Egészség és kultúra
A nyugati egészségügyben egyre inkább teret nyer a holisztikus szemlélet, amit újszerű kezdeményezések igazolnak: Kanadában és Nagy-Britanniában például kulturális programokat írnak fel receptre. Kutatások bizonyították, hogy a tánc, a zene, a képzőművészet gyógyító energiákat hoz működésbe a szervezetben.
Számos betegségre adhat gyógyírt a kultúra és a művészetek élvezete. Az Egészségügyi Világszervezet Koppenhágában és Helsinkiben publikált jelentése, a Health Evidence Network az eddigi legalaposabb és legátfogóbb módon foglalkozott a témával, több mint háromezer kutatás eredményét feldolgozva. Öt kategóriában vizsgálták a művészetek hatását az egészségre: előadó-művészetekben, mint a zene, a tánc, az éneklés és a színház; a képzőművészetben, mint a formatervezés, fotózás, festészet, kézművesség; az irodalomban, amibe az olvasás, írás tartozik; a kultúra területe, amelybe a múzeum-, koncert- és színházlátogatás került; valamint az online művészet, ahová az animációt és a digitális művészeteket sorolták.
Komolyzene receptre
A tanulmány eredményeire rímel a brit egészségügyi miniszter nemrégiben bejelentett rendhagyó ötlete, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy művészetterápiás foglalkozást írjanak fel a betegeiknek. A művészet segítségével a lélek erejét és a szervezetben megjelenő pozitív folyamatokat szeretnék mozgósítani a gyógyulás érdekében. A brit példa a művészetterápiát a demencia, a különféle pszichózisok, mentális egészségi problémák, sőt, a tüdő megbetegedéseiben is gyógyító erejűnek véli: a betegek így énekórákat, táncleckéket, személyre szabott zenei összeállítást is kaphatnak a tabletták és más kezelések kiegészítőjeként. A britek e szociális receptek felírását igyekeznek integrálni az egészségügyi rendszerbe, beleértve azt a folyamatot is, amely főként a háziorvosokat igazítja majd el a művészetterápiák világában. Nagy-Britanniában e kezdeményezést dokumentált vizsgálatok is alátámasztották: a Royal Philharmonic Orchestra és Hull városának stroke-on átesett betegei közötti együttműködés keretében a betegek hangszereken kezdtek tanulni és játszani, e zenei leckék pedig a résztvevők 90 százalékának javítottak a fizikai, lelki és mentális állapotán. Egy glouchestershire-i kórházban énekórákat írtak fel a tüdőbetegeknek terápiakiegészítésként, hiszen a helyesen alkalmazott és intenzíven gyakorolt légzéstechnika javíthatja a tüdő megbetegedéseiben szenvedők komfortérzetét, szubjektív állapotát.
Kodály óta tudjuk, hogy a zene lelki táplálék, ami semmi mással nem pótolható. A zene élvezete – akár hallgatjuk, akár hangszeren játszunk vagy éneklünk – mindenképpen kedélyjavító. Vizsgálatok bizonyították, hogy műtét utáni rehabilitációban kifejezetten pozitív hatásai vannak a zenehallgatásnak: pihentet, ellazít, így gyorsítva a felépülést. Az agyvérzésen átesett betegek vagy daganatban szenvedők esetében segít mérsékelni a fizikai fájdalmat, a rossz közérzetet, és megkönnyíti, hogy a páciensek beszéljenek az érzelmeikről, csökkentve a betegségtudat vagy a halálfélelem előidézte szorongást.
De nemcsak a betegségben, hanem a hétköznapi életben is segíthet harmóniára lelni. Ki gondolná például, hogy a lassú, andalító zene mellett az ember hajlamosabb sokkal lassabban enni, aminek köszönhetően kevesebb étellel éri el a teltségérzetet – vagyis a zenehallgatást akár a fogyókúra hatékonyságának növelése érdekében is bevethető. Kutatások bizonyították, hogy a muzsika segít a szorongásos és depresszív tünetek enyhítésében. A klasszikus zene meditatív hangjai különösen megnyugtatóak, sőt, még az állatokra is hatással vannak: e sorok írójának kutyája a barokk szerzőket, elsősorban J. S. Bach muzsikáját kedveli; mikor felcsendülnek Bach dallamai, a kutya a hangfal mellé fekszik – amire nyilván nem a műélvezet, sokkal inkább a zene rezgéseinek jótékony hatásai késztetik.
Kulcs a boldogsághoz
A Montreali Egészségügyi Szövetség tagjai ugyancsak rendhagyó egészségügyi kampányt hirdettek meg, amelyben az orvosok receptet adhatnak ki betegeiknek, így buzdítva őket arra, hogy ellátogassanak a Montreali Szépművészeti Múzeum kiállításaira. Az ötlet szintén vizsgálatokon alapult: a múzeumlátogatás, az esztétikus vizuális ingerek, az érdeklődést felkeltő, gondolatébresztő művészeti alkotások javítják a befogadó kedélyállapotát, ugyanis növelik a szerotoninszintet. Ennek a vegyületnek – vagy más néven örömhormonnak – a hiányát ugyanis számos betegséggel hozták már összefüggésbe, így például a migrénnel és a depresszióval is. A művészetterápiás foglalkozás ugyancsak régóta működő módszer, ami a művészet bármely ágára épülhet, lényege, hogy a betegek átéljék az önfeledt alkotás örömét, majd az azt követő terápián feldolgozzák az élményeket. Mindez segítséget nyújthat a lélek mélyéből előhívni azokat a lelki tartalmakat, amelyeket szavakkal nem képesek kifejezni, így segítve elő a gyógyulást.
A tánc fiatalít
A művészeti ágak közül a tánc szintén egészségmegőrző és -javító hatással bír. Egy amerikai professzor a Bostoni Balett táncosainak segítségével a páros táncmozdulatok során vizsgálta a balettművészek egyensúlyi készségét, az izommunkát, azt, hogyan érintkeznek a tánc során a talajjal, és az erőkifejtést, ami a közös egyensúly megtartásához szükséges. A kutató szerint ezek az eredmények a stroke-betegek rehabilitációjában is hasznosíthatóak lesznek, segíthetnek ugyanis újratanulni és rekonstruálni az elveszített mozgáskészségeket. A tánc jótékony hatását ugyanakkor megelőzésképpen is használhatjuk, mégpedig a demencia, vagyis az öregkori leépülés ellen.
Hazánkban már igen elterjedt és kedvelt szórakozási forma a szenior örömtánc. A kifejezetten az idősek számára kifejlesztett mozgásformák és koreográfiák edzik a rövid távú memóriát, tornáztatják az agyat, javítják a mozgáskoordinációt és az egyensúlyérzéket. A szenior örömtáncot jórészt lánctáncok alkotják, vagyis nem szükséges partner a művelésükhöz. Tánc közben figyelni kell a többiekre, a koreográfiák közbeni irány- és partnerváltások a térben való tájékozódást javíthatják. A koncentráció is frissül, hiszen a koreográfiák elsajátításához összpontosítani kell a figyelmet. A kutatások szerint a demencia ellen hasznos az agytorna, mint például az olvasás, a nyelvtanulás, a kártya- és más gondolkodtató társasjátékok, ám az időskori frissesség megőrzésében mégis a mozgás a legfontosabb. A statisztikák szerint 2010-ben világszerte 36 millió ember élt demenciával, ez a szám pedig, főként az európai népesség elöregedése miatt, 2050-re megduplázódhat.
