Kormányinfó: a klímacélok jók, de nem járhatnak áremelkedéssel

Környezetvédelem

A politikus sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia.

E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna – közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni.

Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell.

Kitért rá: hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett.

Senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik legfontosabb kérdés Európában és a világban, az EU-nak és az unió tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ – mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország az EU 2030-ig vállalt céljaival egyetért, időarányosan teljesíti is az elvárásokat, és a karbonmentes villamosenergia részaránya 90 százalék lesz 2030-ra.

Felvetette, mennyire hiteles újabb célokat meghatározni 2050-re, amikor vannak országok, amelyek nem teljesítik az eddigi elvárásokat sem.

A miniszter elmondta: a Mátrai Erőmű abból a nemzetbiztonsági okból fontos, hogy lignittel tud működni, így teljes egészében hazai forrásból előállított energia termelésére itt van lehetőség.

Magyarország elleni boszorkányüldözés

Nem lehet kettős mérce abban a kérdésben sem, hogy milyen formában zajlik a Magyarországgal szembeni, 7-es cikk szerinti eljárás – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent kiszivárogtatások szerint a magyar kormány ellenezte, hogy a meghallgatás nyilvános legyen. Ezzel szemben a kormány érdeke mindig is a legnagyobb nyilvánosság volt – jelentette ki.

Emlékeztetett: az első meghallgatást követően a Twitteren keresztül értesültek arról, hogy annak jegyzőkönyve nyilvánosságra került, miután a főtitkárság egy magánszemélynek – egy a CEU-n oktató vendégprofesszornak – kiadta, és ő nyilvánosságra hozta. Ezt akkor kifogásolták, mert az ilyen dokumentumoknak van egy egyeztetési fázisa, amelyben a tagállam észrevételt tehet, és ennek határidejét sem várta meg a főtitkárság – közölte. Hozzáfűzte: még a finn soros uniós elnökség is azt jelezte, hogy nem volt erről tudomása.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása – amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti.

Kijelentette: a kormány továbbra is nyitott az együttműködésre, de el kell dönteni, hogy milyen formában zajlanak az eljárások, meg kell határozni, nyilvános vagy zárt-e egy ülés.

Kérdésre közölte: Kovács Zoltánt is megilleti a szólásszabadság, „nyilván nem magánemberként” volt jelen a meghallgatáson.

Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

A miniszter közölte: továbbra sem látják a jogi értelmét az eljárásnak, Magyarország és Lengyelország ellen boszorkányüldözés zajlik, ellentmondva az uniós szerződéseknek. A tagállamok egy része politikai okokból azt gondolja, hogy indokolt fellépni Magyarország ellen, de amikor felteszik a kérdéseiket, nyilvánvaló, hogy minimális felkészültség nélkül teszik fel azokat – vélekedett.

Megjegyezte: az EU bővítésének jelenlegi helyzete egész Európa kudarca, az uniónak reális perspektívát kell kínálnia az érintett országoknak.

Egyéb kérdések

Egy arra vonatkozó hírre, hogy a honvédség gépei távoli célpontokra repültek, a tárcavezető közölte: különböző eseményekre utaztak a gépekkel, például Dubajba egy kiber-együttműködésről szóló tárgyalásra, az Egyesült Államokba pedig egy fegyverkiállításra.

Kérdésre kitért rá: az antiszemitizmus sokkal komolyabb probléma Nyugat-Európában, mint a mi térségünkben, ezért indokolt, ha nyugat-európai politikusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az elhibázott bevándorláspolitika is az oka annak, hogy olyan problémákkal szembesülnek Nyugat-Európában, mint amilyenekkel korábban nem – vélekedett.

Színháztörvény és Gothár-ügy

Gothár Péter rendező zaklatási ügye nem maradhat következmények nélkül – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a parlamentben előző nap elfogadott kulturális tárgyú törvénymódosításról szólva.

Gulyás Gergely kifogásolta egyúttal, hogy annak a színházigazgatónak „a haja szála sem görbül”, aki a Gothár-ügyet egy éven keresztül eltussolta.

A kulturális tárgyú törvénymódosítást úgy kommentálta: a színházak művészeti szabadságába nem történhet beavatkozás.

Ha viszont egy önkormányzati fenntartású színház jelentős közpénzt szeretne kapni a központi költségvetésből, akkor az államnak szerződést kell kötnie az érintett fenntartóval – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ez a színházak érdekében is áll, mert ebben biztosítható a hosszú távú finanszírozás.

Kiemelte, hogy az elfogadott módosítás nem érintette a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Szerinte az NKA alapvetően jól működik, nincs szükség semmilyen mélyreható változásra, az azonban indokolt felvetés, hogy jó-e az, ha különböző szervezeteknek három, négy vagy öt állami forrásból kell pályázniuk.

Megjegyezte azt is, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat „sok mindent nem tartalmazott” a parlamenti benyújtás előtt a balliberális sajtóban kiszivárgott „állítólagos minisztériumi anyagból”, amely miatt pedig még tüntetést is hirdettek.

Gulyás Gergely kérdésre közölte: ha születik megállapodás egy önkormányzat és a kabinet között, akkor az a színházigazgató kinevezésére is kiterjedhet, de „vétójogról nincs szó”.

Arra a felvetésre, hogy az Újszínházban is történhetett zaklatás, azt felelte: minden ilyet ki kell vizsgálni, de a Gothár-ügyben azért tudnak egyértelműen fogalmazni, mert ott beismerés történt.

Fővárosi ügyek

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának csütörtökön esedékes ülésén felmerülő lehetséges témákra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: a kormány nem harcolni, hanem együttműködni szeretne Budapest vezetésével, ezért nem készül parázs vitákra a tanácsban.

Szeretné ugyanakkor, hogy néhány ügyben a főváros tegye egyértelművé az álláspontját. Így például arról, hogy támogatja-e vagy sem a dél-budai szuperkórház megépítését, van-e „kórházstop” Budapesten vagy nincs. Szerinte egyébként az M1-es és az M7-es autópálya találkozási pontjánál nehéz jobb helyszínt találni a szuperkórháznak.

A Fővárosi Nagycirkusz felújítása ügyében szintén várják Budapest álláspontját – tette hozzá.

Az állatkerti biodómra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: úgy tudja, biztosított a pénzügyi háttere a beruházásnak, a kormány korábban két döntést hozott az ügyben, egyszer 23, majd további 16-17 milliárd forintot adott.

A Dél-Budára tervezett új Duna-híd ügyében közölte: ha a főváros új helyszínt tartana alkalmasnak, azt meg kell vitatni, de szerinte a forgalmi adatok alapján jó a híd korábban kijelölt helye.

Egyes fővárosi cégvezetők leváltására a miniszter úgy reagált: „van tisztogatás”, de a főváros döntése, hogy melyik vállalata élére kit nevez ki.

Azt is mondta, hogy vagy káderhiány miatt, vagy „a múlt erőinek” túlzottan komoly befolyása miatt, de a 2002 és 2010 között leszerepelt, „az országot tönkre tevő és csődbe vivő panoptikumból szereztek szakembereket” a fővárosban.

A társadalombiztosítási tárgyú törvénymódosítással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az év első kilenc hónapjában mintegy 75 ezren próbálták jogosulatlanul igénybe venni az állami egészségügyi ellátást.

Kórházadósság, béremelés az igazságszolgáltatásban, iskolakezdés

A kórházak adósságának rendezéséről a Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: „ebben az ügyben fognak még az idén döntések születni”.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy a bírák béremeléséről is szóló előterjesztés parlamenti szavazásánál történt hiba miatt még egy ülést kell tartania idén az Országgyűlésnek.

Kérdésre beszélt arról is, a kormány arra kéri az igazságügyi minisztert, hogy tekintse át a polgári perrendtartási törvényt a keresetindítás egyszerűbbé tétele érdekében.

A hatéves kortól kötelező iskoláztatással kapcsolatban közölte: az Oktatási Hivatal az indokolt esetekben ezután is megadja majd a halasztást. Szerinte a hivatal nagyvonalúan és gyorsan fogja elbírálni a kérelmeket.

Egy győri iskolában történt késelésről szóló kérdésre a miniszter elmondta: együttérzésüket fejezik ki az érintett tanárnőnek. Az egyik legjobb szakképző intézményben történt az eset, semmilyen előzménye volt, senki nem számított rá. De meg kell nézni, mit tehet az állam a megelőzés érdekében – felmerült az iskolarendőrség felállításának lehetősége is -, és megteszik a szükséges lépéseket – fejtette ki.