A lengyel ellenzék a Velencei Bizottságban reménykedik
Fel fogja tárni a bíróságokról szóló tervezett törvénymódosítások alkotmányellenes elemeit a lengyel ellenzék reményei szerint a Velencei Bizottság (VB) küldöttsége, amely a lengyel felsőház (szenátus) ellenzéki elnökének meghívására csütörtökön Varsóba érkezett, a kormánypárt szerint viszont maga a meghívás is jogsértő volt.
A 47 országot tömörítő Európa Tanács szakértői testületének véleményét a tervezett törvénymódosításokról Tomasz Grodzki, az ellenzéki többségű lengyel felsőház elnöke kérte. Előzőleg a parlament alsóháza (szejm) – amelyben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) van többségben – megszavazta és a szenátushoz továbbította a szóban forgó módosításokat. Ezek fegyelmi intézkedéseket tennének lehetővé olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak vagy megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezésének jogszerűségét. A tervezet megváltoztatná a legfelsőbb bíróság elnöke megválasztásának procedúráját is.
A szenátus pótolja azt, amit a szejm elmulasztott – jelentette ki Grodzki, miután fogadta az alkotmányjogászokból álló nemzetközi testület küldöttségét. Szerinte a „lehető legszélesebb körű egyeztetés” az Európai Bizottsággal, a VB-vel, valamint a lengyelországi szervezetekkel és szakértőkkel a készülő törvények szabályszerűségét szolgálja.
A szenátusi elnök elmondta: a Velencei Bizottság gyorsított eljárásban, a jövő hét közepén teszi közzé véleményét, amely majd a szenátorok rendelkezésére áll a felsőházi munka során.
Borys Budka, a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció frakcióelnöke szerint a Velencei Bizottság „feltárhatja a módosítások alkotmányellenes elemeit”.
A küldöttség a lengyel kormány képviselőivel is találkozót kezdeményezett. Jacek Czaputowicz külügyminiszter azonban csütörtökön közölte: Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel egyeztetve úgy döntöttek, hogy erre nem kerül sor. Ezt azzal indokolta, hogy a küldöttség nem a kormány által képviselt lengyel állam meghívására érkezik. Aláhúzta: a lengyel alkotmány értelmében a szenátusi elnöknek nincs illetékessége arra, hogy megbízás nélkül külföldi szervekhez forduljon.
Nem találkozik a küldöttséggel a szejm elnöke, a PiS soraiból megválasztott Elzbieta Witek sem. Ezt a szejm irodája azzal indokolta, hogy a Velencei Bizottság szerdán szeretett volna vele találkozni, Witek pedig jelenleg el van foglalva a szerdától ülésező alsóház irányításával.
A küldöttség látogatása péntekig tart, tagjai aznap a legfelsőbb bíróság elnökével és az emberi jogi szóvivővel találkoznak. Nem kizárt, hogy fogadják őket az igazságügyi tárca alacsonyabb rangú tisztségviselői is.
Grodzki a törvénymódosításokat szerdán Brüsszelben Vera Jourovával, az Európai Bizottság cseh alelnökével, valamint Didier Reynders igazságügyi EU-biztossal is megvitatta.
Az újabban kinevezett bírák legitimitását védő jogszabályt a PiS azután terjesztette elő, hogy a legfelsőbb bíróság egyik kamarája az Európai Bíróság tavaly novemberi döntésére hivatkozva kétségbe vonta a jelenlegi országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) függetlenségét, a döntés nyomán pedig egyes bírák megkérdőjelezték a KRS által államfői kinevezésre támogatott kollégáik bírói státusát is.
Amennyiben a szenátus nem hagyja jóvá a tervezetet, a szejm egyszerű többséggel újból megszavazhatja azt.
