Családbarát gyakorlat

– Általában a nők és a karrier kérdésköre vagy az anyagi lehetőségek tekintetében szoktunk beszélni a gyerekvállalási kedvről. Arról kevés szó esik, hogy sok esetben a férfin múlik a családalapítás halasztása. Folytattak kutatásokat ezen a téren?

– Sokat foglalkozunk ezzel a témával, tavaly jelent meg Léder László Csendes apaforradalom című könyve a KINCS kiadásában, és továbbá kutatásaink is irányulnak az apák családi szerepvállalására. A szakpolitika szintjén sok intézkedés született kifejezetten azzal a céllal, hogy az apák jobban részt tudjanak venni a családi teendőkben. A gyermekek után járó pótszabadság régebben csak az egyik szülőnek járt, most már mindkét szülő ugyanolyan mértékben igénybe veheti; ugyanez a helyzet a táppénzzel is. A családtámogatási és gyermekgondozási ellátásokat szintén bármelyik szülő igénybe veheti a család döntése alapján, ez alól csak a csecsemőgondozási díj és az anyasági támogatás kivétel, ami a gyermekágyas, szoptató időszakban jár.

– Milyen javaslataik vannak, hogyan lehetne növelni a férfiak gyermekvállalási kedvét?

– A magyar fiatalok többsége, a férfiak és a nők egyaránt gyermekkel képzelik el a jövőjüket. Ha tudják, hogy a gyermekvállalás nem fog hátrányokkal járni az anyagi helyzetük vagy a karrierjük szempontjából, akkor nagyobb hajlandósággal vághatnak bele a családalapításba. Ezért érdemes odafigyelni mindarra a családbarát gyakorlatra, ami a munkaerőpiacon megvalósul. 2011 óta lehet a Családbarát Munkahely címre pályázni, a kormányzat azon cégeket, munkaadókat ismeri el ilyen módon, amelyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését. Nagyon sok jó kezdeményezést láttunk az édesapákra vonatkozóan is: volt olyan év, amikor a nyertes pályázatot benyújtó munkahelyeken összesítve több férfi dolgozott, mint nő. Fontos, hogy a munka és a család egyensúlya ne csak női kérdés legyen, hanem a férfiakra ugyanúgy vonatkozzon.

– Milyen a családbarát munkahely?

– Felmértük, pontosan milyen programokkal nyertek Családbarát Munkahely címet az egyes vállalatok, nagyon kedvelik a szülők, ha igénybe lehet venni a gyerekek napközbeni felügyeletét a tanítási szünetek alatt, egyre több cég nyújtja ezt a dolgozóinak. Vannak atipikus munkaszervezési megoldások is, de különféle családi, rekrerációs, közösségi programok szervezése is gyakori. Az látszik, hogy a cégeknél versenyképességi tényezővé vált a családbarát megoldások alkalmazása.

– Mire jutottak a kutatásaik alapján, miért nem születnek meg a kívánt gyerekek, és mit lehet még tenni ezért?

– Bizakodásra ad okot, hogy a gyermekvállalási szándék tekintetében nincs visszalépés Magyarországon, még mindig legalább kettő vagy több gyermeket szeretnének átlagosan a fiatalok. Ha megkérdezzük, mi kell a gyerekvállaláshoz, a felmérések szerint válaszként első helyen a stabil párkapcsolat szerepel. Az államnak ugyan nem feladata, hogy segítse a pártalálást, de a kapcsolatok stabilitásához hozzájárulhat, ha már egészen kis gyermekkortól kezdve hangsúlyozzuk a családi értékek fontosságát. A gyermekvállaláshoz szükséges tényezők közül második-harmadik helyen állnak az anyagiakkal, a lakhatással és a biztos munkahellyel kapcsolatos válaszok. Az állam az anyagi akadályok lebontásában tud leginkább lehetőségeket nyújtani, 2010-ben azt a célt tűzte ki a kormány, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot, ezért igyekszik kompenzálni az anyagi terheket, továbbá számos lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére a csoktól a babaváró támogatásig.

– A gyermekvállalás kitolódása vagy elmaradása hátterében gyakran kötődési problémák állnak, és a mai társadalomra jellemzőek a gyakorta felbomló, nem egy életre, hanem életszakaszra szóló párkapcsolatok…

– Kopp Mária öröksége kapcsán is kiemelkedően fontosnak tartjuk a lelki, mentális tényezők vizsgálatát a párkapcsolatok és a családok vonatkozásában. Nemsokára közzétesszük a házasságokról és válásokról szóló kutatásunk eredményeit. Arra kerestük a választ, hogyan lehet megőrizni a házasságokat. Az életszakaszváltásokra sajnos valóban nincsenek mindig felkészülve a párok, problémaként élik meg, ha például a gyermek megszületése miatt megváltozik a kapcsolatuk. Ilyen esetben gyakran a fogyasztói társadalomban általános magatartásmintát követik, ahol könnyedén meg lehet szerezni és el is lehet dobni bármit. Ugyanakkor mégis optimista vagyok, hiszen a párkapcsolatok terén az elmúlt néhány évben nagyon kedvező változásoknak lehettünk tanúi Magyarországon, a rendszerváltás óta nem kötöttek annyi házasságot, mint most, továbbá 60 éve nem volt ilyen alacsony a válások száma. Stabilabbak a házasságok és tovább is tartanak, nő a házasságkötések száma, közben a válásoké csökken, ami ellentétes az európai folyamatokkal. Talán nemcsak a kormány anyagi támogatásainak köszönhető, hanem a társadalmi hozzáállás változásának is; a családpolitika keretében nyújtott támogatások hatnak a közgondolkodásra, elősegítik a család- és életpárti szemlélet érvényesülését. Megmutatkozik ez többek között az abortuszok számának csökkenésében is.

– Társadalmi szinten egy kicsit jobban élünk, akár anyagilag, akár a lelkiállapotunkat tekintve?

– Az ELTE-vel épp a napokban kötöttünk együttműködési megállapodást, a náluk készült boldogságkutatás ezt támasztja alá, akárcsak a Nézőpont Intézet vizsgálata, amelyből az derült ki, hogy a magyarok boldogabbak, elégedettebbek, a jövővel kapcsolatban is bizakodóbbak a korábbiaknál. Mindez összefügg a családpolitikával is, ami immár tíz éve biztonságot, stabilitást, kiszámíthatóságot és bővülő lehetőségeket nyújt a családoknak.