Megújuló évszázadok

–  2016-ban indult a program: milyen eredmények születtek az elmúlt négy évben?

–  A Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram előtt, 2010 óta országszerte örvendetesen nagy számú műemléket hoztak rendbe, a programok keretében pedig egységes szemléletben, állami tulajdonú, kiemelkedően jelentős műemlékek újulnak meg. A listán összesen harmincnégy műemlék szerepel, jelenleg hét épület rekonstrukciója van nyolcvanöt-kilencven százalékos állapotban, a tatai Esterházy-kastély fő szárnya pedig már teljesen elkészült. 2021 végére valamennyi vár és kastély teljes körű rekonstrukciója lezárul. Átlagosan három-négy évet vesz igénybe egy-egy ilyen rendbehozatal, az előkészítés és a tényleges felújítás a projekt idejének ötven-ötven százalékát teszi ki. A legelső fázis a levéltári és restaurátori kutatásoké, ez utóbbi kiterjed kőre, fára, fémre, stukkókra, falképekre is. Ezután kerül sor az engedélyes, majd a kiviteli tervek készítésére. Közben készül a megvalósítási tanulmány, valamint a felújított térbe megálmodott kiállítás forgatókönyve. Ezek után indulhat a generálkivitelezési tender, ez általában fél év, amit a látványos szakasz, azaz maga az építkezés követ.

–  Mi mindent vettek figyelembe a felújítandó műemlékek lajstromának összeállításánál?

–  Sokrétű szakmai szempontrendszer alapján döntöttük el, mely épületek kerüljenek a lista elejére, a programok mostani ütemébe. Ebben szerepeltek többek között turisztikai, művészettörténeti, művelődéstörténeti, kultúrtörténeti megfontolások, és persze az épület statikai állapotát is felmértük. Emellett számításba vettük a földrajzi elhelyezkedést, már amennyire a történeti hagyományaink engedték: a dél-alföldi régió három megyéjében egy várunk maradt, a gyulai, az észak-alföldi három megyéjében ugyancsak egyetlen várunk áll ma, a kisvárdai. Ezek figyelembevételével mégis törekedtünk rá, hogy országszerte egységes eloszlást mutassanak a felújított műemlékek. Fontos szempont volt az is, hogy a Nemzeti kastélyprogramba az olyan kevésbé ismert műemlékek is bekerüljenek, mint például a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria.

–  A romvárak ugyanakkor katalizátorai lehetnek egy-egy térség kulturális turizmusának.

–  Erre lehet példa az Aggtelek mellett fekvő, szögligeti Szádvár, amely több mint három évszázada érintetlen, tavaly viszont elindult a várrom helyreállításának első nagyobb léptékű üteme.

–  Mi alapján döntik el, hogy az adott műemlék mely történelmi korszakát állítják vissza?

–  Ehhez van szükség a részletes kutatásokra, feltárásokra, hogy lássuk, mennyire maradtak fenn, vagy éppen mennyire töredékesek egy adott korszak emlékei. Általában az épület legjellemzőbb és legértékesebb korszakát állítjuk helyre, minden esetben egyedi megközelítés, gondos mérlegelés alapján. Fontos, hogy a végeredmény harmonikus látványt nyújtson, és a nagyközönség számára is értelmezhető legyen. Ma már az okoseszközök segítségével szemléletesen el lehet mesélni egy műemlék történetét.

–  Mit jelent egy kastély- vagy várfelújítás az adott térségnek?

–  Elsősorban munkahelyeket. A zempléni várak példáját említhetném: a kilencvennyolc lakosú Regéc részben már felújított vára a település vagyonkezelésében van, és a fejlesztés után több mint negyvenezer látogatót vonz évente. A füzéri várban jelenleg a felújítás második üteme zajlik, ez a műemlék a térség legnagyobb foglalkoztatója. Helyi vállalkozások is munkához jutottak, a faluban készült termékeket a környékbeli kisvállalkozók, őstermelők szállítják be a vár ajándékboltjába. Füzérre évente több mint nyolcvanezer turista látogat el, így e műemlék megnyitása fontos bevételi forrása a térségnek. De van olyan váras település is, ahol a harminc évvel ezelőtt bezárt vendéglő nyitott újra. Vagyis a sikeres kulturális attrakció miatt megélénkülő turizmus akár az egész kistérséget képes felemelni egy precízen megtervezett és működtetett műemlék-helyreállítás révén. És akkor még nem beszéltünk a műemlékek identitásképző erejéről: egy-egy olyan szerencsés településen, ahol történelmileg fontos vár vagy kastély áll, annak sorsa, állapota országosan is szimbolikus jelentőséggel bír.

–  Nyilván kulcskérdés, hogy a felújítás után ne maradjanak magukra az épületek. Ehhez az adott térségben szükség van még legalább két-három olyan turisztikai elemre, amik összességében akár egy hosszú hétvégére is odacsalogatják a látogatókat. Van erre valamiféle recept?

–  A Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram katalizátora lehet ennek. Mi az első lépést tesszük meg a felújítással és azzal, hogy az állami NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. professzionálisan működteti az új műemléki attrakciókat. Természetesen együttműködünk az önkormányzatokkal és a térség turisztikai szereplőivel is. A további fejlesztések esetében szükség van ugyanakkor helyi összefogásra, ami általában magától létrejön. A már említett zempléni várak, Boldogkő, Regéc, Füzér, Hollókő, Sirok, Siklós, Sümeg, Szigliget, és még sorolhatnám, jó példák a nyereséges működésre, igaz, ehhez valóban kell az is, hogy a közelben más kedvelt turisztikai célpontok, illetve nívós vendéglátó- és szálláshelyek is legyenek. Nagyon fontos, hogy a már elkészült épületek friss, XXI. századi, interaktív eszközökkel felszerelt, az érdeklődést valóban felkeltő, élményt jelentő kiállításokkal várják a látogatókat. A 2012 és 2015 között helyreállított gyulai Almásy-kastély, a pannonhalmi vagy a zirci apátság, a keszthelyi Festetics-kastély, az egri érseki palota új tárlatai, az egervári Nádasdy-várkastély vagy a tolcsvai Szirmay–Waldbott-kastély rendhagyó kiállításai jó példák arra, hogy az újszerű történeti koncepció és az érdekesen tálalt tartalom valóban vonzza az érdeklődőket.

–  És ez elegendő arra, hogy a műemlék önfenntartóvá váljon?

–  Cél, hogy a kastélyok és a várak egyszeri tőkejuttatás, azaz komplex felújítás és a műemléki adottságoknak megfelelő új, méltó rendeltetés megtalálása után lehetőség szerint legalább nullszaldósan működjenek. Nem szabad beleesni a régi hibába, azaz hogy a rosszul megválasztott funkció néhány évtized múltán az épületet visszalöki a korábbi helyzetébe. A hazai kastélyok magukban hordozzák a lehetőséget, hogy a szellemiségükhöz méltó funkcióikból is meg tudjanak élni. Nyilván a jegybevétel csupán az egyharmadát jelenti a fenntartási költségeknek, de ma már mindenhol működik ajándékbolt, kávézó; jól felépített egyedi rendezvénystruktúrával, a kastélypark bevonásával pedig számos jövedelemtermelő program szervezhető az esküvőktől a csapatépítő tréningeken, osztálykirándulásokon át a tematikus fesztiválokig. Extrabevételt jelentenek a filmforgatások, ezeket tudatosan csatornázzuk be, folyományaként a hazánk iránt az elmúlt években megélénkült nemzetközi filmes érdeklődésnek.