Mishmi takin született Nyíregyházán
Állatkertekben igazi ritkaságnak számító mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.
Képünk illusztráció.
Az országban csak a nyírségi megyeszékhelyen látható takin tenyészcsapat szaporulatára nem lehet panasza a szakembereknek, a korábbi években született négy hím utód után most egy nőstény borjú jött világra. A világon mindössze 160 egyed él állatkertekben, közülük immár nyolcat Nyíregyházán tekinthetnek meg az érdeklődők – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője csütörtökön az MTI-vel.
Mint mondta, a takin csapat legifjabb tagja 220 nap vemhesség után született, pár órával a születése után már lábra állt, anyja egészen kilenc hónapos koráig eteti anyatejjel.
A kis állat a csapat többi tagjával együtt már birtokba vette az új kifutót, a szakemberek reményei szerint hamarosan egy „játszótárs” érkezik hozzá, mivel a park másik takin tenyésznősténye is vemhes lett – tette hozzá.
A tenyészbika 2009-ben, az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett Németországból, nőivarú társai pedig 2014-ig francia állatkertekben laktak, mielőtt a sóstógyógyfürdői látványosság lakói lettek. A nyíregyházi állomány 2017-től sikeresen gyarapodik, ami azért is fontos, mert a természetben mindösszesen 3500 egyed él. Természetes élőhelyeiken az orvvadászat és az erdőirtások miatt állományuk folyamatosan csökken, ezért az Európai Állatkertek Szövetsége fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat – ismertette Révészné Petró Zsuzsa.
A mishmi takinok a természetben a Himalája keleti vidékén, változatos élőhelyeken, 1000-3000 méteres tengerszint magasság között élnek. A hideg ellen nem csak vastag bundájukkal védekeznek, de a fajra jellemző ívelt orrhát, úgynevezett kosorr is segíti őket, ami előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.
Növényevő állatok, mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak.
