Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek (archív, illusztráció)
Igor Matovic, a győztes OLaNO elnöke
Hirdetés

A szombaton tartott parlamenti választáson több mint 2,9 millióan szavaztak, ez 65,8 százalékos választási részvételt jelent, 6 százalékponttal magasabbat, mint négy évvel korábban. Az eddigi legalacsonyabb részvételt 2006-ban mérték, akkor a választók 54,6 százaléka ment el szavazni, a legnagyobb arány, 84,2 százalékot pedig 1998-ban. A mostani választáson viszonylag sokan éltek a külföldről levélben történő szavazás lehetőségével, csaknem 49 ezren.

A végeredmény szerint az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt a leadott szavazatok 25,02 százalékával nyerte meg a választást, és 53 képviselőt küldhet a 150 fős parlamentbe.

Második lett a leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette, Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) 18,29 százalékkal, eddigi legrosszabb választási eredményével, amivel 38 parlamenti mandátumot szerzett.

A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép irányultságú párt, a Család Vagyunk (Sme rodina) szerezte meg, a párt a voksok 8,3 százalékát kapta, többet mint négy éve, ami 17 parlamenti képviselőt jelent.

A negyedik helyre futott be és ugyancsak 17 parlamenti mandátumot szerzett az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba – Ludová strana Nase Slovensko). Az LSNS a voksok 8,24 százalékát szerezte meg, nagyjából ugyanannyi mint négy évvel ezelőtt.

A leadott voksok 6,96 százalékával az ötödik helyet szerezte meg a két új, parlamenten kívüli liberális párt – a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt – Polgári Demokrácia (Spolu – obcianská demokracia) – koalíciója, de ezzel nem jutott be a parlamentbe, mert a törvények értelmében a pártszövetségek esetében 7 százalék a bejutási küszöb. Érdekesség, hogy ezt a koalíciót néhány hónapja még mostani eredményük kétszeresére mérték, és ők kapták a legtöbb külföldről érkezett szavazatot is.

A hatodik helyet az eddigi legerősebb ellenzéki csoportosulás, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerezte meg 6,22 százalékos támogatottsággal, amely azonban csak mintegy fele a négy évvel ezelőttinek. A mostani eredmény 13 képviselői mandátumra elegendő.

Utolsóként, a felmérésekben jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel, 5,77 százalékkal jutott be a pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí), amely így 12 képviselőt küldhet a parlamentbe.

Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi törvényhozásba

A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 3,9 százalékát szerezte meg. Bár az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra – részben a viszonylag magas választási részvétel miatt – nem bizonyult elégnek. Eddigi legrosszabb eredményével a parlamenten kívül rekedt a Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd is. A voksok 2,05 százalékát szerezte meg, kevesebb mint egyharmadát a négy évvel korábbi eredménynek.

Akárcsak négy évvel ezelőtt – szinte változatlan számokkal – ismét a parlamenten kívül rekedt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amelyet a szavazók 4,65 százaléka támogatott.

Kikerült a parlamentből a leköszönő kormánykoalíció második legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely a voksok 3,16 százalékát szerezte meg.

Érdekesség hogy csak négy olyan párt, illetve koalíció volt a mostani választáson, amely legalább egy egész járásban győzni tudott, és kettő közülük mégsem jutott be a törvényhozásba. Országos szinten az OLaNO 50 járásban tudott győzni, míg az Irány 25-ben. Az MKÖ három déli járásban szerzett győzelmet, a Progresszív Szlovákia és az Együtt koalíciója pedig egy járásban, Pozsony óvárosában.

Igor Matovic, a győztes párt, az OLaNO elnöke bejelentette: szeretne alkotmányos, háromötödös többséggel bíró kormányt alakítani. Mivel azt már korábban jelezte, hogy az Iránnyal és az LSNS-el való együttműködés kizárt, Matovic négypárti koalíciót tervezhet saját pártja, a Család vagyunk, az SaS és az Emberekért részvételével. Ha mégsem ragaszkodik majd az alkotmányos többséghez, az említett három párt közül bármelyik kettő is elég számukra a kormányzáshoz.

Az önálló Szlovákia megalakulása óta nyolcadik alkalommal tartott parlamenti választás rendben zajlott. A voksolás lezárása a tervezetthez képest késett egy órát, mivel két szavazóhelyiségben is haláleset történt, és emiatt átmenetileg be kellett zárni ezeket a szavazóhelyiségeket. A szavazást emiatt meg kellett hosszabbítani.