Hirdetés

A nagy zürichi reformátorról elnevezett új kiadó első kötete olyan hiánypótló mű, amely ennek a három évszázados múltra visszatekintő erdélyi történelmi egyháznak a magyar főváros vallási életében betöltött szerepéről szól. A zenetörténész szerző a rá jellemző hihetetlen szorgalommal és kitartással, a vonatkozó irodalom több száz forrásanyagának felhasználásával állította össze a felekezet aranykorának történetét, amely a kiegyezés utáni évektől az 1940-es évtized végéig, az egyházak elleni fellépés kezdetéig számol be a főváros, illetve a Trianon utáni ország kisegyházának történetéről. A tudományos igénnyel megírt, mégis olvasmányos írásmű intellektuális élmény, ráadásul a Budapest kultúrtörténete iránt érdeklődő laikusok is bátran kézbe vehetik. Olyan kevésbé ismert információkat tudhatunk meg belőle, mint például Jókai Mórnak világi patrónusként való viszonyáról az egyházhoz, nem véletlen, hogy az Egy az Isten! című regényében nagy szimpátiával ír a torockói unitáriusokról. Batthyány Ilona grófnő és Bartók Béla felnőttként tértek át az unitárius hitre, és aktivitásukkal segítették a felekezet befogadását. Nem kevésbé lebilincselő a nagy formátumú unitárius egyéniségek, lelkészek (Derzsi Károly, Gál Miklós, Józan Miklós, Szent-Iványi Gábor, Csiki Gábor) életpályájának, egyházszolgálati tevékenységének ismertetése.