Erdoğan megleckéztetheti a líbiai lázadókat
Törökország nem vonakodik „megleckéztetni” a nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal szemben harcoló Halifa Haftar tábornokot és hadseregét, ha folytatja támadásait a legitim vezetés és a líbiai emberek ellen – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedden Ankarában azt követően, hogy Haftar a líbiai rendezésről tartott hétfői moszkvai tárgyaláson nem írta alá a tűzszüneti megállapodást.
A török államfő, aki az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke is egyben, az AKP parlamenti frakcióülésén mondott beszédében számos alkalommal „puccsistának” nevezte Haftart. Erdogan közölte: az ENSZ-támogatta tripoli kormány rendkívül konstruktív és békéltető hozzáállást tanúsított Moszkvában, míg Haftar először igent mondott a fegyvernyugvásra, később „hazugságpuccsot” hajtva végre távozott a tárgyalóasztaltól, és „megfutamodott” az orosz fővárosból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Erdogan múlt szerdán Isztambulban egy fenntartható tűzszünetre szólította fel a szemben álló líbiai feleket január 12-én vasárnaptól, amit Haftar erői először – csütörtökön – még elutasítottak. A hadúr szombat este egyezett bele a fegyvernyugvásba, néhány órával később pedig a tripoli kormány is elfogadta a harcok beszüntetését.
Hétfőn Moszkvában az érintettek orosz és török közvetítéssel, közvetve egyezkedtek egymással, majd Haftar kedd reggelig időt kért. Végül nem írta alá a tűzszüneti megállapodást, és elhagyta az orosz fővárost.
Erdogan január 5-én jelentette be, hogy Ankara és Tripoli novemberben kötött biztonsági együttműködési megállapodása alapján megkezdődött a török katonák fokozatos Líbiába telepítése az egységkormány támogatása érdekében. Hangsúlyozta: a török katonáknak koordinációs feladataik lesznek a helyi műveleti központban, harci cselekményekben nem vesznek részt. A Hürriyet török kormánypárti napilap múlt szerdán arról írt, hogy első körben egy 35 fős török katonai kontingens ment Líbiába a kormányerők koordinálása és kiképzése céljából.
A török elnök keddi felszólalásában úgy vélte, hogy ha Törökország nem avatkozott volna közbe Líbiában, „puccsista Haftar” az egész országot irányítása alá vonta volna, a nép pedig „az üldöztetés karmaiba esett volna”. Hozzátette: a tábornok tűzszüneti feltételei mutatják Haftar „igazi arcát”. Leszögezte: „az ezt követő időszakban Putyinon és csapatán a sor”.
Törökország és Oroszország ellentétes oldalán áll a líbiai polgárháborúban, Ankara Szarrádzs kormányát, Moszkva viszont a Haftar parancsnok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereget támogatja.
Mevlüt Cavusoglu a parlamenti frakcióülés előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: ha Haftar így folytatja, a líbiai polgárháború befejezését elősegíteni hivatott berlini folyamatnak, és a január 19-én vasárnapra tervezett ottani találkozónak nem lesz értelme. „Nyilvánvalóvá vált, hogy ki akar békét, egységet és ki háborút” – fogalmazott a török diplomácia vezetője.
Az Anadolu török hírügynökség a líbiai egységkormányra hivatkozva közölte, hogy Haftar Tripolitól délre összevonta csapatait, feltehetően egy újabb támadáshoz a főváros ellen.
Erdogan keddi beszédében a líbiaival párhuzamosan vasárnaptól, a szíriai lázadók utolsó bástyájának számító Idlíb térségében életbe lépett tűzszünetre is kitért. Aláhúzta: „Törökország eltökélt, hogy ‘személyesen’ előzze meg a damaszkuszi rezsimnek a fegyvernyugvás megsértésére irányuló kísérleteit”.
A török vezető szólt a nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett északkelet-szíriai kurd fegyveresek ellen október 9-én indított török hadműveletről is, amely amerikai és orosz közvetítés révén rövid idő után tűzszüneti szakaszba lépett. Rámutatott: az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia még mindig követ el támadásokat. „A nekünk tett ígéretek és a terepen tapasztalható helyzet között nagy eltérések mutatkoznak, ha kell, onnan folytatjuk az offenzívát, ahol abbahagytuk” – hívta fel a figyelmet.
Erdogan végül leszögezte: Törökországot „nem a kalandvágy hajtja” sem Líbiában, sem Szíriában, sem máshol, és nincsenek imperialista törekvései sem. „Szemünket nem vakítja el az olaj és a pénz, egyetlen célunk a saját és ‘testvéreink’ jogainak, jövőjének védelme” – tette hozzá.
