A szivárványkoalíció nyomulása
Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja a pécsieknek, hogy 2020-ban a városukban rendezik meg az első vidéki Pride-ot, az önkormányzat pedig LMBTQ-partihoz biztosít helyszínt, valószínűleg megmosolyogták volna. Az új baloldali városvezetés viszont megmutatta, hogy kész teret engedni a szivárványos nyomulásnak, ahogy azt is, hogy a hagyományos családok nem sok jóra számíthatnak a következő öt évben.
Mozgolódnak Pécsett a baloldali pártok mögött álló aktivistahálózatok, amióta a város „felszabadult a kormánypárti elnyomás alól”. A civilek úgy érzik, eljött az ő idejük, hiszen a DK, az MSZP és a Momentum már korábban is nyilvánvalóvá tette, hogy mi az álláspontja LMBTQ-fronton. A szivárványkoalíció valóban szivárványosnak látszik. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány pénzeit osztogató Emberség Erejével Alapítvány már tavaly decemberben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy általános iskolásoknak szervezett érzékenyítő előadásokat a PTE Bölcsészettudományi Kar Zsolnay-negyedben található épületében. Ám a foglalkozás, amelyen a gyermekek nemi mivoltának meghatározottságát és a házasság férfi-nő közötti intézményét is megkérdőjelezték, sokakban ellenérzést keltett. Ahogy a PTE kommunikáció tanszéke vezetőjének, dr. Polyák Gábornak a viselkedése is, aki a Facebookon „buzizó nyugdíjasokkal” riogatott.
Jövő hétvégén, február 15-én ugyanakkor Wannabe Reset névvel zárt körű LMBTQ-diszkó lesz a pécsi Expo Centerben. A pécsiek, akiknek egy része tavaly októberben kiszavazta székéből a kormánypárti vezetést, és juttatásokra, magasabb életnívóra számított, most azt találgatják, mi lesz ennek a vége. Sokakban élő emlék még az a kétnapos gólyabáli őrjöngés, amelyet két éve rendeztek pécsi egyetemisták egyes csoportjai, Nyugatról érkezett hallgatók vezényletével, magamutogató köztéri meztelenkedéssel.
Péterffyék hatalomra jutásával az aktivisták régi törekvése elől is elgördült az akadály. Úgy tűnik, Pécs ad majd otthont az első vidéki Pride-nak. A felvonulást már szervezi az a Diverse Youth Network nevű civil szervezet, amely szorosan kötődik az egyetemhez a romológia tanszéken és a Romológia Kutatóközponton keresztül. Itt ténykedik az LMBTQ-felvonulás szervezőbizottságának két tagja, B. Hábel Géza és Rigó Bálint, és szintén ezekben a berkekben mozog az angol Anna Robinson és a macedón Musztafa Jakupov is. A mozgósításban is számítanak az egyetemre, eleve azért szervezik május közepére a Pride-ot, mert akkor még a városban tartózkodnak a hallgatók, és – főleg a Nyugatról érkezett külföldiek körében – könnyen toboroznak majd résztvevőket.
De erre már megmozdultak a város polgárai is, petíciót nyújtottak be a rendezvény ellen, mondván, legyen Pécs a művészetek városa, legyen az egyetemeké, de lehet a bányászoké is, csak a melegeké ne legyen! „A Diverse Youth Network szervezésében, a Budapest Pride csapatának támogatásával 2020 májusában emberjogi köntösbe csomagolva próbálnak mások számára megbotránkoztató LMBTQ-felvonulást szervezni, Pécs Pride 2020 néven. Ne hagyjuk szó nélkül, emeljük fel a szavunkat az ellen, hogy egy több ezer éves történelmi városban, a gyermekek és családok szeme láttára provokatív, megbotránkoztató programot szervezhessenek” – áll a felhívásban, amelyet rövid idő alatt több mint hétezren írták alá.
Péterffy Attila és a balliberális városvezetők nehéz döntési helyzetbe kerültek, hiszen ha nem támogatják a szaporodó LMBTQ-kezdeményezéseket, magukra haragítják azt az aktivistahálózatot, amelyik nélkül aligha ragadhatták volna magukhoz a hatalmat. Ám ha beállnak mögéjük, választóik jelentős részét idegenítik el maguktól. Az új városvezetés ezért egyelőre hallgat. Sőt, bérleti szerződés sincs az Expo Center kapcsán. Hiszen ha odaadják a városi ingatlant a „Wannabe Reset” szervezőinek, az színvallás egy romboló szubkultúra mellett. És ha ingyen adják oda, az már konkrét támogatás, vagyis összefonódás ezzel a „kultúrával”. Eközben a Pride sem alakul zökkenőmentesen, a szervezők a pécsi romákkal is összeütközésbe kerültek.
– Megváltoztathatatlan tényként kezelem a homoszexualitás létét – szögezte le Petrovics Gábor, a városi roma önkormányzat elnöke. – Csakhogy bennünket, cigányokat senki sem kérdezett meg arról, szeretnénk-e, hogy a tizenegy pécsi nemzeti kisebbség nevében rendezett fesztivál mögé bújjanak a Pride szervezői. Azaz a hivatalosan elismert kisebbségek közé sorolják magukat. Az LMBTQ-közösség amúgy sem tartozhat a már ismert és elfogadott kisebbségek sorába. Ez a szubkultúra az elnyomottak demonstrációjává szeretné tenni a fesztivált, viszont én roma ember létemre nem érzem elnyomottnak magam. Ahogy a zsidók, a németek, a horvátok vagy a többiek sem.
A pécsi Pride szervezői ugyanakkor már közzétették azt a fesztiválplakátjukat, amelyen egyértelműen a többi kisebbség közé sorolják magukat. Teszik ezt annak ellenére, hogy nem kérték a helyi Nemzetiségi Tanács beleegyezését ehhez. Noha a PTE Romológia Tanszékének oktatói közül többen egyértelműen mentorai a városban kibontakozó LMBTQ-kezdeményezéseknek, Petrovics Gábor szerint ők nincsenek jelen a közösség életében, nincs mozgósítóerejük.
Sokat nyom a latban, hogy a vezetők milyen értékrendet képviselnek. Szép dolog a petíció, de októberben kellett volna megfontoltabban voksolni, megnézni, kitől várhatjuk, hogy a mi értékeinket fogja pártolni, mutat rá Herbert Gábor, a Pécsi Székesegyház Nagycsaládosok Egyesületének elnöke. Szerinte sokan vannak, akik most döbbentek rá, mivel jár Péterffyék regnálása, noha a baloldal nem árult zsákbamacskát, lehetett sejteni, hogy a családok helyett az LMBTQ-mozgalmat fogják támogatni. A nagycsaládosok a házasság világnapján tartott rendezvényükre is hiába invitálták a polgármestert, nem ment el. Beszédes az is, hogy a népjóléti és sportbizottság baloldali többsége éppen a napokban szavazta le azt a fideszes javaslatot, amely szerint a városnak kiemelt támogatásban kell részesíteni a bölcsődés korú gyermeket nevelő családokat.
– Február 8-án zajlott programsorozatunk nyitóeseménye. Persze a többnapos programsorozatba is sikerült belerondítaniuk az LMBTQ-aktivistáknak, akik a kellős közepére, február 16-ra szervezték, nyilvánvalóan provokációs szándékkal Wannabe Reset elnevezésű partijukat. Ennek dacára a jövőben is próbálunk majd hatni a döntéshozókra a családok érdekében, a feladatunk pedig még inkább az lesz, hogy hirdessük, milyen jó a nagycsaládos lét, a férfi-nő kapcsolata – mondja Herbert Gábor.
Hozzátéve, hogy ő a kommunista rendszerben kettős nevelést kapott, az iskolában kisdobos- és úttörőoktatást, otthon pedig egészen más útravalót. Ha az LMBTQ-propaganda betör az iskolába, ismét erre lenne szükség, csakhogy a manapság kevesebb az olyan összetartó család, ahol e kettős nevelés otthoni ága is felerősödhet és hatékony lehet.
