Koronavírus: negyvenezren is megfertőződhettek

Az emberiség történetének legnagyobb karanténját rendelték el, a kínai vezetés 60 millió lakos mozgását korlátozza 20 városban, a gócpontból kiindulva, eleinte ez azonban nem elég szigorúan és gondosan történt, az epicentrumból, a 11 milliós Vuhanból még a korlátozás elrendelése előtt távozott ötmillió ember. A vezetés ebből tanulva a többi városban már bejelentés nélkül rendelt el korlátozást, illetve egész Kína részleges karantén alá került, miután hétfőtől az egész országra vonatkozóan leállították az összes csoportos, bel- és külföldre irányuló utazást – ezt egyébként a magyar turizmus is megérezte.

A drasztikus intézkedéseket részben indokolja, hogy éppen esedékes a legnagyobb kínai ünnep, a holdújév, amikor általában családok százmilliói kelnek útra, és ez ideális közeget teremtene a járvány terjedéséhez. Pekingben és Hongkongban az újévi ünnepségeket lemondták, a Tiltott Várost, Sanghajban a Disneylandet, továbbá a Kínai Nagy Fal népszerű részeit is lezárták. 

Az érintett területek nagyjából úgy festenek most, mint egy kezdődő apokalipszis díszletei a videók alapján: a repterek és vasútállomások bezárva, az egyébként túlzsúfolt, hat-nyolcsávos utakon alig van egy-két jármű, tömegközlekedés nincs, bezártak az iskolák, a mozik és a színházak, néhány maszkos gyalogost látni az utcákon, szürreális módon épp az ünnepi fények alatt. A Starbucks közölte, ideiglenesen bezárja mind a 90 kávéházát Hupei tartományban, a McDonald’s öt nagyvárosban tett ugyanígy. Csak az élelmiszerboltokba és a gyógyszertárakba járnak az emberek.

Eddig hat koronavírust ismertünk, ami embert képes megfertőzni, ebből négy enyhe tüneteket okoz, kettő súlyosabbat, ez a SARS és a MERS. A 2019-nCoV egy új, a hetedik. Feltételezhetően denevérből indult ki, mert a genomja elég nagy arányban megegyezik a SARS-éval, onnan pedig közvetlenül vagy köztigazda részvételével került az emberre, ez a kérdés még tisztázásra vár. 

Egy vírust kétféle mutató jellemez: jelen állás szerint az új koronavírus esetében három százalék körüli a halálozási arány, ami egyébként elég alacsony.

Annak idején a SARS-ban összesen 8098-an betegedtek meg, 774-en haltak meg, ez 9,6 százalékos halálozási arány. A 2012-ben kitört, közel-keleti MERS esetében tavaly decemberig 2468 megbetegedést jelentettek, 851 ember halt meg, ami magas, 34,5 százalék.

Ugyanakkor az új vírus terjedési sebessége elég nagy. A vírusok másik mutatója ugyanis a reprodukciós ráta (R0 érték), vagyis az, hogy egy beteg hány másiknak adja át a vírust. Ez a jelenlegi elemzések szerint 2-3. Cseppfertőzéssel terjed, elég, ha valaki tüsszent a metrón. Ami még inkább megkönnyíti ennek a vírusnak a terjedését, az az, hogy lappangási idő alatt is képes fertőzni, és ez 14 nap is lehet.

A hivatalos, bejelentett esetek számánál jóval több lehet a fertőzött. Gabriel Leung közegészségügyi szakértő, a hongkongi egyetem orvosi karának dékánja hétfői sajtótájékoztatóján minimum 25 ezerre becsülte a már megfertőzöttek számát, de a matematikai modellek alapján a tünetek nélküli, a lappangás stádiumában lévő megbetegedések száma 40 ezer is lehet. Leung szerint a fertőzések száma hatnaponta megduplázódhat, várhatóan áprilisban és májusban éri el a csúcspontot azokon a területeken, ahol a járvány már megjelent. A szakértő felvetette, fel kell készülnünk arra, hogy ez a különös járvány világjárvány lesz.

Tényleges világjárvány egyébként utoljára a spanyolnátha volt az első világháború alatt. Habár voltak olyan vírusok azóta, amelyek több országban és földrészen is megjelentek, az esetszámok alapján ezek elterjedését nem nevezhetjük világjárványnak. Az új koronavírust Kínán kívül 15 további helyszínen mutatták ki, a fertőzöttek nagy része korábban Vuhanban járt, de most már Németországban és Japánban is van olyan beteg, aki nem volt az epicentrumban, vagyis Kínán kívül is terjed emberről emberre a vírus. 

Ez azért fontos, mert az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO eddig arra hivatkozva nem hirdette ki a Public Health Emergency of International Concernt (PHEIC), hogy „jelen pillanatban nincs bizonyítékunk arra, hogy Kínán kívül emberről emberre terjed a vírus”. A PHEIC magyarul nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek fordítható, elrendelését a szakma egyébként indokoltnak tartotta volna. PHEIC esetén potenciálisan szükség lehet összehangolt és azonnali fellépésre, és az államok jogi kötelezettsége, hogy haladéktalanul reagáljanak rá. A vészhelyzet kihirdetésének elmaradása azért is furcsa, mert a nyilatkozatot a 2002/2003-as SARS-járvány után fejlesztették ki, azóta a 2009. évi H1N1, a 2014. évi polio, a 2014. évi ebola, a 2015–16 közötti Zika-vírus és a 2018-ban kitört Kivu Ebola-járvány kapcsán is kihirdették.

A vírus tünetei nagyjából ugyanazok, amelyek bármelyik influenzánál vagy megfázáskor előfordulnak: láz, köhögés, orrfolyás, általános levertség, torokfájás. A betegség súlyosbodása esetén légzési nehézségek lépnek fel.

Nem gyógyítható, a gyógyult betegeknél tüneteket kezeltek, megelőzték a kiszáradást, lázat csillapítottak és a bakteriális szövődmények ellen küzdöttek antibiotikumokkal.

Több reptéren, így az USA-ban szűrik az utasokat, infravörös szenzorokkal, Csehországban szintén nézik a tüneteket. Ez természetesen jobb mint a semmi, de a lappangási időszakban nincsenek tünetek, tehát nem elég hatásos védekezési mód. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban egy vírus terjedése ellen a többféle intézkedési mód jelenthet megoldást, tehát ilyen értelemben a karanténnak is van értelme, annak ellenére, hogy hosszú távon többek között nagyon komoly gazdasági hatásai vannak. 

Tételezzük fel, hogy Magyarország is komolyan érintetté válik. Mit tehet az egyén ebben az esetben? Elsősorban arra kell vigyázni, ne köhögjön és ne tüsszentsen le minket egy beteg, tartsunk két méter távolságot. A maszk nem ad teljes védelmet, a nagyobb nyálcseppeket felfogja, de nem zár légmentesen.

Sokat segít viszont a gyakori és alapos kézmosás meleg vízzel, szappannal, illetve az ezt követő fertőtlenítést is érdemes elvégezni.

Ha mi magunk vagyunk betegek, ne úgy tüsszentsünk, hogy a szánk elé tesszük a kezünket: vagy zsebkendőbe vagy könyökhajlatba, az biztosan felfogja a nagy sebességgel kirepülő nyálcseppecskéket. Ha lehet, viseljünk maszkot, tartsuk a távolságot és keressünk fel egészségügyi intézményt.

Az Egyesült Államok, a franciák, az ausztrálok, a spanyolok és a japánok is bejelentették vagy megkezdték állampolgáraik evakuálását, közben cégek, például a Peugeot is haza szeretné hozni a munkatársait. Magyar külképviselet nyolc magyar állampolgárról tud, aki a járvány gócpontjának számító Hupej tartományban tartózkodik, közülük heten kívánják elhagyni a térséget. Ők egy evakuációs akcióban, légi úton tudják majd elhagyni a területet, ezt Szijjártó Péter külügyminiszter mondta el újságírói kérdésre, jelezve, hogy az európai uniós tagországok között szoros koordináció működik ennek érdekében.

A Külügyminisztérium a bejelentése szerint fokozottan figyeli, hogy a különböző országok milyen biztonsági protokollokat léptetnek érvénybe, Menczer Tamás tájékoztatása szerint az EU-s államok túlnyomó többsége egyelőre nem vezetett be ilyeneket, Magyarországon sem tartják indokoltnak.

Az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint a magyar egészségügyi rendszer felkészült, rendelkezésre állnak a vírust kimutatni képes tesztek. Itthon eddig két gyanús eset volt, de egyik sem volt koronavírus. Müller Cecília szerint ha megjelenne Magyarországon a fertőzés, Budapesten és vidéken is megvannak azok az egészségügyi protokollok, amelyek szerint el kell járni. Egyúttal hangsúlyozta, itt kicsi az esélye a járványnak. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pedig kedden bejelentette, minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek fogadására.

A Budapest Airport is felkészült arra, ha a magyar hatóságok rendkívüli intézkedéseket vezetnek be a Liszt Ferenc repülőtéren, illetve szerdán helyezik ki az utasforgalmi területeken a folyékony kézfertőtlenítő szereket, és gyakrabban végeznek fertőtlenítő takarítást. 

Aktuális – január 29-én megjelent – lapszámunkban is beszámoltunk a fejleményekről, Jakab Ferenc professzort, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai csoportjának vezetőjét is megkérdezve, akinek véleménye szerint „civilizációnk elért egy olyan szintet, amelynek keretében egy ilyen vírust már igen nehezen tudunk behatárolni.”.

A Globális Felkészültséget Monitorozó Testületet tavaly hozta létre a WHO és a Világbank, szakértői szerint a világ országai nincsenek felkészülve egy gyorsan terjedő világjárvány megfékezésére, a rendelkezésre álló eszközök elégtelenek. A WHO csak a 2011-18 közötti hét évben 1483 különböző járvánnyal kellett hogy megküzdjön, és a költségek minden alkalommal emelkedtek.

Ugyanakkor a filmek népszerű témája, egy apokalipszisszerű, emberiséget kipusztító járvány azért nem alakulhat ki, mert a vírusnak sem célja a fertőzött szervezet megölése, hiszen akkor maga is elpusztul. Ezért minden járvány megszelídül, lecseng egy idő után: van, aki meghal, mások meggyógyulnak, sokan pedig tünetmentesek maradnak. Maga az emberiség tehát mindenképp túléli, csak nyilván mi is szeretnénk a szerencsések között lenni.