A Velencei Bizottság nekiment Lengyelországnak
A lengyel szenátusban minap vitára bocsátott, a bíróságokról szóló törvénymódosítások elutasítását javasolta csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a 47 országot tömörítő Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság - közölte a lengyel média.
Az ellenzéki többségű felsőház honlapján is olvasható, Tomasz Grodzki szenátusi elnök kérésére készített, sürgősségi eljárásban kiadott, nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint egyes tervezett törvénymódosításokat a lengyel igazságügyi rendszer „további gyengítésének lehet tekinteni”.
Az alsóházban (szejm) – ahol a kormánypárt van többségben – tavaly decemberben megszavazott tervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé a politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák esetében. E módosítások helyett „más megoldásokat kell találni” – javasolta a Velencei Bizottság.
Az új előírások korlátozhatják a bírák szólásszabadságát és gyülekezési jogukat – áll a jelentésben.
Komolytalannak, a valódi jelentés paródiájának nevezte a Velencei Bizottság csütörtöki, a lengyel bíróságokról szóló törvénymódosítások elutasítását javasló állásfoglalását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter. A politikus szerint a dokumentum nem tekinthető hivatalosnak.
Az állásfoglalás „egy nemzetközi testület által kiadott vélemény paródiájának” tűnik, visszhangoznak benne az úgynevezett régi EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek korábbi, „felsőbbrendűségi érzetről” tanúskodó kijelentései – jelentette ki Ziobro az ellenzéki többségű lengyel felsőház elnökének kérésére sürgősségi eljárásban készített, nem kötelező érvényű bizottsági iratról.
A varsói kormány már múlt héten jelezte: az állásfoglalást nem tekinti majd hivatalosnak. (MTI)
A lengyel bírák „lehetetlen helyzetben találják magukat”, mert többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága és az uniós jog szellemében hozott döntések miatt fenyegethetik őket fegyelmi eljárások – olvasható a dokumentumban.
Lehetetlenné válhat, hogy a lengyelországi bíróságok megvizsgálják más lengyel bíróságok függetlenségét és elfogulatlanságát – folytatódik a jelentés.
Az ilyen vizsgálat szükségességét a bizottság azzal indokolta, hogy a „régi” (az előző kormányok idején kinevezett bírákból álló) és az „új” bíróságok között „jogi szakadás” áll fenn, amely helyzetet a bizottság szakértői szerint gyorsan orvosolni kell.
A jelentés megemlíti az új bírák jelöltségét az államfői kinevezés előtt véleményező országos igazságügyi tanács „messzemenő átpolitizálását” is, mégpedig amiatt, hogy a tanács egy részét képező bírákat a korábbi igazságügyi reform nyomán a parlament – nem pedig bírói szervezetek – választja meg.
A dokumentum kifogásolja továbbá a lengyel igazságügyi miniszter „növekvő befolyását a (bírákkal szembeni) fegyelmi eljárásokban”.
„A válság további mélyülését elkerülendő” a szakértők szorgalmazták egy korábbi, 2017-es lengyel vonatkozású bizottsági jelentésben foglalt javaslatok érvényesítését.
A sürgősségi eljárásban kiadott véleményt a Velencei Bizottság plenáris ülésén, március végén kell még jóváhagyni.
