A fogantatástól a foglalkoztatásig

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő egy 2009-es felmérés alapján az egyéni jövedelmek tekintetében Magyarország legszegényebb települése volt. A 2100 fős faluban az önkormányzatnak nincs adóbevétele, a működés minden forrásukat felemészti. A lakosok 95 százaléka cigány.

–  Van olyan év, hogy több gyermek születik Tiszabőn, mint a négyszer nagyobb, nyolcezres lélekszámú Kunhegyesen – érzékelteti a születések magas számát a Demokratának Bíró Zoltán polgármester. A három éve indított Jelenlét program fókuszában ezért a születendő gyermekek állnak.

Együtt a családokkal

Kubicsek Judit, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskolájának igazgatója lapunknak elmondta, a 312 tanuló 97 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Bár a nyolc osztályt majdnem minden diák elvégzi, a továbbtanulók közül sokan csak a kilencedikig vagy a tizedikig jutnak.

–  Sajnos a különféle szociális problémák, mint a szegénység, az éhezés vagy a szülők lakhatási nehézségei rányomják a bélyegüket a tanulás hatékonyságára – magyarázza az igazgatónő.

A lemorzsolódás azonban már javuló tendenciát mutat, egyre többen szereznek szakmát és érettségit. A máltaiak nyomon követik a továbbtanuló diákokat: tavaly hárman érettségiztek le, és öten szereztek szakmát, közülük többen visszaültek érettségit adó képzésre. Erre az utóbbi tíz évben nem akadt példa.

–  Évtizedekig súlyos problémákkal küszködött az iskola. Előfordult, hogy nem volt áram és fűtés, alapvető eszközök hiányoztak. Bevallom, azokban az időkben majdnem feladtam. Azt éreztem, nem tudok a gyerekeknek már mit adni, és nem akartam asszisztálni ehhez a nincstelenséghez, ahol még a papír és az íróeszköz is hiányzik – emlékszik vissza Tasi Krisztina, a tiszabői Jelenlét program vezetője, aki tizenhat éve dolgozik az általános iskolában.

A program lényegét neve is mutatja: jelen lenni a faluban, együtt lélegezni a családokkal, ezáltal átérezni a problémáikat, hogy az itt élők ne valami kívülről rájuk erőltetett „megoldást” kapjanak.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy kormányhatározat nyomán három éve érkezett meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőre, és kezdte el oktatási, foglalkoztatási és szociális elemekből álló programját. Az általános iskola fenntartását 2016 szeptemberében vették át az emberi erőforrások miniszterének irányítása alatt működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól.

A kétszáz éves, lelakott, omladozó kastélyépület felújítását, bővítését több mint 350 millió forinttal támogatja az állam a Széchenyi 2020 program keretében, és a Máltai Szeretetszolgálat is több mint százmilliót költött eddig rá. A program – amelyen helyben több mint húszan dolgoznak – a fogantatástól a foglalkoztatásig szeretné végigkísérni a gyermekek életét.

Ennek másik fontos eleme a Tündérkert Biztos Kezdet Gyermekház, amely egy éve működik. Az intézményben hároméves korig foglalkoznak a gyermekekkel, akik sokszor itt fognak először játékot a kezükbe. Többféle szakember, köztük mozgásfejlesztő és pszichológus is dolgozik itt.

–  Hosszú folyamat volt, mire sikerült az édesanyákkal bizalmi légkört teremteni. Vannak tabutémák, mint például a fogamzásgátlás, amiről csak nagyon óvatosan lehet velük beszélni – meséli Bozsó Zita, a Gyermekház dolgozója.

Tasi Krisztina hozzáteszi, a cigány asszonyok körében előfordul az a szemlélet, hogy akit nem ver az ura, azt nem is szereti. Nagyon körültekintően kell elmagyarázniuk, hogy nem ez a normális. Mivel a bántalmazásnak van egy sajátos dinamikája, többször is előfordult, hogy egy bántalmazott anya otthonba való elhelyezése után visszatért a férjéhez. A Gyermekház egyik helyiségét rendelővé alakították át, itt védőnői szolgálat is működik, nem kell a kismamáknak Szolnokig vagy Törökszentmiklósig utazniuk a vérvételért. Hamarosan háziorvos is lesz Tiszabőn, erre utoljára 2004-ben volt példa.

Mindenki számít

Az állami normatívából létrehozott tanodában hétköznaponként egyénre szabott fejlesztéseket tartanak, mellette gitárt és cigány táncot is tanítanak. A máltaiak gyakran szerveznek kirándulást például a Balatonra vagy a Mátrába, különben a gyerekek talán egész életükben nem mozdulnának ki a településről. A kirándulások alkalmával nemcsak az utazás élménye a fontos, hanem az is, hogy közben olyan alapvető dolgokat is megtanulnak, mint például az angolvécé használata, hiszen sok családnál csak pottyantós illemhely van.

–  Több száz családnak lenne szüksége olyan hathatós, mély beavatkozásra, amely a lakhatási problémákon segít. Igyekszünk mindenkit szemmel tartani, télen figyeljük, melyik háznál nem füstöl a kémény, mert nem tudnak begyújtani tüzelő hiányában – mondja Tasi Krisztina.

Nagy probléma, hogy egyre több fiatal drogozik, ami a közös tűhasználat miatt például az AIDS, a hepatitis és egyéb fertőző betegségek terjedéséhez vezethet. A máltaiak hívására a közeljövőben orvostanhallgatók érkeznek Tiszabőre segíteni, hátha sikerül visszaszorítani a kábítószer-használatot.

A községben hamarosan egy savanyítóüzem is megkezdi a működését. Különféle savanyúságokat, vegyes káposztát, céklát, valamint lekvárokat, csatnikat fognak készíteni, amelyeket a SPAR üzlethálózatban forgalmaznak majd. Az alapanyagok részben a helyi közfoglalkoztatásból, az önkormányzat fóliasátrából, részben helyi kistermelőktől származnak. Ezzel is szeretnék a helyieket a kiskerti termesztésre ösztönözni.

–  Nagybani áron felvásároljuk tőlük a paradicsomot, a káposztát, és kisebb mennyiségeket is átveszünk, hátha később többet termel majd az illető. Segítünk a termelésben is, a közeljövőben húsz telket szántunk fel – fűzi hozzá Tasi Krisztina.

Az állami támogatásból megvalósuló savanyítóüzemnek óriási jelentősége van egy olyan településen, ahol évtizedek óta nincs munkahely. A négy családban, ahonnan az asszonyok minden reggel munkába indulnak, a gyermekek már belenőnek abba, hogy a munkának becsülete van.

A falu főterén, a polgármesteri hivatal szomszédságában éktelenkedő romos épület az egykori művelődési ház, amelyet a kétezres évek elején egy tiszai árvíz döntött romba. Hamarosan újra élet költözhet a falai közé, ugyanis a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába került; főzőkonyhát szeretnének itt berendezni, mellette pedig egy bölcsődét. Tiszabőn évente nyolcvan gyermek születik, miközben a szomszéd, többségében magyarlakta faluban évente csak heten-nyolcan jönnek világra.

–  Ezek a fiatalok azért vannak nehéz helyzetben, mert a pszichoszociális fejlődésükből kimarad egy fontos fázis. Ahogy vége a gyermekkornak, már maguk is gyermeket vállalnak, így életük rögtön a felnőtt szakaszba lép – magyarázza Tasi Krisztina. Úgy látja, a változásnak már mutatkoznak apróbb jelei.

–  Akiket gyerekként tíz éve tanítottunk, már három-négy gyermekük van, akikkel viszont most foglalkozunk, azoknak már teljesen más a jövőképük – mondja.

Lesznek követőik

A szeretetszolgálat ideérkezése előtt a kismamák alultápláltak voltak, nem tudták megvenni a tápszereket, vitaminokat, a pelenkát. Először ezen a krízishelyzeten segítettek, majd nyitottak egy közfürdőt, mert sok házban nincs fürdőszoba.

–  A máltaiaknak nagy köszönettel tartozunk, amiért nem állt meg az élet Tiszabőn, a kormánynak pedig azért, mert a megyében mi kaptuk a második legnagyobb szociális tűzifaadományt, amelyből minden házban egy hónapig tudnak fűteni – mondja a polgármester.

Az elvándorlás megakadályozására szeretnének egy szakmunkás-oktatóközpontot, valamint foglalkoztatókat létesíteni, továbbá egy közösségi házat és egy közparkot is, ahol a nemzeti ünnepeket meg tudnák ünnepelni.

–  Ezek persze akkora álmok, hogy talán soha nem is válnak valóra – jegyzi meg.

Pesszimizmusa azonban alighanem alaptalan, hiszen pár éve még az is elképzelhetetlen volt, ami ma már a mindennapok része a faluban. A tiszabői modell ugyanis másoknak is elhozhatja a szebb jövőt. A tervek szerint a Jelenlét programot a kormány háromszáz hátrányos helyzetű településen alkalmazná, mindig a helyi viszonyokra szabva.