Megújulás kell a borászatban
Innovációra, megújulásra, alkalmazkodásra van szükség a borászatban – derült ki a Rókusfalvy Pál médiaszakember, etyeki borosgazda és dr. Prónay Bence jogász által immár tizedik alkalommal megszervezett, a marketinget és a fogyasztói edukációt is fókuszba állító Borkonferencián.
– Elkészült a közel 20 éves szabályozást leváltó új bortörvény tervezete – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a mára megkerülhetetlen szakmai fórummá vált tanácskozáson. Feldman Zsolt arról számolt be, hogy a fő elv a dereguláció, emellett fontos az elektronikus, ügyfélbarát ügyintézés megteremtése egyszerűbb és kevesebb adatszolgáltatással. Az előzetes ellenőrzés helyett az utólagos kontroll kap hangsúlyt, az eredetvédelemmel kapcsolatos döntések pedig a helyi termelői közösségek szintjére kerülnek.
Az új szabályozás bevezeti a hegybor és a régiós bor fogalmát, előbbi az eddiginél szigorúbban szabályozott, magasabb minőségű alapanyagból készülő egyedi prémium termék lesz, utóbbi pedig a megbízható, erős, jó minőségű középkategória. Dűlős borokat pedig csak erősen terméskorlátozott, tőkénként maximum 1,5 kilogramm szőlőből lehet készíteni.
Az új bortörvényt két-három miniszteri végrehajtási rendelet egészíti majd ki a mostani kilenc helyett. A jogszabály idén nyáron lép hatályba, az adiminisztrációra vonatkozó regulák egy éves átmenettel jövő nyártól lesznek érvényesek.
– A hitelesség, a jövedelmezőség, a presztízs koránt sincs ott, ahová a hagyományok és az adottságok predesztinálják. A borfogyasztás történelmi mélyponton van, és nem vigasz, hogy minden hagyományos európai bortermelő államban ez a helyzet – hívta fel a figyelmet a problémára Légli Ottó dél-balatoni borosgazda. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke megjegyezte, nem szerencsés, hogy az állam által végzett bormarketingtevékenység és annak szervezeti struktúrája nagyjából három évente változik.
– Bármiféle megújulásnak a termelőkben is végbe kell menni. Meg kell fogalmazni a célokat, és ahhoz kell szabni a szakmai megoldásokat, így a marketinget – mondta Légli Ottó. Hozzátette, hogy valódi üzenetekre, valódi klasszifikációra van szükség, a termékeknek pedig tartaniuk kell a minőségi szintet. – Rendet kell tenni a házunk táján! – fogalmazott a szakmának címzett önkritikával.
A Debreceni Egyetem Távérzékelési Szolgáltató Központjának igazgatója a szőlőtermesztésben alkalmazott legkorszerűbb módszerekről szólva emlékeztetett, hogy ma a világon mintegy 2000 távérzékelési célú műhold működik. A magyar gazdákat is szolgálják ilyenek, továbbá drónok és repülők is, utóbbiakkal például légi lézerszkennelést lehet végezni. Dr. Tomor Tamás mindezek célját egy térbeli szemléletű, integrált információs rendszer felépítésében jelölte meg a precíziós gazdálkodás elősegítése érdekében.
Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyagtermesztők Szövetsége elnöke hangsúlyozta, hogy alkalmazkodni kell a változó világhoz a bortermelés biológiai alapjainak szintjén is. A fagyos napok számának csökkenése, az aszályos időszakok gyakoribbá és hosszabbá válása, a csapadék eloszlásának megváltozása, az időjárási szélsőségek sokasodása, az új kártevők megjelenése nagyban megváltoztatja a klímát, ez pedig alapvetően befolyásolja a növénytermesztést. – Franciaország 20-30 százaléka alkalmatlanná válik a szőlőtermesztésre, nekünk viszont ez lehetőséget jelent. Erre föl kell készülni, nehogy a régióbeli versenytársaink megelőzzenek. A változó körülményekhez új fajták, új klónok nemesítésére, gondosan tervezett fajtakísérletekre van szükség. Hazai innováció kell, fölfedezve a genetikai kincseinket. Ha nem mi tesszük meg ezt, akkor külföldiek fogják, ami jelentős kiadást jelent majd – figyelmeztetett Molnár Ákos.
A Csányi Pincészetben alkalmazott, az ültetvényekbe telepített meteorológiai állomásokra is támaszkodó szőlőtermesztési monitoringrendszer a környezeti paramétereket rögzíti, GPS-alapon dokumentálja a munkafolyamatokat és permetezési dokumentációt készít – derült ki Nagy Roland szőlész előadásából. Mint mondta, ezekből áll össze a birtokközponthoz továbbított adatbázis. Ez gyors, gazdaságos, környezetkímélő, lokalizált beavatkozást tesz lehetővé, emellett a rendszer statisztikákat, napi jelentéseket készít.
– A biodinamikus borászat úgy innovatív, hogy visszatér a gyökerekhez – mondta Nikolaus Moser. A híres osztrák Sepp Moser Birtok tulajdonosa emlékeztetett, hogy az osztrák borágazatot az 1980-as évek végén lenullázó glikolbotrány után a Moser birtok is újrakezdett mindent. A válság tehát esély is volt egyben. Csak a legkiválóbb fajtákat és ültetvényeket tartották meg, és kizárólag a csúcsminőségű borok elkészítésére koncentráltak. A kompromisszummentes borkészítéshez ugyanilyen értékesítési politika társult, a 17 nemzedék óta működő családi pincészet borai nem találhatók meg a szupermarketekben, csak osztrák és külföldi luxuséttermekben. Nikolaus Moser irányításával pedig újabb radikális újítást vezettek be, az ezredfordulón áttértek a biodinamikus szőlőtermesztésre.
– Ez tulajdonképpen visszatérés a hagyományos módszerekhez egyfajta holisztikus szemlélet mentén, enzimek, gépek, kemikáliák nélkül – magyarázta Nikolaus Moser. Az osztrák borosgazda úgy fogalmazott, sokkal több munkával, de még több szabadsággal jár ilyen módon, szívből és szeretettel bort készíteni.
Kovács Károly, a Mad Wines Pincészet tulajdonosa a magyar borászat zászlóshajójának számító Tokaj-Hegyalján érzékelhető nehézségekre hívta fel a figyelmet. – Tokaj ma egy érzelmekre és ígéretekre épített piramisjáték, közgazdasági nonszensz – fogalmazott Kovács Károly, aki szerint a külső tőke és a helyi szőlőművelők, borászok szaktudása közötti egyensúly hozhatja el a kiugrást, világosan megfogalmazva, hogy milyen bort akarnak készíteni a tokaji gazdák, és azt kinek akarják eladni.
Márkaépítés, reklám, piaci munka – ez a borászatban is megkerülhetetlen, húzta alá Kovács Károly.
– A magyar bornak külföldön és idehaza egyaránt mintaadó kategóriává kell válnia – jelölte ki a célt a Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatója. Szabó Áron a szervezet tevékenységét ismertetve elmondta, hogy ehhez egységes arculatra, megjelenésre, kommunikációra van szükség. Ennek jegyében számos kiadványt, bortérképet jelentettek meg több nyelven, és egységes megjelenést biztosítanak a magyar borászatoknak a legkülönfélébb kiállításokon. Kiemelt jelentőségűnek nevezte a bor és a gasztronómia párosítását és a márkagondnokság felvállalását is. Emellett elindult a mindenki számára hozzáférhető, főleg az egységes arculat jegyében készült fotókat tartalmazó médiatár és az edukációra nagy hangsúlyt helyező bor.hu portál is.
