Mindenki számít
Amikor Selwyn Goldsmith építész a 60-as évek végén szabadalmaztatta Angliában találmányát, a lejtős járdaszélt, még nem sejtette, hogy a fogyatékossággal élők mindennapjainak megkönnyítését célzó törekvéseivel világméretű mozgalmat indít el.
Goldsmith kortársa, az amerikai Ronald L. Mace alkotta meg az egyetemes tervezés fogalmát, ami ma már a civil társadalom körében sem ismeretlen. Az egyetemes tervezés preventív gondolkodásmód, stratégia, amelynek lényege, hogy már a termékfejlesztés folyamatának az elején figyelembe veszik a használók képességeinek különbözőségét. A koncepció célja olyan termékek és szolgáltatások létrehozása, amiket az emberek alkalmazkodás nélkül képesek használni, igénybe venni. A kezdeményezés népszerűségét igazolja, hogy napról napra nő azon cégek a száma, amelyek fontosnak tartják ezt az irányelvet. Az alacsony padlós tömegközlekedési eszközök, a távirányító, a tépőzár vagy a hangoskönyv ma már nem számít újdonságnak, a mindennapi életet megkönnyítő eszközök palettája azonban folyamatosan bővül, sokszor egészen elképesztő elemekkel.
Napjaink egyik legismertebb divatcége nemrégiben olyan ruhákat dobott piacra, amelyek megkönnyítik az öltözködést a testi fogyatékossággal élők számára. A kollekció darabjai, amelyek egyébként első ránézésre semmiben sem különböznek egy átlagos ruhadarabtól, mágneses gombokkal, tépőzárral és félkezes cipzárral vannak felszerelve, hogy segítség nélkül is fel lehessen venni őket.
Az öltözködésben nyújt segítséget az egyik legnépszerűbb sportszergyártó új fejlesztésű cipője is. Ami a Vissza a jövőbe című népszerű sci-fi komédia idejében még csak álom volt, az ma már valóság, a különleges lábbeli ugyanis képes „megkötni” saját fűzőjét. Amint az ember sarka nyomást gyakorol az érzékelőre, a rendszer automatikusan szűkít, amíg a cipő nem illeszkedik tökéletesen a lábfejre.
Az Érezd a kilátást! nevű innováció a vakok és gyengén látók számára nyújt újfajta élményt az autózás során. A készülék folyamatosan fényképezi az út mellett futó tájat, majd a fotókat erős kontrasztú monokróm képekké alakítja, speciális LED-ekkel megvilágítva pedig az ablak üvegére vetíti őket. A szürke különböző árnyalatai más-más intenzitással vibrálnak, így az utasok tapintásuk révén reprodukálhatják az eléjük táruló látványt.
A labirintusmintájú V-Cube versenykocka lényege ugyanaz, mint a Rubik-kockáé: az összekevert elemeket úgy kell helyreállítani, hogy minden oldalra egyforma színű kerüljön. Bár a moldáv tervező nem kifejezetten látássérülteknek szánta a játékot, a V-Cube-ot kidomborodó felületének köszönhetően a vakok és gyengén látók is gond nélkül használhatják.
A Google okosevőeszközével ma már a Parkinson-kórban szenvedők és az idegredszeri károsodottak is képesek önállóan táplálkozni. Az USB-ről tölthető eszköz – amelyhez kanál- és villavégződés is csatolható – a benne található motornak köszönhetően jelentősen csökkenti a kéz remegését, így az étel nem esik le róla. Az okosevőeszköz azoknak is segítséget nyújt, akik kezüket nem képesek minden irányba mozgatni, feje ugyanis minden esetben korrigál.
2018 óta már Magyarországon is kapható a Bluetooth technológiára épülő virtuális zárrendszer. A szerkezet nyitásához nincs szükség másra, mint egy okostelefonra. Használatával anélkül engedhetünk be valakit a lakásunkba biztonságos és követhető módon, hogy egy pillanatra is találkoznánk vele. A virtuális zárrendszer segítséget nyújt azoknak is, akik kézsérülés miatt nem képesek a kulcs forgatására.
A magyar fejlesztésű UO tollat azoknak találtak ki, akiknek valamilyen oknál fogva nehezebben megy az írás. Jól jön egy ilyen segédeszköz az írni tanuló kisdiákoknak, a balkezeseknek, akik a feltámasztás révén kevésbé takarják az írásukat, az idősebbeknek, mivel a toll súlya miatt csillapítja a rezgő mozgást, de alkalmazható terápiás céllal is diszlexiából és diszgráfiából adódó problémák enyhítésére.
Magyarországon ma már applikáció segíti a kerekesszékesek és a babakocsis szülők közlekedését is. Az ingyenesen letölthető Route4u a világ első olyan útvonaltervezője, amely járda- és gyalogátkelő-adatokat, valamint tömegközlekedési információkat felhasználva személyre szabott, háztól házig navigációt biztosít bármilyen guruló eszközzel közlekedő ember részére. Az alkalmazásban üzletek, kávézók, éttermek és középületek akadálymentességi információit is megjelenítik. Megalkotásakor több mint tízezer helyszín került föl a térképre, ez a szám minden bizonnyal bővült azóta.
Hasonló elgondolás vezérelt egy szegedi fiatalokból álló csoportot, ők olyan applikációt készítettek, amelynek célja a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci helyzetének javítása. Az Equity elnevezésű projekt az álláskeresőket és a potenciális munkaadókat hivatott segíteni, újszerűsége pedig abban rejlik, hogy a regisztráció során a felhasználó képességeit és készségeit, illetve azok szintjét kell csak megadnia, azaz a rendszer a meglévő erőforrásokra fókuszál.
Az akadálymentes építészet remekei azok a játszóterek, amelyek az egyetemes tervezés szellemiségében, a felhasználók bevonásával készülnek. Az utóbbi időben Magyarországon is megsokasodott ezek száma, legutóbb Budapest XVIII. kerületében adtak át egy újabb létesítményt. A közösségi parkot úgy tervezték meg, hogy mind ép, mind fogyatékossággal élő gyerekek is használni tudják. Ám míg egy átlagos akadálymentes játszótér tele van olyan kiegészítőkkel, amelyek felhívják rá a figyelmet, hogy sérült gyerekeknek készült, a befogadó közösségi tereken észrevétlenül tették biztonságossá és mindenki által elérhetővé az elemeket.
