Guterres: támadás alatt áll a menedékjog
Támadás alatt áll a globális menekültrendszer, a háború és üldöztetés elől menekülőket ellenséges politikai környezet fenyegeti – mondta kedden António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ menekültügyi megállapodásának elfogadása után egy évvel. Tavaly december 17-én az ENSZ közgyűlése New Yorkban fogadta el megállapodást, amelyre az Egyesült Államok és Magyarország nemmel szavazott.
„Olyan időkben, amikor támadás alatt áll a menedékjog, amikor oly sok ajtó marad zárva a menekültek előtt, és amikor oly sok menekült gyereket tartanak fogva és választanak el családjától, újból meg kell erősítenünk jogaikat” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár az ENSZ magas szintű Globális Menekültügyi Fórumán Genfben.
Több mint ezer kormányzati és üzleti képviselő gyűlt össze a svájci városban, hogy megvitassa a globális menekültügyi paktumot, amelyet tavaly év végén fogadtak el ENSZ-tagállamok a fogadó országok terheinek enyhítése, a menekültek önállóságának növelése és a legális migrációs csatornák létrehozása érdekében.
„Ideje feladni azt a támogatási modellt, amely túl gyakran azt jelentette, hogy évtizedek óta kockára tette a menekültek életét, akik táborokba kényszerültek, napról napra élnek anélkül, hogy képesek lennének fejlődni vagy hozzájárulni a társadalomhoz” – jelentette ki Guterres.
Becslések szerint jelenleg körülbelül 71 millió, hontalanná vált ember él a világon, mintegy 25 millióan közülük menekültként hazájukon kívül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint.
Az EFE spanyol hírügynökség szerint az első Globális Menekültügyi Fórum kezdetét a felelősségmegosztás terén nem teljesített ígéretek jelezték, illetve az arról szóló figyelmeztetés, hogy újabb vészhelyzet alakulhat ki az India és Pakisztán közötti határ mentén.
Imran Hán pakisztáni miniszterelnök az elsők között felszólalva arról beszélt, hogy az India által a kasmíri régióra kivetett, öt hónapja tartó blokád „célja a demográfia megváltoztatása és az, hogy kisebbségbe szorítsa a muszlimokat, ami valószínűleg új menekültválsághoz vezet”. „A világnak figyelembe kell vennie azt, ami történik éppen, és nyomást kell gyakorolnia az indiai kormányra egy újabb válság megelőzése érdekében” – fogalmazott a kormányfő, aki arra is figyelmeztetett, hogy ez végül „két, nukleáris fegyverrel rendelkező ország közötti konfliktusba torkollhat”.
Hán szólt az indiai állampolgársági törvény módosításáról szóló, múlt héten hatályba lépett jogszabályról is, amelynek értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt – vallási üldöztetés miatt – elmenekült buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak, zoroasztriánusoknak és keresztényeknek, de az iszlám vallásúaknak nem. A pakisztáni kormányfő szerint ez az intézkedés is olyan feszültséget szül, amely végül menekültválságot eredményezhet, amit Pakisztán, amelynek területén hárommillió menekült él, már nem bírna el.
