük kell.
Nem káderképző
A két tanítási nyelvű iskolák legfontosabb célja, hogy a külföldi diákoknak a magyar rendszernek megfelelő színvonalú oktatást nyújtsanak amellett, hogy lehetővé teszik hagyományaik megőrzését, illetve hogy a magyar gyermekek is megismerkedjenek más nemzetek nyelvével és kultúrájával. Ebbe illeszkedik a szeptemberben bejegyzett, sok hírportálon nagy port felverő két tanítási nyelvű Maarif Általános Iskola és Gimnázium is. Az iskola alapító okirata szerint jövőre kezdi meg működését a ferencvárosi Harsányi János Szakközépiskola egykori épületében. A dokumentum szerint az intézmény fenntartója a Maarif Hungary Nonprofit Kft. lesz, amely a török állam által bejegyzett Maarif Alapítvány tulajdonában áll.
A Maarif Alapítványt 2016-ban hozta létre a török állam, nem sokkal a július 15-i katonai puccskísérlet előtt. Az alapítvány működtette iskolahálózat célja az volt, hogy a puha befolyásolás (soft power) eszközeivel párhuzamos rendszert hozzon létre a kormány részéről államcsínnyel vádolt Fethullah Gülen vallástudós szervezete által nemzetközi szinten működtetett iskolákkal szemben, mondta a Demokratának Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója.
A hitszónok Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségese volt egészen 2013-ig, amikor is egy belpolitikai vita miatt elváltak útjaik, aminek következtében a török kormány első számú ellenségévé vált. A belharcok nyomán létrejött alapítvány az utóbbi években számos országban megjelent, ahol a gülenista iskolák is, sok helyütt pedig egyszerűen megszerezte, majd átszervezte azokat.
A Maarif-iskolák célja a diaszpórák támogatásán, illetve megtartásán túl, hogy magukhoz vonzzák a külföldi középosztályt, hidat építve országaik között. A szakértő szerint ezek a magánintézmények kizárólag az adott állam jogszabályainak betartásával működhetnek, így tehát senki nem kötelezi a török kisebbséget arra, hogy maradjon vagy beiratkozzon. A Maarif-iskolák nem nevezhetők káderképzőnek, ám az tény, hogy az itt végzett diákok számára jó ajánlólevél az iskola Törökországban, ugyanis megismerik a nyelvet és kultúrát, így tehát a konstrukció a nemzetközi kapcsolatok, illetve a török befektetők idevonzása tekintetében is előnyös.
A török iskolához hasonló, az oktatási rendszer sokszínűségét szolgáló intézmények természetesen nem egyedülállóak, a magyar kormány által meghirdetett keleti nyitás politikáját tekintve pedig kifejezetten pozitívan hatással lehetnek a gazdasági és politikai kapcsolatokra.
Előnnyel indulnak
A Demokratának nyilatkozó édesapa szerint – akinek több gyermeke is a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumba jár – az idegennyelv-tanulás, illetve a két tannyelvű oktatási intézmények közege nagymértékben hozzájárul a gyermekek kognitív képességeinek, valamint a szociális és társadalmi jártasságának fejlődéséhez. Ő azért döntött a magyar–kínai iskola mellett, mert úgy véli, hogy a közeljövőben a kínai nyelv egyre nagyobb szerepet fog betölteni Európában, így tehát megalapozhatja gyermekei jövőjét, ezenkívül megismerkedhetnek a kínai kultúrával is, amit szintén hasznosnak tart.
Tapasztalatai szerint az intézmény diákjainak körülbelül kétharmada magyar, egyharmada kínai és egyéb nemzetiségű. Az itt megszerzett tudást a diákok pedig rendszerint a turizmusban, a diplomácia és az államigazgatás területén, valamint a gazdasági életben tudják kamatoztatni.
A Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 2004-ben kezdte meg működését a Kínai Népköztársaság és a Magyar Köztársaság szakminisztériumainak megállapodása nyomán Budapest XV. kerületében. Az intézmény a nyelvtanítás magas színvonala mellett nagy súlyt fektet a tanulók kulturális és szórakozási lehetőségeinek fejlesztésére is: táncoktatással, előadásokkal és egyéb programokkal motiválja őket, továbbá rendszeresen delegál középiskolás diákokat nyelvi versenyekre, amelyeken rendszerint kimagasló eredményeket érnek el. Az intézmény, a keleti nyitás politikájához és az Egy övezet, egy út stratégiához igazodóan, a diákok tanulásra való ösztönzése és a tehetséggondozás keretében lehetőséget nyújt az ösztöndíjas képzésre is.
Magyar szemmel is
A Maarif Általános Iskola és Gimnáziumban várhatóan 2020 szeptemberében veszi kezdetét a tanítás. Legfeljebb 240 diákot, az általános iskolai nevelésben 160-at, a gimnáziumi oktatásban 80-at fogadnak, mondta a Demokratának Láda Erika, az intézmény vezetője.
– Bárki jelentkezhet, nemzetiségtől függetlenül. Az általános iskolába nincsenek felvételi követelmények, a középiskolai felvételnél figyelembe vesszük az onnan hozott tanulmányi eredményeket.
Az igazgatónő az ellenzéki sajtóorgánumokban megjelent feltételezéseket cáfolva kiemelte, hogy nem lesz kötelező a Korán oktatása, a tanulók a jogszabálynak megfelelően választhatnak az etika, illetve a hit- és erkölcstan tantárgy tanulása között. Kérdésünkre, miszerint milyen narratívában képzelik el azon történelmi momentumok oktatását, amelyek merőben ellentétes módon élnek a török és a magyar nép emlékezetében, mint például a 150 éves török hódoltság, leszögezte, hogy az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve a magyar jogszabályoknak megfelelően készült, ezért a történelemoktatás is a Nemzeti alaptantervet veszi alapul, és az ott található tananyagtartalmat foglalja magában.