Félrevezető, amit a Helsinki Bizottság a tranzitzónákról közöl
Félrevezetőnek, hangulatkeltésnek tartja a Századvég Alapítvány a Magyar Helsinki Bizottság által közölteket a tranzitzónákról, amelyeket a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására, valamint a magyar állam által a menedékkérők számára biztosított alapvető szolgáltatásokra lehet igénybe venni a menekültügyi eljárás lezárulásáig.
A Századvég pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Magyar Helsinki Bizottság és más jogvédő szervezetek által terjesztett „dezinformációkkal” szemben a tranzitzónákban biztosított szolgáltatásokba a hatályos szabályozás alapján beletartozik a napi háromszori – várandós és kisgyermekes anyának, valamint 18 év alatti kiskorúnak naponta ötszöri – étkezés, a tejtermék- és gyümölcsfogyasztás, valamint az alapvető egészségügyi és szociális ellátás biztosítása, különös figyelemmel a különleges bánásmódot igénylő személyekre.
A jogszabályi környezet alapján a Századvég szerint értelmezhetetlen a Magyar Helsinki Bizottságnak az a régóta hangoztatott véleménye, hogy a menekültügyi hivatalnak kellett „megtalálni a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy „a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt” – írták. Hozzátették: ezt ugyanis a törvény alapszabályként írja elő, az országba történő „legális bejutás útja mellett döntő” és a hatóságokkal együttműködő menedékkérők, közöttük a nők, a gyermekek vagy a „kínzásáldozatok” számára.
Nem igaz az sem – folytatták -, hogy a magyar hatóságok szándékos éheztetéssel próbálják arra presszionálni a menedékkérőket, hogy a kiéheztetés miatt maguk legyenek kénytelenek visszamenni Szerbiába, amivel „önként” mondanak le a menedékjogjogi eljárás számukra eredményes befejezéséről. Hozzátették: a magyar állam senkit nem éheztet és nem korlátozza mások mozgásszabadságát sem, a tranzitzóna Szerbia felé bármikor szabadon elhagyható. Kiemelték: tavaly novemberben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak.
Az étkezés és más alapvető szolgáltatások biztosításával a magyar hatóságok lehetővé teszik a humánus körülmények közötti tartózkodást a tranzitzónában olyan esetekben is, amikor a menedékkérők gyermekükkel a tranzitban vannak, bár menedékkérelmüket már jogerősen elutasították, és még tart az ideiglenes tartózkodás helyük kijelölésére vonatkozó eljárás. „Ilyenkor állhat elő az a helyzet, hogy az érintettek kiutasítására nem a tranzitzónában kell már várni” – írták.
A Századvég elemzése szerint Magyarország menekültügyi gyakorlata nem sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét sem, vagyis a 18 évesnél fiatalabbakat „önkényes módon nem fosztja meg szabadságuktól, mindig csakis a garanciális törvényi háttér biztosította mozgásteret igyekszik kihasználni a mindkét fél érdekét szolgálóan minél gyorsabb, hatékonyabb eljárás lefolytatása érdekében”.
A Századvég azt írta: a jogvédő szervezetek nem ismerik el azt, hogy a magyar menekültügyi szabályozásban kitüntetett a 2015 óta működő tranzitzónák szerepe, ahol a menedékkérelmet benyújtók tartózkodhatnak mindaddig, ameddig kérelmük ügyében jogerős és végrehajtható hatósági döntés nem születik. Mivel azonnal senki nem küldhető vissza, a „magyar gyakorlat maximálisan megfelel a nemzetközi humanitárius jog alapvető elvárásainak” – tették hozzá.
A tranzitzónaperben született strasbourgi ítéletnek „különös súlyt ad”, hogy a menedékkérők képviseletét a Soros György alapítványai által anyagilag kiemelten támogatott Magyar Helsinki Bizottság látta el – írták.
Megjegyezték: ma Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ez vonatkozik a tranzitzónával kapcsolatban esetlegesen fölmerült panaszokra is – tették hozzá -, „de senkit nem hatalmaz fel arra, hogy a nemzetközi színtéren antihumánusnak próbálja beállítani a magyar menekültügyi gyakorlatot, és tudatosan +kiéheztető+ fogva tartásnak a tranzitzónákban történő tartózkodást”.